Sebző ​vágyak 215 csillagozás

W. W. Hallway: Sebző vágyak

Igazi erotikus csemegét tart most az olvasó a kezében. A fiatal, hányatott sorsú lány közelébe férkőzik apja egykori barátjának, a kőkemény milliárdos üzletembernek, akinek ki akarja fürkészni legsötétebb titkát, azt, hogy mi köze volt az apja halálához. Ám a zárkózott férfi eleinte egészen másféle titkokat oszt meg vele: a különleges érzékiség és az extrém szex birodalmába vezeti újdonsült tanítványát, feltárva előtte a lefojtott, lekötözött, olykor őrjöngésig felizgató vágyódás, a késleltetett kiteljesedés és az erotikus vágy fokozásának ezernyi buja eszközét.

A „Sebző vágyak” nem közönséges erotikus irodalom, a szerző a hipnózisban is alkalmazott beszédtechnikát használja stíluseszközként, s ez ösztönzőleg hat erotikus ösztöneink megismerésére; ugyanakkor a könyv romantikus szerelmi történetként és lebilincselő krimiként is megállja a helyét, hiszen a legutolsó lapjáig bővelkedik az izgalmas fordulatokban.

>!
Art Nouveau, 2013
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155104459

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

David Wayne Wallace · Lara Castland


Kedvencelte 36

Most olvassa 21

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
christine
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Ehhez nincs szókincsem.
Annak ellenére, hogy újraolvasás volt, ugyanannyira megdöbbentem, mint az első alkalommal.
Fáj, annyira fáj, hogy azt nem tudom szavakba önteni.
Egy kicsit kifacsaródtam. Egy kicsit fáj a lelkem.
@_Enii_ teljes mértékben leírt mindent.
Bővebb, blogos értékelés hétvégén. )

https://zivataroskonyvek.blogspot.com/2017/05/w-w-hallw…

11 hozzászólás
>!
_Enii_
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Először is mi van veletek kedves Molyok?73%? :O Eldöntöttem,hogy most már soha,de soha többet nem foglalkozok a csillagozásokkal,mert úgy tűnik nekem az itt leszavazott könyvek nagyon is tetszenek….
A könyv egyértelműen az erotikus kategória „tagja”,de ugyanúgy fellelhető benne a krimi szál ami érdekessé teszi,és persze az a cseppnyi romantika amitől ez igazi kuriózummá válik. A kedves író úgy játszott velem az egész történet alatt,mint macska az egérrel. :D Mire sejtenék valamit azonnal csavar rajta egyet. Rengeteg érzelmet kiváltott belőlem: nevettem(elég sok helyen),dühös voltam,romantikus hangulatba kerültem,vagy éppen elérzékenyültem. S,hogy végül kinek ajánlom? Azoknak akik szerették az Árnyalat trilógiát,Ez a férfi sorozatot,de igazából még a „csak” romantika rajongóknak is,mert bizony becsapós az az „extrém szex”…tessék elolvasni. ;)

>!
keferi
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Az asszony olvassa a könyvet, és csak belenéztem, hogy mi ez a szirupos olvasmány…hát azóta már ki is olvastam, pedig azt hittem valami könnyes-nyámmogós írás. Az igaz, hogy a romantikus jelenetek férfiként nem mindig hatottak meg (inkább a főszereplő fazon kocsijára buktam), de az egész könyv cselekménye nekem nagyon izgalmas volt! Szerintem ez az írónő remek krimiket is tudna írni!

SPOILER!

Az a helyzet, hogy végigolvastam az egészet, mert annyira kíváncsi voltam, hogy mi lesz a sztori vége. Rengeteg fordulat van benne, még ha valahol sejti is az ember hogy úgyis pozitív lesz a vége…(remélem ezzel nem lőttem le semmit a történetből).

SPOILER VÉGE

Ja, és hozzátenném, hogy a stílus szerintem szuper, ez a nő jól ír. Ért a szavakhoz.

