61. legjobb dráma (műnem) könyv a molyok értékelése alapján

Csongor ​és Tünde 1097 csillagozás

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett.
A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.)
A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1831

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár Akkord · Diákkönyvtár Móra · Millenniumi Könyvtár Osiris · NTK-klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · Matúra klasszikusok · Nemzeti Színház Színműtár · Diákkönyvek Kreatív · Könyvkincstár Konsept-H · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
PairDime, Szeged, 2020
ISBN: 9786156123046
>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2014
98 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786066461986
>!
Holló és Társa, Kaposvár, 2013
184 oldal · ISBN: 9789636846206

51 további kiadás


Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

hármas útkereszteződés


Kedvencelte 39

Most olvassa 24

Várólistára tette 99

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Újraolvasás vége.

Följebb csillagozni már nem tudom.

Filozofikus mese, a legjobb fajtából. Túlzás nélkül hívható úgy, hogy a magyar Varázsfuvola. Vörösmarty a Mozart-operáéhoz hasonló alapokra építette fel a maga drámáját, magyar népmesék elemeiből, a romantika nyelvén.

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/15/a_magyar_v…

>!
Kner, Gyoma, 1921
170 oldal
11 hozzászólás
pannik>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Nehezen írok erről a könyvről bármit, mert vegyes érzéseket hagyott maga után és nem is biztos, hogy meg tudom fogalmazni jól amit érzek.
Az biztos, hogy egy szép, szárnyaló, keserédes történet, vagyis inkább mese. Érdekes szereplőkkel, fordulatos cselekménnyel, álomvilágszerű vagy mesevilágot idéző helyszínekkel. A jó és a gonosz küzdelmével a szerelemért, egymásért. A vers forma is helyenként lenyűgöző, olyan remekbeszabott rímeket farag Vörösmarty, hogy meg kell állni olvasás közben és csodálni. Ennyi rímet kitalálni és papírra vetni önmagában nagyon nagy teljesítmény. Azt is érzem a sorok között, hogy ez nem csak egy szerelmi történet, több annál mélyebb, sokkal többet akar mondani út keresésről, az életről, a nehézségekről amik jöhetnek és jönnek is, a változásokról és a lét értelméről. Csak én nem minden esetben értettem meg amit mondani akar sajnos.

Viszont, van néhány dolog ami erősen levon a mű értékéből nálam. Az egyik ilyen az elnagyoltság, vagy hogy is mondjam, hogy nagy vonalakban beszél és a gyors váltások. El vagyok veszve olvasás közben, sokszor azt sem tudtam, hogy kerülünk oda ahol vagyunk, mit akarnak főhőseink, mit miért tesznek, vagy egyáltalán miről beszélnek? Nehezen összerakható a történet, még úgy is, hogy színházban láttam meg anno biztos tanultuk a suliban, csak sajnos nem emlékszem belőle sokra. Lényeg az, hogy nem egy szájbarágós történet, ráadásul az emelkedett stílus miatt is nehéz a szálakat kibogozni. Továbbá a szereplők sincsenek „bemutatva”, nem nagyon tudunk meg róluk semmit és már benne is vagyunk a közepében rögtön. Kevés a jellemrajz, ami van az is a sorok között olvasható, apró részletekből kaparható össze.

A másik dolog ami nehezíti az olvasást, az a nyelvezet. Emelkedett a stílus, ódákat zengenek, fennkölten beszélgetnek, de nekem túl sok az Oh és az Ah. Valamint nagyon nehéz a nyelvezet, sok az ismeretlen, régies szó, amik az amúgy is nehezen érthető, elnagyolt cselekményleírás megértését tovább nehezítik.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1962
146 oldal · puhatáblás
Jagika P>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Létünk értelmét és értékét keressük. Próbálunk szeretettel és mások javára szolgálni, az alapvető emberi értékeket megtartani. Ezt sem a pénz, a vagyon gyűjtögetése, sem az öncélú tudás, sem a hatalom nem tudja felülírni. Naiv idealizmus? Lehet – de ezek nélkül milyen lenne az életünk?

