Szóbeliség ​és írásbeliség 2 csillagozás

Hogyan ​határozza meg és alakítja egymást kölcsönösen nyelvhasználatunk szóbeli vagy írásbeli volta, illetve gondolkodásmódunk és egész világlátásunk?
Erre a kérdésre keresi a választ Walter J. Ong, szóbeliség és írásbeliség egyik legnagyobb hatású kutatója a kérdéskör összefoglalását nyújtó alapművében. Ong először a szóbeli és az írásos nyelvhasználat néhány alapvető különbségét tárgyalja, majd pedig az emberiség történetét végigkövetve bemutatja, hogyan fogalmazta meg a világról szerzett tapasztalatait az „elsődleges”, írást egyáltalán nem ismerő szóbeliség világában élő ember; milyen lehetőségeket adott számára később az írás mint technológia elsajátítása, s miként élt tovább a szóbeliség immár az írásbeliség kiegészítőjeként (illetve sokáig vetélytársaként); hogyan változott meg az írásbeliség maga is a könyvnyomtatás feltalálásával; milyen változást hozott az emberi kommunikációban az elektronikus információközlés, megnyitva az íráson és a nyomtatáson alapuló „második… (tovább)

Hogyan ​határozza meg és alakítja egymást kölcsönösen nyelvhasználatunk szóbeli vagy írásbeli volta, illetve gondolkodásmódunk és egész világlátásunk?
Erre a kérdésre keresi a választ Walter J. Ong, szóbeliség és írásbeliség egyik legnagyobb hatású kutatója a kérdéskör összefoglalását nyújtó alapművében. Ong először a szóbeli és az írásos nyelvhasználat néhány alapvető különbségét tárgyalja, majd pedig az emberiség történetét végigkövetve bemutatja, hogyan fogalmazta meg a világról szerzett tapasztalatait az „elsődleges”, írást egyáltalán nem ismerő szóbeliség világában élő ember; milyen lehetőségeket adott számára később az írás mint technológia elsajátítása, s miként élt tovább a szóbeliség immár az írásbeliség kiegészítőjeként (illetve sokáig vetélytársaként); hogyan változott meg az írásbeliség maga is a könyvnyomtatás feltalálásával; milyen változást hozott az emberi kommunikációban az elektronikus információközlés, megnyitva az íráson és a nyomtatáson alapuló „második szóbeliség” korát; végül pedig miként formálta a 20. század irodalomelméleti, társadalomtudományi és filozófiai gondolkodását szóbeliség és írásbeliség kérdéskörének előtérbe kerülése.