Waverley 29 csillagozás

Walter Scott: Waverley Walter Scott: Waverley Walter Scott: Waverley Walter Scott: Waverley

Az ​angol nyelvterület, sőt szinte az egész kontinens irodalmi berkeit és az olvasók szélesebb táborát is csaknem tíz éven át tartotta izgalomban a rejtély: ki a Waverly szerzője, vagy inkább „A Waverley Szerzője” – ugyanis ezzel a talányos megjelöléssel jelentek meg a Waverley hatalmas sikerén felbuzdult író egyre újabb és újabb regényei. Ő azonban makacsul ragaszkodott inkognitójához, többre tartotta bírósági állása révén és vidéki földbirtokosként élvezett társadalmi rangját, és kiváltképpen a romantikus verses regényekkel kivívott költői hírnevét, semhogy kockára tegye – legalábbis kezdetben – bizonytalanabb kimenetelű és az esztétikai börzén alacsonyabban jegyzett regényírósággal. Hogy a Waverley nyolc éve elkezdett, de barátai tanácsára félbehagyott kéziratból egyáltalán regény lett, az is annak köszönhető, hogy Walter Scott, egy horgászásra invitált barátjának horgot és csalit keresve véletlenül ráakadt a régen elveszettnek hitt paksamétára. A… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1814

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A világirodalom klasszikusai Európa

>!
Európa, Budapest, 1986
630 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630739046 · Fordította: Bart István, Tandori Dezső
>!
Európa / Madách, Pozsony, 1976
634 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630708132 · Fordította: Bart István, Tandori Dezső
>!
Európa, Budapest, 1976
634 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630705168 · Fordította: Bart István, Tandori Dezső

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Walter Scott: Waverley

Ezt a regényt teljesen véletlenül vettem le polcról, nagyon megérte. A brit hangulatra már sikerült ráhangolni magam az előző Leon Uris könyvvel, most Írország helyett Skóciában kalandoztam.
Különleges ez a regény, mert azt tartják róla, ez volt az első kimondottan történelmi témájú próza, azokkal az eszközökkel, amik egy mai modern témába vágó könyvet jellemeznek.
A keletkezése igencsak kalandos! Hosszas bevezetés szerepel a könyvben amiben Walter Scott elmeséli: valójában fércmunka! Ez a regény az idejekorán elhunyt Joseph Strutt félbemaradt Queen-Hoo-Hall regénye alapján készült, abból merített ötleteket Scott. Ezt el kellett titkolnia, és névtelenül adták ki az első példányokat. Népszerű lett, elkerült külföldre a regény, de ott már Walter Scott nevén lett kiadva. Gyorsan nagy népszerűségre tett szert a skót író. Hogy mivel? Lássunk pár momentumot.
Már az kuriózum, hogy XVIII. század eleji eseményeket ír le, és ezt olyan részletesen realisztikusan, mintha mondjuk Zola tenné Pedig hol volt még ekkor a francia írózseni. Scott regénye nagyszerű korrajz a 1700-as évek Skóciájáról. Megvoltak a vallási ellentétek itt is, amit mi sem természetesebb, az Oliver Cromwell-féle mozgalom erősített fel még az 1600-as évek közepén. A torik és whigek ellentétei rendszeresen előjöttek olvasás közben. A regény fő eseményei az 1745-ös jakobita felkelés körül zajlanak. Ami még plusz színt ad az eseményeknek a rendkívül művelt Edward Waverley angol főhős szerepe. Számos korabeli könyves hivatkozás valamint skót legendák, mondák fűszerezik az amúgy is jól megírt történetet. spoiler Ezeket kimondottan élveztem. Maga a történet Waverley, – aki egy dragonyos katona – vándorlása a skót Felföld nemesi klánjai körében. Különböző kalandokat él át, többször volt veszélyben és volt szerelmes is. Klasszikus romantikus kalandregénynek tekinthető.
Pozitívum, hogy ez a könyv bőven el lett látva magyarázattal és jegyzetekkel elő- és utózóval, tehát mindazt megkaptam, amit legutóbb Leon Urisnál hiányoltam. A fordítás is remek, ezt kellett mondanom.
Szerintem, a kezdetleges voltához képest nagyon jó könyv, abszolút megérdemli a jeles érdemjegyet (4,8 pont). Nem volt hasonló jellegű munka korábban az irodalomtörténetben, Walter Scott korszakalkotót írt ezzel a történettel.
Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmi regényeket. Azok talán kicsit nehezebben olvasnák, akinek nem a műfaja, a bevezetés egyes mondatai elég régiesre sikerültek, de a többi része a könyvnek hibátlanul érthető, modern nyelvezettel bír. Megemelem a kalapom, remek regény!