Ajánlom a könyvet, mert szerintem jó.

>!
lina79
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Jelentem: Sikeresen rátettem a kezem, és kiolvastam. Egyetértek hikori véleményével, sokszor megnevettetett a történet, de nekem kicsit több ez a könyv mint egy jól megírt erotikus, hol visszafogottabb, hol csípősebb humorral és „extrém szexszel ” fűszerezett sztori.

Nekem itt a két főhős, Lara és Wayne múltja volt a fontos, és az hogy a múltban elszenvedett bántalmazások miképpen hatottak rájuk, hogyan változott a személyiségük. Úgy vélem, az író nagyon jól megragadta hogyan változik, miféle félelemek gyötrik egy ilyen sebzett gyermek lelkét. És nem, nem vagyok pszichológus, csupán egy az áldozatok közül akik a valóságban élték meg, milyen az amikor elárul, kihasznál az akiben a legjobban bíztál.
Lara félig- kölyök személyisége, ragaszkodása Wayne- hez is ennek a következménye: akarja hogy őt is szeressék, még így is hogy bemocskoltnak érzi magát. Éppen ezért van szüksége arra hogy Wayne irányítsa, sőt akár uralkodjon rajta. Mert ez adja meg neki a biztonság érzését, hogy nem érheti baj.

Wayne egy másféle válaszreakció a bántalmazásra: ő az aki erősebb, hatalmasabb akar lenni, totális kontrollt akar minden felett mert ha ő irányít nem érzi magát veszélyben. Bár ezt elérte, mégsem tudott túllépni saját démonain. Ezzel együtt sem siránkozik a múltján: Nem sajnálja magát , a javára fordította a vele történteket. Ahogy Hikori is írta: Ők ketten egymás esélyei a gyógyulásra, hiszen tökéletesen kiegészítik egymást.

Karen: Na őt nagyon hamar megkedveltem. Vagány, nagyszájú, Lara tökéletes ellentéte. Az ő megnyilvánulásai -Wayne kissé cinikus humora mellett – nagyon sokat oldottak a feszültségen amit ez a könyv keltett bennem.
Irene: Fájlalom hogy ilyen keveset kaptam belőle. Ő volt a külső szemlélő, aki tudott a Waynel történő dolgokról, mégsem tehetett érte semmit. Érdekelt volna az ő szemszöge\szemszögük is. Ha tudják hogy egy gyerek szenved, miért nem tesznek valamit? Nem tudnak, vagy nem akarnak? Könnyebb félrefordulni, vagy képtelenség beavatkozni?

Ami a bdsm vonalat illeti: szerintem ez nem több, és nem kevesebb mint egy eszköz Lara és Wayne bizalmi játszmájában. Az már más kérdés mekkora az eszköztár :) Lehet izgalmasnak venni ezt, vagy megbotránkozni.. Egyetlen dolgot nem lehet: ítélkezni rajta.

Tudnám még folytatni, de már így is bő lére eresztettem. ( A krimi részről még egy szót sem szóltam) Másként viszont nem tudtam leírni mit jelent, milyen volt nekem ez a könyv.
Úgy gondolom egy jó történet nem csak a szórakoztatásról, és nem csak az íróról szól. Hanem az olvasókról is. Hiszen sebeket mindenki hordoz.