6 hozzászólás
gabiica P>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Jaj, de nehéz erről bármit is mondani. Most kivételesen nem azért, mert megosztotta a gondolataimat, hanem mert azt érzem, hogy semmit nem mondott, vagy nagyon elsiklottam valami felett, ahol a mondandót és a lényeget kellene keresni.
Kicsit azt érzem, hogy egy nagy zagyvaság volt az egész.
Lehet, hogy a nyelvezet miatt van, lehet, hogy a szereplők semmitmondósága miatt, de valahogy nem váltott ki belőlem semmit, ezáltal azt érzem, nem is tudom értelmesen értékelni.
Sajnálom, mert azt hittem, hogy tényleg tetszeni fog, általában szerettem a hasonló történeteket, de ez most valahogy nem fogott meg.

viharmacska >!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Pazar gyűjteménye a szitkoknak és sértéseknek, már csak ezért sem értem, miért ilyen népszerútlen a molyon. Persze a főszereplők elég sápatagok a két szolga és a három ördögfiók mellett de könyörgök, Tünde sem vérszegényebb, mint Lissa vagy Bella. A negyedik felvonás végéig öt csillagra állt, még a kedvencelés is benne volt a pakliban, de azt a nyálas-semmilyen befejezést inkább elfelejteném, és úgy érzem, sikerülni is fog.

5 hozzászólás
Bibi_️3>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Imadom a klasszikusokat, gimiben sem volt megerolteto oket olvasni, es Vorosmarty pont olyan klasszikus, ami jo. Neha jol esik a lelkemnek valami nem „szenzaciosat”, hanem jot olvasni :)

csillagka P>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Náluk általánosban az volt a divat, hogy a nyolcadikosok egy színdarabbal búcsúznak az iskolától, mi a Csongor és Tündét választottuk :) nagy versenyben voltam Mirigy szerepéért, ekkor jöttem rá hogy nekem a színpad sajnos semmilyen formában sem való (szörnyű voltam és ez már felfogtam ésszel), ezért lettem súgó (imádtam), az egész darabot megtanultam szó szerint, azóta akárhányszor olvasom mindig a suli jut eszembe és valami bizsergeti a szívemet belülről.
Egyik legjobb komédiának tartom ami a tizennyolcadik századi magyar irodalomban megszületett.
Rengeteg nyelvi leleményre és helyzetkomikumra van kiélezve az egész mű, a nevek is tökéletes kreálmányok.
Személy szerint imádom a manókat, kedvelem Mirigyet (akkor is ha nem játszhattam el) egyetlen negatívum a két főszereplő mai fejjel látom sajnos a mű gyenge pontja Csongor és Tünde, akik nem érnek fel a körítéshez, legalábbis számomra.
Jancsi és Iluska jobb páros, azért félni nem szabad tőle, gyorsan olvasható nem túl hosszú mese.

>!
Európa, Budapest, 2002
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630771918
sztinus>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

De lehet, hogy kèt csillagnàl is rosszabb.
Felnőttkori újraolvasás, mert anno a gimiben:
-aludtam, vagy mást olvastam, vagy leckèt írtam, vagy firkàltam, vagy be sem mentem órára, vagy leveleztem valakivel, vagy zenèt hallgattam, vagy álmodoztam, miközben ezt tanították.
Semmi emlékem nem maradt róla, ès a zagyvaságokon kívül, plusz, hogy minden harmadik szó meg van csillagozva-magyarázva-de ezeknek legalább a nagy szàzalèkát most értettem, megint nem sok nyomot hagy bennem.
Ismét egy kötelező, amit a gyerekeim engedèlyemmel ellóghatnak majd.

gabona P>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Attól, hogy valami kötelező, még nem lesz szükségszerűen rossz. Emlékeim szerint középiskolában olvastam már ezt a művet, de akkor különösebben nem ragadt belőle semmi az Éj monológját leszámítva. Azt persze tudjuk, mekkora kincs is a szerelem, s hát tényleg nagyon hosszú, rögös, megpróbáltatásokkal teli út vezet odáig, míg az Igazit megtaláljuk, de itt élethelyzettől függően és függetlenül is találhatunk ebben a – Vörösmarty szerint – színjátékban olyat, ami elvarázsol, meglep, nevettet, nem beszélve a csodás nyelvezetről és remek helyzetkomikumokról, párbeszédekről.

Ja, és amúgy mekkora játékos már ez a Mihály?! Fog egy népmesét – Tündérszép Ilona és Árgyélus –, amit előtte is sokan elmondtak/leírtak már, s még utána is sokan megtették, csodálatos módon lélektani drámába oltott szerelmi komédiába csomagolja és kész a közel kettőszáz évvel később is szerethető alkotás.

>!
Akkord, 2011
182 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636450847
Szentinel>!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Magyar fantasy az 1800-as évek elejéről, mely drámai költemény formájában meséli el nekünk két ember egymásra találását, tündérekkel, boszorkányokkal, ördögfiókákkal, a világok nexusát adó fával és egyéb nyalánkságokkal. A műre elég nagy hatást gyakorolhatott Shakespeare, mivel ugye Vörösmarty Mihály a drámaíró legismertebb fordítói közé tartozik (én például az ő Lear királyát szoktam meg, személyes okokból*).