4 hozzászólás
Manawydan>!
Walter Scott: Waverley

Nem mondom, hogy mostanában újra el fogom olvasni, de ennek a történetnek volt egy természetes bűbájossága, amit már nagyon régóta kerestem. Éljen Walter Scott, éljenek a skótok jó sokáig, és éljenek azok az olvasók, akik ma, a 21. században elolvasnak ilyen regényeket.
1745-ben járunk a jakobita felkelés évében, ahol hősünk Waverly Edward egymásután sodródik bele az események sokaságába. Polgárháborús időszak ez, jó ilyenkor jó helyen lenni és a megfelelő időben, az arra alkalmas támogatókkal karöltve. Mert jaj annak, aki a rossz oldalra áll. Jelen események sodrában III. Jakab skót király restaurációjáért küzdöttünk, a Hannoveri-házzal szemben. Közben megismerjük a felföldi klánokat, szokásaikat, érzéseiket, nemzeti túlfűtöttségüket, életüket és halálukat. Ez az év egyben a skótok 1849-e. Sok minden feudális intézmény a süllyesztőbe került, hogy aztán az angolokkal egyesülve bemutatkozzon (1707-es alapítását követően) egy erős Egyesült Királyság.
Nekem személy szerint nagyon tetszett, de lassan csörgedező, olyan 'walterscottos'.

Gabriella_Balkó>!
Walter Scott: Waverley

Azért nem volt olyan rossz ez a könyv. Habár mivel főleg késő este olvastam, a következő nap már nem emlékeztem pontosan, mi is történt az előző oldalakon. Az utolsó 100 oldalat meg már nagyon be akartam fejezni, úgyhogy éjjel olvastam el, de azért a főbb cselekményekre emlékszem.
Aki meg akar ismerkedni az 1800 körüli skót életformával, annak ajánlom ezt a könyvet.

>!
Európa / Madách, Pozsony, 1976
634 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630708132 · Fordította: Bart István, Tandori Dezső
metahari P>!
Walter Scott: Waverley

Képtelen vagyok értékelni, oly régen olvastam. Amennyi megmaradt belőle az az, hogy az angol kőházakban mindig hideg van és hogy a háború mégse romantikus.


Népszerű idézetek

Zsucsima>!

Ahol nem érezzük magunkat otthonosan, ott boldogok sem lehetünk.

4. A kastély

Fatma>!

Hosszú vagy rövid legyen ez a fejezet? Ebben a kérdésben, nyájas olvasóm, nem lesz szavad […].

214. oldal

Bélabá>!

– Mint ön is tudja, báró úr – felelte –, a közmondás azt tartja, hogy „Nehéz lehúzni a skótról a nadrágját”, nos ez esetben a csizma is ilyen megítélés alá esik.
– Azonban a caligae szó – folytatta a báró –, habár elismerem, hogy családi hagyományunk, sőt, okirataink szerint is, mint CSIZMA magyaráztatik, eredeti értelmében voltaképp sarut jelent; amiként Caius Caesar, Caius Tiberius unokaöccse és utódja, a Caligula melléknevet kapta, a caligulis, sive caligis levioribus, quibus adolescentior usus fuerat in excercitu Germanici patri sui. És a szerzetesek is caligae-t hordanak, ugyanis a Szent Armand-apátságban őrzött, és a Szent Benedek rendszabályait tartalmazó ősrégi glosszáriumban azt olvassuk, hogy zsinórral kötötték meg a caligae-t.

394-395. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Caligula · Szent Benedek
1 hozzászólás
Fatma>!

Egyszer s mindenkorra bocsánatát kérem mindazon olvasóknak, akik szórakozás végett vesznek regényt a kezükbe, hogy ilyen hosszan gyötröm őket régmúlt idők politikai divatjaival whig és tory, hannoveri és jakobita pártoskodással.

73. oldal

Fatma>!

A szép nemhez tartozó olvasóimat, akiket nemük és türelmetlenségük a legteljesebb mértékben feljogosít felróni nekem e körülményeket, nem táltos paripák vonta vagy varázslat repítette hintóba invitálom. Szerény angol postakocsi az enyém, négy keréken döcög, s soha nem tér le őfelsége országos útjairól. Akiknek nem tetszik ez a jármű, a következő állomáson kiszállhatnak […]

74. oldal

Ptahemwia>!

Legjobb ellenszere mások túlbecsülésének, ha helyettük önmagunktól vagyunk elragadtatva.

71. oldal

bptoth>!

Mr.Gilfillan […], ezerszeresen bocsánatot kérek, amiért arra vetemedtem, hogy illetéktelenül beavatkoztam ilyen fontos személyiség dolgaiba, mint ön. Úgy gondoltam azonban, hogy mivel ön, ha nem tévedek, marhapásztornak tanult, talán nem haszontalan felhívnom figyelmét a felföldi harcosok és a felföldi szarvasmarhák közötti különbségre.

Harmincötödik fejezet - Önkéntes katona hatvan évvel ezelőtt

Szelén>!

Waverley kapitány nagy tisztelője a kelta múzsának, talán annál is inkább, mivel egyetlen szót sem ért a nyelvén. […] Mac-Murrough is nagy csodálója verseid általad készített átiratainak, bizonyára ugyanazon okból […] ugyanis egyetlen szavukat sem érti.

199. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Tobias Smollett: Roderick Random
Voltaire: Candide vagy az optimizmus
Diana Gabaldon: Hó és hamu lehelete 1-2.
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Daniel Defoe: A fegyenc
Voltaire: Kandidusz vagy minden jól van ezen a világon
Alain-René Lesage: Gil Blas
Voltaire: Candide vagy az optimizmus / Candide ou l'optimisme
Conn Iggulden: A hegyek csontjai
Anthony Ryan: A vér éneke