>!
kocybaba P
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Első felindulásra meg voltam győződve róla, hogy alul van értékelve ez könyv. Sírva nevettem Lara bénaságain, tetszett az írásmód, hogy a szereplők szemszögei váltakozva, egymásba fonódva következnek és nem éreztem, hogy annyira elcsépelt lenne. Csak hogy aztán jött a fekete leves. Lara csitris viselkedése, – amire Wayne még rá is játszott azzal, hogy sokszor úgy is kezelte, valamint az állandó kölyök stb. megszólítgatásaival –, frusztrálóvá vált, és ezek által a lány apakomplexusa is sokkal szembetűnőbb lett, ami csak ráerősített a korkülönbségre közöttük, arról nem is beszélve, hogy ott volt még erősen a bizalmi kérdés is. Így nem volt valami hiteles ez a szerelem később már, több okból sem. Meg aztán ott voltak azok a bizonyos töltelék részek, amik egyáltalán nem járultak hozzá a történethez vagy a karakterekhez, míg, ami jobban igényelte volna a kifejtést, azon átsuhantunk. Sajnáltam, mert szuperül indult és sokáig élveztem, de a végére fokozatosan olyan semmilyen lett, és ezért igencsak megcsappant az olvasási kedvem.

>!
hikori
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Tetszett a könyv humora, és kellemesen érintett, hogy nem süpped bele pornóba, inkább egy ízléses erotikus regény, a néha megjelenő bdsm tematikák ellenére. Van benne egy érdekes játék, ami mintha szándékos lenne: amikor azt hinnénk, hogy melodráma felé tartunk, az író helyrebillenti az egészet valami vicces jelenettel, szöveggel. El lehet érzékenyülni, de lehet mosolyogni is olvasás közben. Szórakoztató, könnyed olvasmány, teljesen megfelelő egy sűrű nap után, amikor jólesik egy mese, a férfiszereplők közül kettő is kedvencem lett.

16 hozzászólás
>!
Pepe0810 P
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Már nagyon vártam, hogy elolvassam ezt a könyvet, kicsit megijedtem, mikor megláttam, hogy csak 75%!!???? Nekem nagyon tetszett, egyszerűen IMÁDTAM!! Volt benne minden, sok fordulat, kezdtem azt hinni, hogy nem lesz happy end, de szerencsére az lett belőle!!! Megtalálható benne erotika, krimi, és azért a romantika is! Szívesen olvasnék Róluk egy folytatást is! :)

>!
Asperatus
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Különleges élmény volt ezt a könyvet olvasni. Kiemelkedett a sorból, jó értelemben. Mivel annyira eltért a tucat szado-mazo regényecskéktől, kíváncsivá tett, és végül ami jelző eszembe jut róla, az a „bátor”.

Bátorság volt olyan nyelvezetet választani, ami nemcsak elmesél egy történetet, hanem beleviszi az olvasót a szereplő gondolataiba. Kevés irodalmi mű meri ezt megtenni, hogy közvetlenül a szereplő fejével gondolkodhatunk, vagyis erősen rákényszerít, hogy belekerüljünk egy másik világba, és a másik fején keresztül lássunk dolgokat. Ehhez jó empátiás képességek kellenek az olvasó részéről is. A stílus engem magával ragadott, olyan érzésem volt, mintha egy hullámzó tengeren hajóznék, és a történet sodrása röpítene előre.
Bátornak tartom a témaválasztást is. Amikor tele vannak a polcok szado-mazo regényekkel, szenvedő hősnőkkel, akiket titokzatos férfiak ütnek-vágnak az orgazmusba, akkor bátorság volt nagyon finom, szinte visszafogott szexjelenetekkel dolgozni, és a szado-mazo témát is csak jelzésszerűen megmutatni. Nagyon tetszett, hogy a szokatlanabb szexet nem a hősnő akarata ellenére kell gyakorolni. Bátor dolog volt a szerzőtől, hogy bevállalta a nagyívű, romantikus szerelem visszahozását, amire manapság sokan köpnek, mert sohasem élték meg az életükben, és ezért le is nézik.

