Apa, ​Anya, Pia 11 csillagozás

Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot
Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia

Magas ​szakmai színvonalon megírt könyv, nagyon értékes és hiányt pótló írás. Segít megérteni a szenvedélybeteg családban felnőtt gyermekekben zajló folyamatokat, az elfojtott fájdalmakat, a béklyókat, az eltitkolt sebeket, melyek akadályozhatják az egészséges felnőtt személyiség kialakulását. Segít az érintetteknek saját gyermekkorukra visszatekintve megtalálni az utat egy elégedettebb élet felé.

A szerző hatalmas szakmai tapasztalata alapján felállított szerepek megjelenítése rendkívül tanulságos, a könyvben található önkitöltéses teszt segít abban, hogy bárki elhelyezhesse magát a rá jellemző szerepek valamelyikében. Ezáltal is segít rávilágítani arra, hogy hordozzuk-e e szerepek valamelyikét, mi a jelentőségük a szerepeknek az életünkben és mit tehetünk akkor, ha már azok szinte „levehetetlen páncéllá válnak”.

Végül vitathatatlan érdeme, hogy reményt ad az érintetteknek, megvilágítja, hogy van lehetőség a változásra, a személyes boldogság… (tovább)

>!
140 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158062442 · Fordította: Sólyom László

Enciklopédia 1


Most olvassa 5

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Annamarie P>!
Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia

Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot

Több szempontból is megrendítő könyv, sajnálom, hogy csak most olvastam el.

A kötet alcíme, „Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők gyermekei mégis a boldogságot”, felveti a kérdést, hogy alapvetően mindenki nehezen találja meg a boldogságot, mitől lenne más az ő sorsuk? Talán elsőre az gondolnánk, hogy ezek a gyerekek amint kilépnek a szülői házból, egy csapásra megszabadulnak minden addigi nyomorúságuktól. Régóta tudjuk, hogy ez az állítás sajnos önmagában nem igaz, a helyzet jóval összetettebb.

Waltraut Barnowski-Geiser 2015-ben napvilágot látott kötete arra vállalkozik, hogy összegyűjti azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeket egy szenvedélybeteg szülő gyermeke élete során magával visz, amit örökségként a ballagási tarisznyába pakol a nevelő család. Mindannyian viszünk magukkal ezt-azt természetesen, de ez a fajta hordalék olyan sajátosságokkal rendelkezik, amivel ha szembenézünk, akkor jóval kezelhetőbbnek tűnik, mintha semmit nem tudnánk eredetéről.

Két óriási hozadéka van ennek a könyvnek. Az egyik az, hogy segíthet megérteni a környezetünkben lévő emberek -főleg a gyerekekre gondolok- viselkedését, illetve lehetőséget nyújt arra, hogy mindenki önmagába nézve megvizsgálja, hogy vajon érintett-e személy szerint a témában? Ne legyintsünk könnyedén, hogy az én szüleim sohasem ittak, mert számos olyan szenvedélybetegség létezik, amivel szemben jóval elfogadóbb a társadalom, de ugyanazokat a sebeket ejti a gyermekeken, mint az alkoholista szülők viselkedése. Mi is ez a viselkedés? Egyszóval meghatározva az: elhanyagolás. Az elhanyagolás olyan szintű bántalmazás, ami nem feltétlenül hagy látható jegyeket áldozatán, de egész életre kiható stigmákat nyom a másikra. Ezért éreztem azt, hogy későn olvastam ezt a könyvet, mert számos helyzetben másként reagáltam volna a velem szemben ülő gyermekre, ha ezeket egységében látom….
Többet olvashattok itt link , ahol részletesen bemutatom a könyvet!

Papírtigris>!
Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia

Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot

Túlságosan sokat vártam tőle, vagy túlságosan beleástam már magam a témába (anno ebből írtam a szakdolgozatom, bár az is volt vagy 15 éve) – de így csalódás volt. Aki még nem jártas a témában, annak bizonyára szemnyitogató és buksisimogató – de ebben a témában J. G. Woititz 35 éve született könyve többet adott (Alkoholbetegek felnőtt gyermekei). Jobb lett volna azt újranyomni. Vagy azt is.

