Egy ​világváros születése 4 csillagozás

Vörös Károly: Egy világváros születése

1872 novemberében egy este külföldi utazó érkezik Pest-Budára. Egy évet tölt el a városban, azt az évet, melynek folyamán Pest-Budából Budapest lesz. Utazónk érdeklődő, kíváncsi ember – a könyv az ő nyomában kalauzolja végig az olvasót Pest és Buda utcáin, vezet el pesti lakásokba: gazdagokéba és szegényekébe, utasunkat követve látogatjuk meg a Margitszigetet éppúgy mint Pest, Buda és Óbuda jelesebb gyárait, üzemeit, a híres pesti farsangi bálokat vagy a Király utca kétesebb hírnevű mulatóit. Lóversenyt látogatunk és dunai regattát, a Rácfürdőbe járunk fürdeni, és izgatottan olvassuk a kolerajárvány pusztításairól szóló legújabb híreket. És természetesen utazónkkal együtt ott ülünk a képviselőház karzatán, a Buda és Pest szabad királyi fővárosok és Óbuda mezőváros Budapest néven történő egyesítését kimondó törvény tárgyalásán, majd a Vigadó kultúrtermében, Ráth főpolgármester és a többi vezető fővárosi tisztviselő megválasztásán…

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népszerű történelem Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 1973
232 oldal · keménytáblás

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Vörös Károly: Egy világváros születése

Ebben a könyvecskében olyan érdekességek vannak, mint például hogy csak a Király utcában 1870 körül többen laktak (7600-an), mint egész Szombathelyen vagy Lőcsén. Amely utca amúgy a kor legrosszabb hírű vidéke volt, tele bordélyokkal meg félvilág által látogatott szórakozóhelyekkel, és amit bizonyára agyonrazziázott volna a hatóság, ha nem lettek volna már akkor is oly üdvösen korruptak a vonatkozó testületek. Vörös Károly könyve egy bájos pszeudo-útikönyv, ami egy 1872-ben Pest-Budára érkező idegent kísér végig dinamikusan fejlődő fővárosunkon. Idegenünk egy évet tölt el a kies Duna-mentén, így szeme előtt lesz Pest-Budából Budapest – itt tartózkodása során pedig lelkiismeretesen meglátogatja nemcsak a turistacsalogató látványosságokat, de az olyan ipari létesítményeket is, mint az óbudai hajógyár, vagy a Dreher-sörgyár. (Ez utóbbi választás persze több mint érthető.) Vörös amúgy történészidegen módszere fazont szab a kis kötetnek, bár gyanakszom, azért is szerepelteti ezt a figurát, mert így ürügye van olyan dolgokat is megosztani olvasójával, amik különben csak a Szent Bolondokat érdeklik. Például beszélhet a baloldali munkásegyesületekről (nehéz vizuálisan elképzelni olyan külföldit, aki pont miattuk jön Budapestre – hacsak nem Engels a főszereplő, álruhában), vagy a városegyesítés adminisztratív és jogi körülményeiről – ezek magunk közt szólva annyira izgalmasak, mint a lappföldi curling-bajnokság kiesési rangadóinak eredményei*. Ettől függetlenül időnként nagyon kellemes hangulatba ringatott ennek az elmúlt világnak az ábrázolása: mintha egy Krúdy-mű színpadi díszletei között járnék. Ezekért a pillanatokért bőven megérte elolvasni.

* Jó, a proletár egyesületek formálódásának története kicsit érdekes volt, amin magam is meglepődtem. Talán mert a munkások és egyéb jogfosztottak politikai szerveződése (bár a marxista történetírás nem kicsit sajátította ki magának, nyilván nem teljesen jogtalanul) úgy általában véve az urbanizáció és a pluralista társadalmi fejlődés egyik kulcsmomentuma.

7 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Gasparovich László: A rettegés ötven napja
Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten
Pál István – Szabó Csaba: Budapest közlekedésfejlesztése a politika napirendjén 1957–1990
Zeidler Miklós: Sportterek
Zolnay László: Az elátkozott Buda / Buda aranykora
Gyáni Gábor: Hétköznapi Budapest
B. Szabó János – Sudár Balázs: Honfoglalás
Szabó János: Haderő-átalakítás
Faragó Imre: Helynévrégészet 2