A karakterek a számomra szerethetőek voltak, bár egyik sem az én korosztályom. Ennek ellenére át tudtam érezni a fiatal lány zavart, kialakuló világát, aki apa és valójában anya nélkül nőtt fel, és Wayne az első olyan személy, akire igazából támaszkodhat az életben, és aki mellett végleg felnövekszik. A férfi szereplő egy igazi védelmező, érdekes, hogy neki sem volt megfelelő szülőmintája (hacsak a nagyapját nem vesszük), mégis egy igazi „apafigura”, klánfőnök, aki ugyanúgy atyai módon gondoskodik a munkatársairól, a vele kapcsolatban lévőkről, mint a lányról.
A történetszövésben elfogadtam azt a szerzői szándékot, hogy egy képzeletbeli világban vagyunk, amit nem kell a realitással összemérni, itt inkább az érzelmeken volt a hangsúly, amelyeket egészen megindító mélységekig erősített fel az író.
A könyv végére kíváncsi lettem a szerzőre is, és úgy tűnik, magyar ember. Ez külön bátorság, és még egy pontot kap a listámon ezért, mert a mai világban, amelyben elsöprő mennyiségben áramlik az országba az angolszász regényirodalom, valaki fel merte vállalni, hogy felveszi a kesztyűt, és megmutatja, hogy egy kis magyar közösségből is tud olyat írni, ami versenyképes – ezt személy szerint nagy dolognak tartom, és büszke vagyok rá. A „mi lányunk”, egy magyar szerző is megtette, ez jó üzenet minden hazai írónak.

>!
Molnár_Klára
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Egy ideig nem mertem beszerezni a könyvet, először inkább mindent elolvastam, amiket írtak róla. Úgy néz ki, mintha vagy csak szeretni lehetne, vagy utálni, ez pedig kíváncsivá tett. Végül a férjemtől megkaptam a múlt héten. :) Nagy várakozással fogtam bele! Elolvasás után a kritikák közül ezzel értek egyet teljes mértékben:
"Szenvedély, szerelem, titok, kaland, izgalom – és a könyv, amelyben mindez sisteregve ég, vadul robog és bűvöletbe ejt.
Minden elfogultság nélkül kijelenthetem, hogy életem egyik legjobb húzása volt, hogy W.W. Hallway művét a kezembe vettem. A könyvborító már önmagában is sokat elárul a ránk váró témáról, annak érzelmi világáról, tele van a tudatalattinkra ható jegyekkel. A fekete alapon vörös színű betűk és a föléjük magasodó, egy szál, kétségtelenül buja érzetet keltő, piros kála csak úgy vonzzák a tekintetet. Az az egy frappáns kérdés pedig, amelyre a szerző több ízben is megadja a választ – nos, az mindenképpen arra sarkallja az olvasót, hogy kezdjen el elmerülni a saját gondolataiban és – míg így tesz, addig – olvasson bele a könyvbe: utána meg már úgysem tudja letenni…
Szóval, „Hol a határ gyötrő kín és édes szenvedés között?” – hivalkodóan ácsorog a mondat és arra késztet, hogy válaszolj? Én megtettem, és – miután ezt összevetettem a sztori olvasása során kapott válaszokkal – kellemeset csalódtam, az alkotó fantáziája ugyanis egyáltalán nem olyan felszínes és közhelyes (mint az én képzeletem).

A történet egy szemtelenül fiatal, kívánatos lány és egy harmincas éveinek végén járó üzletember titkai, sebei és vágyai köré épül. Lara Castland úgy próbálja kideríteni apja halálának okát, hogy David Wayne Wallace-nél vállal munkát – hiszen apja hátrahagyott levelében ennek az elit életet élő, titokzatos férfinek a neve szerepel. Amikor először meglátják egymást, amikor először érnek a másikhoz, félelmetes erők indulnak el bennünk, fékevesztett energiák szabadulnak fel, melyek előre jósolják kettejük jövőjét. Azt, hogy szétszakíthatatlanok. Azt, hogy az óta a sötét, esős éjszaka óta egymás szorító ölelésére vágynak, amelyben megnyugodhatnak, amely biztonságot nyújt számukra. Míg azonban a sáros és tapasztalt Wayne egyre intenzívebb katarzis élményekkel ajándékozza meg a húszas éveinek elején járó arát, addig más-más úton elszenvedett sérüléseik a saját végzetük közelébe, kapcsolatuk szakadékának szélére taszítja a párost.