Vannak azok a történetek, melyekért nem a tartalom miatt kell rajongani, hanem a prezentációban kell keresni a gyönyört. Mert a Csongor és Tünde története már akkor sem volt egy nagy etvasz, amikor megjelent (illegálisan, mivel a cenzúra nem hagyta leközölni). Az emberfiú és a tündérlány kapcsolata, melyet egy gonosz, nagyhatalmú nő fenyeget, már A varázsfuvolában is megvolt. Viszont Vörösmarty története jellegzetesen magyar elemekkel egészíti ezt a közhelyet, és ettől válik egyedivé. Vörösmarty a pogány kunok korába helyezi el a történet, mégsem tartalmaz utalást az említett népre. Viszont merít a pogány hitvilágból, ami a mai napig szinte megkerülhetetlen a fantasy tematikájában. Úgyhogy felfoghatjuk egy afféle alternatív, kunok idejében játszódó történetnek.

Kiemelendő, hogy Vörösmarty egy olyan eszköztárból merít, melynek a mai napig divatja van. Ez pedig az archaizáció. A költemény már az akkori, sztenderd magyar nyelv szemszögén keresztül nézve is merőben régiesnek hatott, szánt szándékkal. A Csongor és Tünde, a János Vitéz és a Toldi ebben megegyeznek, mivel az 1800-as években volt nagy divatja a múlt felfedésének és idealizálásának (Csajkovszkij balettje, A hattyúk tava is egy régi orosz népmesén, A fehér kácsán alapszik). Éppen ezért régies formákat használ Vörösmarty nem egyszer, viszont a szövegének modern, a mai napig élvezhető ritmust adott. Ahogy ezek a sorok összefüggnek egymással, és a ritmus, amit kiadnak, leírhatatlan. Egyértelműen igazolják, hogy Vöri Misi mennyire tolta fullba a magyar nyelvi leleményeket. Ha ma élne, szerintem az ország legnagyszerűbb dalszövegírója lenne, legalábbis a kortárs zenészeket simán seggbe tudná rúgni az a szintű ritmikusság, ami vérként lüktet a Csongor és Tündében. Ezen kívül befigyel némi önirónia is ezekben a szövegekben. Vörösmarty ugyanis nem fél olyan szavakat és mondatokat adni szereplői szájába, melyek a kor kritikusait kényelmetlenül érinthették. Ma már könnyesre röhögjük magunkat az olyan sorokon, mint:

„TÜNDE, ILMA
jőnek
TÜNDE
Ilma, én meghalok.
ILMA
Ah, ne halj meg, asszonyom,
Nincs hová temesselek.”

Illetve a „Gebedj meg” használata a boszorkány részéről szintén megér egy misét. Nem csak azért, mert ma már szakadunk az efféle szitkokon, hanem mert megértjük, melyik társadalmi osztályt szimbolizálhatja. Vörösmarty egyébként több kisebb-apróbb üzenetet is elrejtett a költeményben. Volt szava például az öngyilkosokhoz, a tagadókhoz, a hisztis nőkhöz és a hűtlen férjekhez is. Ezen kívül Vörömarty alighanem tisztában lehetett azzal, hogy ezzel a történettel nem találja fel a spanyolviaszt. Éppen ezért annyira önironikussá írta némely ponton, amennyire lehet. Egyértelmű, hogy bár Mirigy ártó szándékú, cseppet sem vehető komolyabban, mint a Pokémon Rakéta csapata. Ez pedig néhol hőseinkre is igaz. Tündét például sokszor látjuk feleslegesen drámázni, ami összecseng a tipikus szőke szépség sztereotípiájával. Csongor alfának mutatja magát, de sokszor szopja be, a segítőtársa meg hol csicska, hol elnyomó asszonyverő, de eléggé parodisztikus módon. Ilma meg az a husis asszonyság, aki nehezen dönti el, hogy mire vágyik, és ez teszi humorossá a Balgával ápolt kapcsolatát.

A Csongor és Tünde tehát egy nagyon szépen megírt költemény, pofonegyszerű történettel, viszont színvonalas humorral és szimpatikus üzenetekkel. Azt tudom javasolni, hogy aki szeretne vele egy próbát tenni, akkor tegye, ha már némileg elhivatottabbá vált az irodalom irányába, és nem csak szórakozni szeretne, hanem megismerni egy klasszikust. Az én élményemhez sokat adott, hogy nem azért olvastam el, mert kötelező volt.

*Ha a Childe Roland to the Dark Tower came című vers magyar fordítója lett volna szíves, és alapul veszi ezt a Lear fordítást az erőltetett archaizáció helyett, ma Stephen King sorozatát nem Setét Toronyként ismernénk.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

atalant I>!

TÜNDE, ILMA
jőnek

TÜNDE
Ilma, én meghalok.

