Waverley 18 csillagozás

Walter Scott: Waverley Walter Scott: Waverley Walter Scott: Waverley

Az ​angol nyelvterület, sőt szinte az egész kontinens irodalmi berkeit és az olvasók szélesebb táborát is csaknem tíz éven át tartotta izgalomban a rejtély: ki a Wavely szerzője, vagy inkább „A Waverley Szerzője” – ugyanis ezzel a talányos megjelöléssel jelentek meg a Waverley hatalmas sikerén felbuzdult író egyre újabb és újabb regényei. Ő azonban makacsul ragaszkodott inkognitójához, többre tartotta bírósági állása révén és vidéki földbirtokosként élvezett társadalmi rangját, és kiváltképpen a romantikus verses regényekkel kivívott költői hírnevét, semhogy kockára tegye – legalábbis kezdetben – bizonytalanabb kimenetelű és az esztétikai börzén alacsonyabban jegyzett regényírósággal. Hogy a Waverley nyolc éve elkezdett, de barátai tanácsára félbehagyott kéziratból egyáltalán regény lett, az is annak köszönhető, hogy Walter Scott, egy horgászásra invitált barátjának horgot és csalit keresve véletlenül ráakadt a régen eleveszettnek hitt pakasamétára. A szerző legalábbis így beszéli… (tovább)

Eredeti mű: Walter Scott: Waverley (angol)

Eredeti megjelenés éve: 1814

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 1986
630 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630739046 · Fordította: Bart István, Tandori Dezső
>!
Madách / Európa, Pozsony, 1976
634 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630708132 · Fordította: Bart István, Tandori Dezső
>!
Európa, Budapest, 1976
634 oldal · ISBN: 9630705168 · Fordította: Bart István, Tandori Dezső

1 további kiadás


Enciklopédia 1


Most olvassa 3

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

>!
Bélabá P
Walter Scott: Waverley

Ezt a regényt teljesen véletlenül vettem le polcról, nagyon megérte. A brit hangulatra már sikerült ráhangolni magam az előző Leon Uris könyvvel, most Írország helyett Skóciában kalandoztam.
Különleges ez a regény, mert azt tartják róla, ez volt az első kimondottan történelmi témájú próza, azokkal az eszközökkel, amik egy mai modern témába vágó könyvet jellemeznek.
A keletkezése igencsak kalandos! Hosszas bevezetés szerepel a könyvben amiben Walter Scott elmeséli: valójában fércmunka! Ez a regény az idejekorán elhunyt Joseph Strutt félbemaradt Queen-Hoo-Hall regénye alapján készült, abból merített ötleteket Scott. Ezt el kellett titkolnia, és névtelenül adták ki az első példányokat. Népszerű lett, elkerült külföldre a regény, de ott már Walter Scott nevén lett kiadva. Gyorsan nagy népszerűségre tett szert a skót író. Hogy mivel? Lássunk pár momentumot.
Már az kuriózum, hogy XVIII. század eleji eseményeket ír le, és ezt olyan részletesen realisztikusan, mintha mondjuk Zola tenné Pedig hol volt még ekkor a francia írózseni. Scott regénye nagyszerű korrajz a 1700-as évek Skóciájáról. Megvoltak a vallási ellentétek itt is, amit mi sem természetesebb, az Oliver Cromwell-féle mozgalom erősített fel még az 1600-as évek közepén. A torik és whigek ellentétei rendszeresen előjöttek olvasás közben. A regény fő eseményei az 1745-ös jakobita felkelés körül zajlanak. Ami még plusz színt ad az eseményeknek a rendkívül művelt Edward Waverley angol főhős szerepe. Számos korabeli könyves hivatkozás valamint skót legendák, mondák fűszerezik az amúgy is jól megírt történetet. spoiler Ezeket kimondottan élveztem. Maga a történet Waverley, – aki egy dragonyos katona – vándorlása a skót Felföld nemesi klánjai körében. Különböző kalandokat él át, többször volt veszélyben és volt szerelmes is. Klasszikus romantikus kalandregénynek tekinthető.
Pozitívum, hogy ez a könyv bőven el lett látva magyarázattal és jegyzetekkel elő- és utózóval, tehát mindazt megkaptam, amit legutóbb Leon Urisnál hiányoltam. A fordítás is remek, ezt kellett mondanom.
Szerintem, a kezdetleges voltához képest nagyon jó könyv, abszolút megérdemli a jeles érdemjegyet (4,8 pont). Nem volt hasonló jellegű munka korábban az irodalomtörténetben, Walter Scott korszakalkotót írt ezzel a történettel.
Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmi regényeket. Azok talán kicsit nehezebben olvasnák, akinek nem a műfaja, a bevezetés egyes mondatai elég régiesre sikerültek, de a többi része a könyvnek hibátlanul érthető, modern nyelvezettel bír. Megemelem a kalapom, remek regény!