Hogy vannak-e a könyvben erotikus jelenetek? Hát persze, sőt a rövid ismertető a kötet hátulján sem hazudik. Sallangmentes, leíró részletekben bontakozik ki az elsöprő erejű aktus, előjátékkal és szexuális eszközökkel kicsinosítva. Csak semmi ködösítés! Minek is az, hiszen a mai szemérmesnek mutatkozó, mindeközben nagyon is, élvhajhász társadalomban is minden a szexről szól.
Az író tolla olyan hálószobákba vezeti be az olvasót, amelynek feltárása félelemmel vegyes gyönyörérzetet ad. Igen különös szexuális életek szemtanúi lehetünk, miközben nem kell kellemetlenül feszengenünk a széken, és attól tartanunk, hogy valami ócska kis pornószcénákon kell átnyálaznunk magunkat. Nem bizony, sőt, hosszú oldalakon át, mondatról mondatra haladva, monológszerűen, előbb az egyik, majd a másik fél érzéseit megismerve élhetjük át kéjállapotukat.
Pontosan annyi túlfűtött szituációt „láthatunk”, mint amennyit egy ilyen kaliberű alkotás még elbír, és nem mellesleg ezt ellensúlyozza azért néhány romantikus pillanat, élcelődő, komikus rész, krimibe illő momentum és drámaian elnyújtott, a halál közelét jelző fordulat.

Nálam csupán egyetlen ponton hibázik a történet. Ez pedig nem más, mint a vagyon szerepe. Kis túlzással Wayne Wallace a mindenség ura, aki rettenthetetlen, magasztos, profizmusáról és fegyelméről híres, luxuslakásban él, politikusokat, vezérigazgatókat befolyásol a döntések meghozatalában, kapcsolatban van a CIA-val, a francia titkosszolgálattal és így tovább. A másik oldalon meg ott van a lepukkant öltözetű, egyszobás lakást bérlő huncut lánygyerek, aki bolondos természetével, és ellenállhatatlan testével meghódítja a hidegvérű herceget. Én – míg nem olvastam végig az utolsó lapjáig – úgy éreztem, hogy nagyon mesebeli az egész – és sajnos ettől kicsit átlagos is – , de aztán eljutva a lezárásig rájöttem, hogy kettejük vagyonos, illetve vagyontalan helyzetére szükség volt a cselekmény izgalmainak fokozásához.

Piszkálódásom ellenére elmondhatom, hogy engem nagyon is magával ragadott Lara és Wayne szélsőséges, csapongó kapcsolata, néha pedig az őket körüllengő elmúlás torokszorító mivolta. Szerintem Hallway irományát vászonra lehetne vinni, mert a sok, párhuzamos cselekményszál ellenére is könnyen emészthető, és friss, akár az őszi reggel. Korunkban íródott és annak felfogását ugyancsak tükrözi, így egy szerzői filmben mesterien be lehetne mutatni és rá lehetne fókuszálni a lényeges mondanivalókra, a célcsoport pedig csak úgy falná a vágóképeket.

Summa summárum, ennek a történetnek is megvan a maga tanulsága, amely a megbocsátás erejében nyilvánul meg. Semmi sem fontosabb annál, mint hogy felülemelkedjünk önmagunkon, hogy belássuk a saját hibáinkat, hogy megkegyelmezzünk a másiknak, hogy ne várjunk az utolsó pillanatra, amikor már lehet, hogy késő lesz lépnünk… Lépni a saját boldogságunk érdekében is fontos dolog! A megbocsátásban van valami, ami hasonló érzéseket nyújthat, mint az a bizonyos csúcsélmény: örömöt, felszabadultságot, és bizonyítékot – hogy mind érző emberek vagyunk."
(a csakmiketten oldalról)

Nem bántam meg, hogy elolvastam, sőt! Most a férjemnél van, a vége felé jár. Őt a krimi szál köti le belőle legjobban.

