A ​költő és a macska / Te és a világ 94% 49 csillagozás

"Ne üss sebet embertársaid lelkén! Ha a Tiedet gondtalanul megkarcolja valaki, ne
csinálj belőle nagy ügyet. Az agyontapogatott sebek mérgesednek el leghamarabb.
Ha pedig a seb körül éreznéd már a töprengések gyötrő szaggatásait: vedd elő az
akarat kését, izzítsd föl a szellem tüzében és vágd ki vele lelkedből a megtámadott
részt. Mosd ki a sebet tiszta önbírálattal, bármennyire is csíp és éget. Tégy rá
feledés-tapaszt és úgy járj vele az emberek között, mint akivel semmi sem történt."

Ez a könyve megint ötcsillagos lett Albert bácsinak. Nem voltam rest, megszámoltam, ez volt a kilencedik műve, amihez eddig szerencsém volt. Mára megtanultam őt olvasni. Pontosabban azt, hogy bármennyire is szeretem őt, bármilyen közel is áll hozzám a mesélőkedve, a humora, regényei/novellái színe-íze-zamata, muszáj az írásai között szünetet tartani. Szándékosan távol tartottam most magamtól őt jó ideje, és örömmel vettem észre, hogy megint jól esett olvasni a sorait.
Ezzel a könyvével sokszor meg is lepett, olyasmit is írt – Vihar a Geisterwaldban –, amiről meg se tippeltem volna, hogy az ő műve. Boldogan olvastam tőle a Karácsonyi mesét, ami megint új megvilágításba helyezte ezt a szép ünnepet. És persze jókat mosolyogtam a humorán, mert hát frászkarikamacskalikalócitrony, abban is jeleskedett megint :)
A „füveskönyv”-szerű Te és a világ c. tanításokból is tudtam szemezgetni magamnak, kiszűrni a frázis-gyanús mondatok közül a savát-borsát.
Egy szó mint száz: most megint egy nagyobb szünet, aztán jöhet a következő Wass Albert :)

Történetek, életképek a háborús időszakból, a mindennapi élet tragédiáiból. Ízelítőt kapunk, hogy az emberi jóság még nem veszett ki, bármilyen nehezek legyenek is a körülmények. „A költő és a macska” című novellafüzér különböző történeteket tartalmaz. Az első novellában a férfiaknak dönteniük kell, hogy megfutamodnak a semmibe, vagy harcolnak az otthon maratottakért, hogy legalább a remény lángját életben tartsák. „Angyalka” története szívszorító, de nagyon emberi. A „Csak egy anya” című elbeszélés a háború utolsó hónapjainak eseménye, és egy gyermekét a végsőkig óvó ember erkölcsi tragédiája. Célja sikerül, de az ár, amit fizetnie kell érte: megsemmisítő! „Vihar a Geisterwaldban” egy nagyon érdekes történet egy ikerpárról, szerelemről és hivatásról. Az emberi jellem sokoldalúságának ábrázolása, kimagasló jellemrajzokkal. A címadó novella egy elpusztult város, és két megmaradt „lakójának” története, melyből kiderül, hogy a dolgok mindig olyanok, amilyen szemüvegen keresztül szemléljük őket.
A „Te és a világ” bölcseletek, intelmek, tanácsok füzére. Könnyedebb, játékosabb, de igényes és alapos. Wass Albertben most sem csalódtam. Ez a válogatás is csak zsenialitását bizonyítja. Mindkettő tetszett, és mindkettő másért.

„A moha is virágzik”
Nagyszerű írások!!!!!

A költő és a macska tetszett, mert tele van novellákal, melyek velősek és a lényeg benne van. Hangulatuk, történetük, mondanivalójuk van, tehát szerintem Wass Albert tud novellát is írni, bár nekem sem tetszett mind, hiába tetszik általában a stílusa W.A-nak. A nyitó novella a Farkasok pl. nagyon tetszett, az nagyon megérintett. A magányos farkas és a magányos ember találkozása, szomorúan szép.

A könyv második felében vagyis inkább végében a Te és a világ íráscsokor található, ami bölcsességet, általános igazságokat tartalmaz, de nem tudom pontosan behatárolni. Ezt senkitől nem szoktam olvasni, mert nem szeretem az ilyen gicces, értelme nem sok van, majd én megmondom a frankót dolgot, még Wass Alberttől sem. Hiába vannak benne szép gondolatok, neeem kérem.
Szóval ez a rész nekem too much, danke schön!

Röviden: nagyon jó. Sőt. Még annál is jobb.

Hosszabban: annyi érzés: emlék, öröm, fájdalom, szomorúság van benne, hogy majd kicsordulnak a szívből, mikor olvassuk. Szíven ütnek a keserű sorsok, hősies tettek, s az élet kegyetlensége, mely gyakran éppen azokat sújtja leginkább, akik a legkevésbé szolgálnának rá. Igazán érdekes karakterek elevenednek meg a történetekben, hisz novelláskötetről van szó. Nem szégyellem, én közben bizony elsírtam magam.

Ha valamelyik könyvre mondhatjuk, hogy Wass Albert füves könyve, úgy a kötet második része, a „Te és a világ” az. Füveskönyv. Általa mély betekintést nyerhetsz az élet dolgaiba, nem mellesleg azon (szerintem) fontos dolgaiba, mint barátság, egyedüllét, lelki nyugalom, méltóság, Isten, otthon, szeretet… nem próbálok meg semmilyen okos dolgot mondani a szövegről, talán annyit, hogy ha valaki hazájából elűzetve, orgyilkosokkal a nyomában képes ilyet írni, abban a művészben valahol ott rejlik az, amit zseninek nevezünk.

Wass Albert novellái egyszerre szívszorítóak és szímelengetőek. A költő és a macska, valamint a Te és a világ is egy gyönyörű életfilozófiát tükröz.

Betegágyon olvastam, és ismét sikerült neki kimozdítania. Igazán élmény volt.

“Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” (Wass Albert)
Írások az emberi jóságról önzetlenségről,szeretetről. Csoda szép!

Rájöttem, hogy még mindig nagyon szeretem Wass Albert történeteit- csodálatosak, bár az erdélyi szomorúság ezekben a novellákban is erősen jelen van, ami mellett a humor és a természet igaz szeretete is jellemzi ezen írásait, ízes szép magyar és székely nyelvjárással elmesélve. A novellák között a kedvencem a címadó A költő és a macska volt, amely egy remek mese az állandó újrakezdésről és a reményről. A Te és a világ pedig kiváló összegzése Wass Albert hitvallásának, mindenkinek el kellene olvasni egy-egy kis részletet mindennap, hogy ne felejtsünk el Embernek lenni-maradni.