4 hozzászólás
>!
Gabriella_Balkó
Walter Scott: Waverley

Azért nem volt olyan rossz ez a könyv. Habár mivel főleg késő este olvastam, a következő nap már nem emlékeztem pontosan, mi is történt az előző oldalakon. Az utolsó 100 oldalat meg már nagyon be akartam fejezni, úgyhogy éjjel olvastam el, de azért a főbb cselekményekre emlékszem.
Aki meg akar ismerkedni az 1800 körüli skót életformával, annak ajánlom ezt a könyvet.

>!
Madách / Európa, Pozsony, 1976
634 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630708132 · Fordította: Bart István, Tandori Dezső
>!
Ferkó
Walter Scott: Waverley

Csak olyanoknak ajánlom a Waverley elolvasását, akik el tudták viselni Jókai Mór nagy regényeinek dagályos stílusát.
A tulajdonképpeni cselekmény a százkilencvenkilencedik oldalon kezdődik. Addig egy megszépített romantikus leírást kapunk a Skót Felföld természeti viszonyiról és lakosainak – a talpig becsületes vadembereknek az életéről.
No de akkor az egyik klánfőnöknél vendégeskedő fiatal Waverleynek beüt a ménkű. Apja és nagybátyja olyan szerencsétlenül politizálnak a ködös és bűzös Londonban, hogy kegyvesztettek lesznek. Ő maga pedig addig hosszabbítgatja a skót dudák és a gael énekek hallgatását, amíg el nem bocsátják a vöröskabátosok hadseregéből, és vérdíjat nem tűznek ki rá. Teddy kénytelen skót bocskort, szoknyát és pokrócot ölteni, jó angol muskéta helyett ócska mordállyal hadba vonulni.

Ezután következik az a Bájos Csárli Stuart-házi trónkövetelő alatt zászlaja alatt kitört 1745-ös skót felkelés hadi eseményeinek leírása. No, ott már vannak fordulatok, és poénok. (Csak ne írt volna a szerző hosszas magyarázó jegyzeteket az eseményekhez.)

Nemsokára előveszem a skót kastélyokról szóló nagyalakú illusztrált albumomat. Egy kevésbé híres tó, Ullswater http://www.ullswater.co.uk/ is szerepel a könyvben, aminek a képe a soproni Solar Club Hotel szobáiban van kifüggesztve.

spoiler

>!
metahari
Walter Scott: Waverley

Képtelen vagyok értékelni, oly régen olvastam. Amennyi megmaradt belőle az az, hogy az angol kőházakban mindig hideg van és hogy a háború mégse romantikus.


Népszerű idézetek

>!
Zsucsima

Ahol nem érezzük magunkat otthonosan, ott boldogok sem lehetünk.

4. A kastély

>!
Bélabá P

– Mint ön is tudja, báró úr – felelte –, a közmondás azt tartja, hogy „Nehéz lehúzni a skótról a nadrágját”, nos ez esetben a csizma is ilyen megítélés alá esik.
– Azonban a caligae szó – folytatta a báró –, habár elismerem, hogy családi hagyományunk, sőt, okirataink szerint is, mint CSIZMA magyaráztatik, eredeti értelmében voltaképp sarut jelent; amiként Caius Caesar, Caius Tiberius unokaöccse és utódja, a Caligula melléknevet kapta, a caligulis, sive caligis levioribus, quibus adolescentior usus fuerat in excercitu Germanici patri sui. És a szerzetesek is caligae-t hordanak, ugyanis a Szent Armand-apátságban őrzött, és a Szent Benedek rendszabályait tartalmazó ősrégi glosszáriumban azt olvassuk, hogy zsinórral kötötték meg a caligae-t.

394-395. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Caligula
1 hozzászólás
>!
Ferkó

Waverley kapitány nagy tisztelője a kelta múzsának, talán annál is inkább, mivel egyetlen szót sem ért a nyelvén. […] Mac-Murrough is nagy csodálója verseid általad készített átiratainak, bizonyára ugyanazon okból […] ugyanis egyetlen szavukat sem érti.

199. oldal

1 hozzászólás
>!
bptoth

Mr.Gilfillan (…), ezerszeresen bocsánatot kérek, amiért arra vetemedtem, hogy illetéktelenül beavatkoztam ilyen fontos személyiség dolgaiba, mint ön. Úgy gondoltam azonban, hogy mivel ön, ha nem tévedek, marhapásztornak tanult, talán nem haszontalan felhívnom figyelmét a felföldi harcosok és a felföldi szarvasmarhák közötti különbségre.

Harmincötödik fejezet - Önkéntes katona hatvan évvel ezelőtt


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Defoe: Moll Flanders
Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
Miguel de Cervantes: Don Quijote
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Gerald Durrell: Istenek kertje
Richard Adams: Gesztenye, a honalapító
Terry Pratchett: Vészbanyák
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Mark Lawrence: A Hazug kulcsa
Ken Follett: A Titánok bukása