2 hozzászólás
>!
Vadas_Petra
W. W. Hallway: Sebző vágyak

Megérte elolvasnom. Az első, amit kiemelnék ennél a könyvnél, az a stílus eredetisége. Romantikus, erotikus könyv rengeteg van, de ebben a könyvben találtam meg azt a sajátos stílust, amitől más lesz, mint a többi. Lendületes szöveg, olvasatja magát. Tetszett az egész művet átható mosolygós irónia, ami nekem azt mutatja, hogy nem veszi magát véresen komolyan. Nem lehet beskatulyázni, de végre valami, ami nem szokványos. Kifejezetten szórakoztató és játékos a hangvétel, tele kis kikacsintásokkal az olvasónak. A szerelmes regények kötelező „rózsaszín” jellege itt átitatódik kizökkentő elemekkel. A XVIII-XIX. századi romantikus irodalomra jellemző a könyvnyelv, a líraisággal, a patetikus részletekkel, az időnként fekete humoros, ironikus hanggal. A leírások részletgazdagok, az érzelmi állapotok visszaadása mély. A szóhasználat kifinomult, igényes. Erőteljesebb vagy durvább kifejezés csak ritkán, és csak ott fordul elő, ahol érzelmileg indokolt.

A cselekményről. Ez is mintha tudatosan követné a romantikus regény irodalomtörténetből ismert alapkövetelményeit, az érdekes cselekményt, a különleges hősöket különleges helyzetekben, az egzotikus helyszíneken való megjelenést, a meghökkentő, meseszerű fordulatokat és a jellemkontrasztot. Az örökérvényű és sorsszerű szerelem gondolat ebben a regényben alapvető. A történet fő szála ismert romantikus elemekből áll össze, volt is olyan érzésem, mintha az alapkliséket szándékosan szedték volna össze. Megvannak az ősrégi lányregények kötelező elemei, és a hősnő itt is gondoskodó (gyermekekkel foglalkozik), hűséges (még a szakítás után sem keres mást, kitart). A férfihős is hozza a „kötelező elemet”, erős, okos, humoros, a nők bálványa. Ahogy a lányregényekben, itt is a főhősnő a férfi segítségével fedezi fel valódi énjét, és sok akadályon keresztül jutnak el egymáshoz. Ugyanakkor a mai kornak megfelelően Lara már nem tehetetlen és határozatlan, hanem csupán éretlen, aki végül a férfi nélkül is önállóvá tud válni.
Tipikus elemek a műfajban a hősnő vívódó, töprengő monológjai, amelyeket érdekes eljárással ebben a könyvben a narrációval ötvöz a szerző. A történetszövés szépen ívelt, bár néhány helyen kissé túlírt, ennek ellenére még a műfajban szokásos előre kiszámítható bonyodalmak sem adják magukat rögtön, és végig fennmarad a feszültség a megoldást, a boldog véget illetően. A történet felépítése kísértetiesen emlékeztet a „mitikus hős utazása” forgatókönyvi szerkezetre, amit szinte mindegyik hollywoodi filmben ott találunk. Ezt következetesen végigviszi a szerző, az „ösztönző incidenstől” a nincs visszatérés ponton át a hamis idillig, a krízisig, a tetőpontig és a befejezésig.
A két főhős viszonya jól kidolgozott és sokrétű. Wayne a fiatal lányért felelősséget érző férfi, aki lelkiismereti okokból az elhunyt apa szerepét is felvállalja. Ezért nevezi a végén a lányt ugyanúgy, ahogyan az apa hívta. De ez csak szimbolikus, a viszonyukban egyáltalán nem apa-lány reláció van, hanem megmentett és megmentő. Az, hogy gyermekként Lara Wayne-t választotta ki, akiben megbízik, életre szóló köteléket jelentett. Szerintem ettől van sorsszerű kapcsolat köztük. Lara a férfi mellett nő fel, és lesz a még éretlen lányból olyan nő, aki kemény titkokkal találkozik, és ezeknek a megértése, elfogadása során felnőtté válik. Nekem tetszett a játékosság, ahogyan a férfi időnként szándékosan rosszgyerekként kezeli a lányt. Az rá is szolgál erre, mert folyamatosan piszkálja, amivel a függetlenségét fejezi ki, mint a kamaszok is, amikor visszafeleselnek a szülőnek, mert már úgy érzik, önállóak. Ez egy játszma köztük, ahogy a férj és feleség között is ott vannak az „emberi játszmák”, amelyekben hol gyermeki, hogy felnőtt módon veszünk részt. Nem véletlenül hívja sok nő „apukámnak” a férjét…
A könyv mellékszereplői között ott vannak az ismert figurák: a főhősökért szorító segítőik, az ellenfelek, és az érzelmi, a racionális, a szkeptikus reakciókat megjelenítő alakok.

