Fontos, hogy az étkezés a vidám családi együttlét és az öröm forrása legyen. Jó, ha ezt már újszülött kortól tapasztalhatja a gyermek, hiszen édesanyja táplálja a saját tejével, majd amikor már nagyobb, ő kínálja neki az egészséges, finom ételeket. Késöbb a nagyobbak szívesen részt vesznek az ebédkészítés körüli munkában. Ehhez találunk a könyvben egyszerűen elkészíthető recepteket, melyek felhasználásával nem csak a kicsiknek, hanem az egész család számára ízletes fogásokat tálalhatunk fel.
A Kismama babakonyhája 19 csillagozás
Enciklopédia 21
Kedvencelte 3
Most olvassa 4
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 10
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Anita_Juhász>!
W. Ungváry Renáta írásait már régóta figyelemmel követem, még 2005-ben a nővérem terhessége alatt megjelenő Kismama magazinoktól kezdve. Főleg a szoptatás témakörében (nem csoda, hiszen a La Leche Liga oszlopos tagja), így számomra logikus volt, hogy elolvassam mit javasol a hozzátáplálással kapcsolatosan. Remek ötleteket ad, hogyan lehet beintegrálni a kicsi étkezését a családba. Bár még nem próbáltam ki receptjét, ami késik, nem múlik.
imma P>!
Sok mindenben nem értettünk egyet (például szerintem az citromlevet és nem citromlét; a feta sajt nem sós ízű, hanem sós; egy kismamának, akinek minden szabad perce kincs, inkább ajánlania kellene a kenyérsütő gépet, ahelyett, hogy arra biztatná, hogy órákon át dagasszon-kelesszen-dagasszon-kelesszen; a készen kapható gyümölcstortaalap pedig még annyira sem való egy egyévesnek, mint a többi édesség), néhány dologban ő sem értett egyet saját magával, de nagyon inspiráló szakácskönyv.
Könyvszédelgő P>!
1 hozzászólás
Először nagyon meg voltam elégedve a könyvvel, a hozzátáplálási táblázattal. Úgy gondoltam: na végre, itt egy nyomvonal, amit követhetek, szuper!
Aztán most elkezdtem a mindennapokban használni… Akkora önellentmondásokba keveredik, hogy sokszor elbizonytalanít. Próbáltam aszerint adni a babámnak az ételeket, ahogy a táblázatban szerepel. Aztán amikor konkrét recepteket kezdtem el használni, összevissza kezdek szerepelni a mit-mikor kérdések. (Pl. táblázatban a csicseriborsót 12 hónapos kortól ajánlja, a recepteknél már 10 hónapos kortól. Ugyanilyen problémák merülnek fel a túróval, magvakkal, aprómagvas gyümölcsökkel.) Aztán arra is rájöttem, hogy egy csomó étel nem szerepel a táblázatban, a receptekből is úgy kell kihámozni.
Szóval a kezdeti lelkesedésem lelohadt, mindent duplán mérlegelek. Irányadónak jó a könyv, valóban nagyon inspiráló, de ajánlom, hogy mindenki vizsgálja felül a recepteket, mielőtt nekiáll kizárólag ezek szerint főzni a babájának, családjának.
Annamaria_Nagy_Korodi>!
Annyira finom és ötletes (gyereknek is adható) ételek vannak benne, hogy én már egy ideje ebből főzök a családnak is. Csak kinyitom, és máris van ötletem az ebédhez. Ráadásul rengeteg benne az egészségesített fogás (pl. teljes kiőrlésű verzió), és úgy állítja be, mintha szuper könnyű lenne az elkészítése – többnyire az is –, ezért az embernek kedve van belevágni. Nagyon ajánlom! Igazán a gyerek 9-10. hónapja után lesz hasznos arra, amire szánták. Hamarabb nem olyan életbevágó megvenni.
Kriszta I>!
Jó kis könyv, praktikus, gusztusos, mai szellemben íródott.
Egy hibája van, néhol nem következetes. Van olyan étel, amit az egyik fejezetben 6 hónapos kortól ajánl, a másikban meg csak 7 hónapostól. Persze az ilyen könyvek egyike sem szentírás, meg ahány könyv, annyiféle, de azért egy könyvön belül nem ártana egyféle variációhoz ragaszkodni.
Népszerű idézetek
imma P>!
