Ének magamról 8 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Eredeti megjelenés éve: 1856
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion
Kriterion, Kolozsvár, 1989 Kedvencelte 1
Most olvassa 3
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 14
Kiemelt értékelések
Azért kaptam elő hirtelen, mert Pessoa írt egy hosszú és megrendítő értelmű és hangulatú költeményt Walt Whitmanhez, és példaképének nevezte őt. Mivel Pessoa verse nagyon tetszett, kíváncsi voltam az ideálra is, mert eddig soha nem olvastam tőle. Bevallom, annyira nem nyűgözött le, mint a tanítvány, de arra rájöttem, hogy Pessoa a versét nemcsak hozzá címezte, hanem az ő stílusában, az ő eszközeivel írta is meg. Nehéz ennek ellenére összehasonlítani a kettőt, de azért nekem Pessoa…
"Aligha fogod tudni, ki vagyok én és mit jelentek,
De én mindazonáltal egészségedre válok majd,
És szűröm és erősítem véredet."
Egy élmény volt elolvasni. Régen, mikor az iskolában tanultunk róla, nagyon megszerettem Whitmant. Megígértem magamnak, ha egyszer hozzájutok a köteteihez elolvasom mindegyiket. Nos, ezzel kezdtem. És nem bántam meg. Felejthetetlen élményt nyújtott. Megannyi gondolat, megannyi érzés ad valami pluszt!
"A legközönségesebb, legolcsóbb, legközelibb legkönnyebb vagyok én,
Én, aki mindenbe belevágok, aki nagy tétekben játszom,
Ki díszbe öltözöm, hogy odaajándékozzam magam az elsőnek, aki engem akar,
Aki nem várom az égtől, hogy kedvemért lejöjjön,
Mert bőkezűen pazarlom szeretetemet mindenkor."
Ének ez valóban…Magunkról. Rólunk.
Önző módon fél csillagot levontam, mert nekem egy leheletnyivel a Fűszálak jobban tetszett :)
Ahogyan az én mindig végtelen, úgy végtelenek a dolgok, amelyek benne vannak, azaz Te, a halászok, a kohászok, az állatok és növények, a Föld és a teljes Univerzum. És benne vannak minden történések régről és a jövőből, benne vannak a legendák és az álmok, mindenki álmai, reményei és vágyai, Isten és istentelenség, jóság és gonoszság, mindezek. Na erről szól.
És a felülemelkedésről, a perspektívából nézés adta szabadságról. Az emberi érzelmekről, szerelemről, halálról. Kínokról és gyönyörökről, napkeltéről és elbukásról.
De ehhez nagyon oda kell figyelni, régen olvastam ennyi ideig könyvet, mint ezt – folyton vissza kellett kanyarodni, újra elővenni, pár sor után letenni, mert nem voltam eléggé ott. Nagyon jó. Csak győzzed energiával.
Népszerű idézetek
Még emlékszem, hogyan hevertünk egy ilyen átlátszó nyári reggelen,
Hogyan nyugtattad fejedet csípőimen keresztbe és gyöngéden fölémhajoltál,
És széthúztad az inget mellcsontomról és nyelvedet lemeztelenített szívembe merítetted,
És felnyúltál szakállamig és lenyúltál lábamig.
Magamat ünneplem és énekelem
S amit én elfogadok, te is elfogadod majd,
Mert minden atom, mely enyém, éppúgy a tiéd is.
(első mondat)
Sem én, sem más nem járhat helyetted ezen az úton,
Neked magadnak kell rajta járni.
Nincsen messze, lábadügyébe esik,
Talán születésed óta rajta éltél és nem is tudtad,
Talán mindenütt ott van, vízen és szárazon,
Vedd a cókmókodat, édes fiam, én is veszem az enyémet és nosza
előre,
Csodálatos városokat és szabad népeket látunk majd utunkban.
Intem a világot, hogy gyanakodjék barátaimra, ám
ellenségeim szavára figyeljen, akárcsak én,
És néked örökre megparancsolom, hogy utasítsd vissza azt,
aki értelmez engem, mivel én sem tudom értelmezni magam,
Én úgy parancsolom, ne legyen iskolás elmélet belőlem soha,
Hagyj mindent szabadon, ahogy én mindent szabadon
hagytam.
Utánam: távlatok!
Ó, látom én, az élet nem rövid, de mérhetetlen hosszú,
És a világban ezután mértékkel és tisztán járok, én koránkelő
megtermett óriás,
Mert minden óra a századoké, az egyre táruló századok
csírája minden.
Tanulnom kell az örökös leckét, víztől és földtől s a levegőtől,
S úgy érzem, nincs időm, nem késlekedhetem.
120. oldal
"Henyélek és lelkemet vendégelem,
Hátradőlök, kedvemre henyélek és egy nyári fűszálat figyelek."
ÉNEK MAGAMRÓL
"A házak és szobák illatokkal teltek, a polcok zsúfoltan állnak
illatokkal,
Magam is belehelem a párát és ismerem és szeretem,
A párlat engem is megrészegítene, de nem engedem.
A légkör nem illat, nincs párlatíze, szagtalan,
Mégis számnak való, szerelmes vagyok belé,
Felkeresem az erdei lankást, ruhátlan és csupasz akarok lenni,
Epedek utána, hogy megérintsen.
Önnön leheletem párája,
Visszhangok, bugyogások, zizegő suttogások, szerelemgyökér,
selyemfonál, villafa és venyige,
Ki- és belélegzésem, szívem verése, a vér és lég lüktetése tüdőmben,
A zöld levél és avar szaga és a parté és a sötétárnyalatú szirteké és
a pajtába gyűjtött szénáé,
Hangom kibökött szavainak zengése, amint a szél forgatagának
eresztem,
Néhány könnyed csók, néhány ölelés, a karok körbefonódása,
Fény és árnyék játéka a fákon a lenge ágak ringása közben,
A magány, vagy az uccalárma, vagy a rétek és domboldalak közti
bolyongás kéje,
Az egészség érzése, trillák fényes délben, ágyból kelő és nappal
találkozó magam nótája."
ÉNEK MAGAMRÓL
Ma pitymallat előtt felmásztam egy dombra és néztem a nyüzsgő eget,
És így szóltam lelkemhez: Ha magunkba foglaljuk mindezen
világokat és minden bennünk lévőnek gyönyörét és tudását, teltek
és elégedettek leszünk akkor?
És lelkem így szólt: Nem, csak azért hágunk a magasba, hogy
elhagyjuk és túlnan folytassuk.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tébolyda-cella ·
Összehasonlítás - William Blake: William Blake versei 96% ·
Összehasonlítás - Mihail Jurjevics Lermontov: A démon 95% ·
Összehasonlítás - Vörösmarty Mihály: Vörösmarty Mihály összes költeményei ·
Összehasonlítás - Adam Mickiewicz: Krími szonettek ·
Összehasonlítás - Edgar Allan Poe: A holló 92% ·
Összehasonlítás - Komjáthy Jenő: Komjáthy Jenő összes költeménye ·
Összehasonlítás - Mihai Eminescu – Nichita Stănescu: Varázsének
·
Összehasonlítás - Petőfi Sándor: Petőfi Sándor összes költeményei 94% ·
Összehasonlítás - William Blake: Songs of Innocence and of Experience / Az Ártatlanság és a Tapasztalás dalai 90% ·
Összehasonlítás