Nagy drámai csúcspontokban nincs hiány, a legmegrázóbb a jelenet, amelyben Lara végső próbatétele zajlik. Ő elbukik ezen a próbán, nem tud jó választ adni a helyzetre. Amikor Wayne egykori, lebénult szerelmét látja, összezavarodik, nem elég erős az önbizalma és a férfi iránti bizalma ahhoz, hogy érett módon közelítsen a helyzethez. Nekem éppen ettől az erőteljes jelenettől lett hiteles az egész, bár egy romantikus regénytől nem várunk sokat e téren, hiszen nem életrajzi dokumentumkönyv. Mégis a nagyon nagy hibák elkövetése az igazán emberi, nem az azonnali és tökéletes megoldások.
Összegezve: a műfajban egy különleges regény a Sebző vágyak, értő olvasóknak sokat adhat, akik valami mást szeretnének, mint az egy kaptafára készült bdsm/vámpír/zakkantszingli történetek.


Népszerű idézetek

>!
Bleeding_Bride ISP

Akinek a kedvenc könyve A szürke ötven árnyalata, de kedvenc költője Rimbaud és Khalil Gibran? Az első csak vicc, remélhetőleg…

22. oldal

4 hozzászólás
>!
Szandi1119

– Beleestél.
Lara felháborodva kiáltott fel:
– Gyűlölöm!
Karen legyintett.
– Az ugyanaz.

>!
Szandi1119

– Senki nem sebezhetetlen. Mindenkinek van valami szennyes kis titka.

>!
christine

Jó. A sírás jó. Jobb, mint a rémálmok és a hallgatás.

>!
Szandi1119

…De úgy látszik, a sors elébe hozza a múltat, nem lehet elfelejteni. „Szóval eljöttél hozzám, kicsi Lara. Nem hiszem, hogy emlékszel arra az éjszakára. De én igen. Én emlékszem rád.”

>!
christine

– Bármibe van öltözve, akkor is ugyanaz az ember van a ruha mögött, vagy nem?

>!
christine

– A sors is embereken keresztül nyilvánul meg. A tetteknek következményük van, és mind egymást büntetjük.

>!
B_Viki23 P

– Nem engedlek el én már téged soha, Hattyúhercegnőm. Te az enyém vagy akárhol is legyél. Hozzám tartozol örökre.

431. oldal

Kapcsolódó szócikkek: David Wayne Wallace

Hasonló könyvek címkék alapján

Kristen Ashley: A titokzatos Ő
Leisa Rayven: Álnok szerelem
Winter Renshaw: Ui.: Rohadj meg
Leylah Attar: The Paper Swan – Papírhattyú
E. K. Blair: Bang
K. A. Tucker: One Tiny Lie – Egyetlen kis hazugság
Lisa De Jong: When It Rains – Amikor esik…
Lizzy Charles: Zűröstül-bőröstül
Courtney Cole: Ha elhagysz
Catherine Bybee: Feleség szerdára