23 hozzászólás
Minél korábban találkozik ugyanis idegen fehérjével az immunrendszerünk, annál valószínűbb az allergia kialakulása. Abban az esetben, ha a családban nem fordult elő allergia (még szénanátha sem), tíz hónapos kortól kezdve próbálkozhatunk savanyított tejtermékekből egészen kicsi mennyiségekkel: például reszelt sajttal, egy-két kanál natúr joghurttal, kefirrel, azután egyéves kortól tejjel.
214. oldal
imma P>!
10 hozzászólás
Mikor mit?
Nincsenek kőbe vésett szabályok a bevezetés sorrendjéről, ám annyi bizonyos, hogy a gyakran allergiát okozó gyümölcsökkel minél később kellene megismerkednie a kicsinek.
1. Nálunk hagyományosan az alma, az őszibarack és a meggy kezdi a sort, ezeket már hat hónapos kortól adhatjuk. Kezdetnek pár napig egyszerre csak egyfélét adjunk. Aztán jöhetnek a már bevált gyümölcsökből az első keverékek.
2. Hét hónapos kortól következhet a banán, körte, narancs, citrom, paradicsom. Ha úgy látjuk, hogy a citrusfélék és a paradicsom kicsípik a baba száját vagy popsiját, várjunk még egy-két hónapot.
3. Nyolc-kilenc hónaposan jöhet a gesztenye, szilva, ringló, kajszibarack, görögdinnye, sárgadinnye, cseresznye.
4. Várjunk körülbelül másfél éves korig a kivivel, ribiszkével, szederrel, egressel, málnával, eperrel, ananásszal, mangóval.
25. oldal
Kapcsolódó szócikkek: alma · ananász · banán · citrom · cseresznye · eper · gesztenye · görögdinnye · kivi · körte · málna · mangó · meggy · narancs · őszibarack · paradicsom · ringló · sárgadinnye · szeder · szilva
imma P>!
1. Kezdetnek burgonyát, sárgarépát és sütőtököt adhatunk, némi anyatejjel keverve.
2. A következő lépcső: hét-nyolc hónapos kortól jöhet a tök, a cukkini, a brokkoli és a karfiol, és ide sorolhatjuk a nálunk kevésbé ismert édesköményt, valamint a salátát, spenótot, párolt hagymát, fokhagymát, petrezselymet is.
3. A harmadik fokozatot nyolc-kilenc hónapos kortól a hüvelyesek és a káposztafélék jelentik. Ekkor már nyersen is adhatunk hagymát, fokhagymát, persze csak kis mennyiségben, hogy ne tegye túlságosan csípőssé az ételt.
31. oldal
Kapcsolódó szócikkek: sárgarépa
imma P>!
6 hozzászólás
Az életkoron kívül más tényezőkből is láthatjuk, hogy gyerekünk megérett-e másféle ételek elfogadására:
– Kezével ügyesen megfogja és a szájához viszi a tárgyakat, adott esetben az ennivalót.
– Megkezdődött a fogzás, igényli is a rágcsálást.
– Képes ülni.
– Érdeklődik az ételek iránt, nyújtogatja a kezét, amikor a szülei esznek.
– A felkínált ennivalót kíváncsian, érdeklődéssel ízlelgeti.
40. oldal
imma P>!
Többféle elmélet is született arról, hogy élettani szempontból milyen hosszú szoptatási időszak számít normálisnak az embernél. Például a születési súly megnégyszerezéséig (ez természetesen csak az érett, időre született babákra érvényes). Főemlősök körében a terhesség hosszának hatszorosát, vagyis az ember esetében négy és fél évet tekint természetesnek az etológus. A legtöbb igény szerint szoptatott gyerek kettő és négyéves kora között választja el magát.
40. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ambrus Éva: Anya, kérek még! 93% ·
Összehasonlítás - Havas Dóra: Születéstől születésnapig 88% ·
Összehasonlítás - Liptai Zoltán – Csigó László: Baba és a család ·
Összehasonlítás - Bodnár Péterné: Babakonyha ·
Összehasonlítás - Bártfai László: Babaszakácskönyv ·
Összehasonlítás - Steiner Kristóf: Kristóf konyhája 97% ·
Összehasonlítás - Bernáth József: Így főz Bernáth József stílusosan, lezseren 100% ·
Összehasonlítás - Borbás Marcsi: Édes békeidők 99% ·
Összehasonlítás - Váncsa István: Váncsa István szakácskönyve 96% ·
Összehasonlítás - Tóthné Libor Mária: Limara Péksége 96% ·
Összehasonlítás