Walt ​Disney – Vidám mesék – Ámókus és Bémókus az otthonáért harcol / Terülj, terülj asztalkám! / Kacsanagyi segítőtársai 99% 16 csillagozás

Nagyon szerettem gyerekkoromban, valahol még most is megvan (ez is). :D

Azt sosem értettem, hogy Chip és Dale miért volt Ámókus meg Bémókus. Meg, hogy az utolsó mesében miért olyan összevissza öltöztek a kiskacsák.

Olyan szinten szerettem ezt a könyvet kiskoromban hogy mind a három mese nagyjából első 5-6 oldalát tudtam kívülről a rengeteg újra olvasás miatt :D

Szerintem nem csoda, hogy egy gyerek Disney rajongó. Nem volt ez másképp velem sem. Még most, felnőtt fejjel is szívesen nézem újra a régi kedvenceket. Gyerekkoromban imádtam a rajzfilmsorozatokat, amelyeket az RTL Klub (talán ^^') minden reggel, és vasárnap délután 4-től 6-ig vetített. Olyankor ki se lehetett robbantani a fotelből.
Ezért is kaptam meg a Vidám meséket, és szó szerint faltam a lapokat! A Csipet Csapat volt az egyik kedvencem, így itt is Ámókus és Bmókus kalandja tetszett a legjobban (felnőtt fejjel azért elgondolkoztam rajta, hogy miért nem maradtak Chip és Dale, de talán a nevek kiejthetősége miatt).
Felnőttként újra a kezembe venni ezt a könyvet szabályosan időutazás volt, aminek minden percét élveztem, és nem tagadom, még most is megkordul a gyomrom, amikor meglátom a kacsák asztalán a sok finomságot.
A Vidám mesék pont olyan, mint a címe – vidám, aranyos, tanulságos.
Mindenkinek szívesen ajánlom ^-^

A vidám mesék volt az egyik abszolút kedvencem, rongyosra lett olvasva mindhárom, de ez a legjobban. Ebből mind a három mesét nagyon nagyon szerettem hallgatni is, olvasni is. :)