ILMA
Ah, ne halj meg, asszonyom,
Nincs hová temesselek.

1 hozzászólás
ilu_milu>!

Az ember feljő, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tükrözik.
Megmondhatatlan kéjjel föltekint,
Merőn megbámul földet és eget;
De ifjúsága gyorsan elmúlik,
Erőtlen aggott egy-két nyár után,
S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia.
Kiirthatatlan vággyal, amíg él,
Túr és tűnődik, tudni, tenni tör;
Halandó kézzel halhatatlanul
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
Még a hiúság műve van porán,
Még kőhegyek ragyognak sírjain,
Ezer jelekkel tarkán s fényesen
Az ész az erőnek rakván oszlopot.
De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok,
Ha nem lesz föld, s a tenger eltűnik.
Fáradtan ösvényikből a napok
Egymásba hullva, összeomlanak;
A Mind enyész, és végső romjain
A szép világ borongva hamvad el;
És hol kezdve volt, ott vége lesz:
Sötét és semmi lesznek: én leszek,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.

124. oldal

5 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

(…) a szerelmes
Csillagot hordoz szemében:
Annak nincs sötét s homály,
Bár bolyongjon éj felében,
Kedvesére rátalál.

Első felvonás

Frank_Spielmann I>!

Éj

Sötét és semmi voltak: én valék,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj,
És a világot szültem gyermekűl.
Mindenható sugárral a világ
Fölkelt ölemből; megrázkódtatá
A semmiségnek pusztaságait,
S ezer fejekkel a nagy szörnyeteg,
A Mind, előállt. Hold és csillagok,
A menny csodái lőnek bujdosók
Kimérhetetlen léghatárokon.
Megszűnt a régi alvó nyúgalom:
A test megindúlt, tett az új erő,
S tettekkel és mozgással gazdagon
Megnépesűlt a puszta tér s idő,
Föld és a tenger küzdve osztozának
Az eltolt légnek ősi birtokán;
Megszünteté a tenger habjait,
S melyet haraggal ostromolt imént,
Most felmosolyga mélyiből az ég;
S mint egy menyasszony, szépen és vidáman
Virágruhába öltözött a föld.
A por mozogni kezdett és az állat,
S királyi fejjel a lelkes porond,
Az ember lőn, és folytatá faját,
A jámbort, csalfát, gyilkost és dicsőt. –
Sötét és semmi vannak: én vagyok,
A fény elől bujdokló gyászos Éj. –
A féreg, a pillanat búboréka,
Elvész; idő sincs mérve lételének.
Madárt a szárny, a körmök állatot
Nem váltanak meg, kérges büszke fát
Letesznek századoknak súlyai.
Az ember feljő, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tűkrözik.
Megmondhatatlan kéjjel föltekint,
Merőn megbámúl földet és eget;
De ifjusága gyorsan elmulik,
Erőtlen aggott egy-két nyár után,
S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia.
Kiirthatatlan vággyal, amig él,
Túr és tünődik, tudni, tenni tör;
Halandó kézzel halhatatlanúl
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
Még a hiúság műve van porán,
Még kőhegyek ragyognak sírjain,
Ezer jelekkel tarkán s fényesen
Az ész az erőnek rakván oszlopot.
De hol lesz a kő, jel, s az oszlopok,
Ha nem lesz föld, s a tenger eltünik.
Fáradtan ösvényikből a napok
Egymásba hullva, összeomlanak;
A Mind enyész, és végső romjain
A szép világ borongva hamvad el;
És hol kezdve volt, ott vége lesz:
Sötét és semmi lesznek: én leszek,
Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.

5 hozzászólás
Aquarius P>!

Fáradtam annyit éjimen s naponnan,
Hogy azt mondhassam, semmit sem tudok! –
És mégis ezt a nemtudást nem adnám
Egész hadért, mely, hogy tud, azt hiszi.

2. felvonás

Papírtigris>!

TUDÓS
(…) de ott a tenger, halj bele,
Ha már meguntad látni a napot
Vagy élj s mozogj, hogy életet ne únj.

40. oldal

1 hozzászólás
kisginny>!

Mert az álom édes álom
Arról, kit szívünk szeret.
[Ilma]

IV. felvonás


Hasonló könyvek címkék alapján

Jókai Mór: Bárou-l dă cîgán
L. M. Montgomery: Az arany út
Gaura Ágnes: Attila koporsója
Krencz Nóra – Robin O'Wrightly: Menedék
Cathy Arrow: A szerelem ára
A. O. Esther: Elveszett lelkek
Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 1-2.
Sarah J. Maas: Föld és vér háza
Leda D'Rasi: Mindörökké 1.
Kresley Cole: Az álmok sötét harcosa