4 hozzászólás
Panda>!
Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia

Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot

Most abban az önismereti folyamatban, lépcsőfokon vagyok, amikor kellett ez a könyv és sokat adott.

2 hozzászólás
redikin>!
Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia

Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot

Szuper, nagyon hasznos. Ez a könyv olyan, mint egy támogató jóbarát, aki a válladra teszi a kezét és azt mondja, nyugi, teljesen normális, amit érzel. Sok minden világossá vált, összeállt, még biztos, hogy fogom forgatni a jövőben is.

1 hozzászólás
Ékk>!
Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia

Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot

Hiánypótló könyv, remekül összefoglalja a jelenséget.


Népszerű idézetek

>!

Ha egy családban valamelyik szülő szenvedélybeteg, akkor ott szinte minden a szenvedélybetegség körül forog. A gyermekek helyzete is egészen más, mint egészséges szülők mellett. A szenvedélybeteg szülő életének középpontjában nem a gyermeke, hanem saját maga, kábítószere és annak használata áll. (..) A szenvedélybetegek környezetében élők könnyen válhatnak statisztává: tehetetlenül nézik azt, ami körülöttük történik. A szenvedés és az abból fakadó cselekvésképtelenség szinte felfoghatatlan. Ráadásul megváltoztathatatlannak tűnik.

11. oldal, 1. fejezet - Miről szól és miért írtam meg (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2018)

Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot

Kapcsolódó szócikkek: szenvedélybetegség
>!

Az ilyen családból jövő gyermek felnőttként sem arról beszél, mi volt otthon – hiszen az már túl régen volt. Gyakran nem is tudják, hogy sérülés érte őket – csupán különböző testi és lelki panaszaik vannak, és azt érzik, hogy valami nincs rendben. Mivel nincsenek tudatában annak, hogy milyen komoly és maradandó hatás érte őket – hiszen jól megtanulták érzéseiket elfojtani, a témát tabuvá tenni –, hallgatnak arról, amit gyerekként el kellett szenvedniük. A szülők tagadják függőségüket, ezért gyermekeik előtt is letagadják, hogy bármi különös történt volna velük. Ám ha mindaz, ami velük történt, továbbra is feltáratlan marad, akkor ezek a gyermekek egész életükben viselik ennek a gyermekkornak a következményeit.

12. oldal, 1. fejezet - Miről szól és miért írtam meg (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2018)

Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot

>!

Azt tapasztaltam, hogy a felnőtt gyermekek – jóllehet a szenvedélybeteg szülőkkel kapcsolatos tapasztalataik óta már évtizedek múltak el – csak akkor képesek önmagukat, magatartásukat, érzelmeiket valóban megérteni, ha veszik a bátorságot és ránéznek mindarra, ami velük történt. Tapasztalatok szerint csak ebben az esetben lesznek képesek erősségeiket is megbecsülni. Akkor értik meg először tanult életmodelljeiket, és tudják mindezt nehézségeik leküzdésére felhasználni.

14. oldal, 1. fejezet - Miről szól és miért írtam meg (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, 2018)

Waltraut Barnowski-Geiser: Apa, Anya, Pia Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot


Hasonló könyvek címkék alapján

Kapitány-Fövény Máté: Ezerarcú függőség
Máté Gábor: A sóvárgás démona
David Sheff: Csodálatos fiú
Rácz József (szerk.): Addiktológiai konzultáció a gyakorlatban
Kaló Zsuzsa: Bevezetés a szerhasználó nők világába
Roberto Pacini – Giuseppe Paolino – Matteo Fiorelli – Pasquale Ionata – Maria Scotto – Raimondo Scotto: Szenvedélyek fogságában
Munkácsi Mária (szerk.): Alkohol, koffein, kábítószerek
Jack London: Alkoholmámorban…
Gombola András: Nem hagyhatom kint Istent
Elekes Zsuzsanna: Alkohol és társadalom