Vörös ​Eirík története 9 csillagozás

Vörös Eirík története

Az eddig még meg nem jelent különleges könyv óizlandi szövegeken – három 13. századi sagán és egy szintén 13. századi elbeszélésen – alapul, és először ad első kézből való tudósítást Észak-Amerika vikingek által történt „felfedezéséről” és Grönland benépesüléséről. Az izlandi az egyik legkorábbi nyugat-európai nemzeti kultúra a jól formált, realista történetekben, történetírói művekben gazdag 12-14. századi írásbeliség jóvoltából. Az apró részletekbe menő írások nemcsak bizonyítják, hanem eleven ábrázolásokkal demonstrálják is, hogy a Grönlandra kitelepült izlandiak a 990-es évek végétől kezdve – vagyis 1000 évvel ezelőtt! – több ízben is jártak a kelet-amerikai partokon, sőt olykor hosszú évekre meg is telepedtek ott.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Északi források – Fontes Boreales

>!
Corvina, Budapest, 2018
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631364996 · Fordította: Bernáth István

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Grönland


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 40


Kiemelt értékelések

>!
Hoacin
Vörös Eirík története

Tárgyilagos stílusú vikingjeink útra kelnek, majd megtelepednek Grönlandon, ahol pedig még a bolha sem él meg. Sőt, járvány sincs, mert itt a pestist terjesztő fekete hajópatkány is elpusztul. Persze vikingjeink is hullanak, de ez már csak ilyen északi-módi, hogy az erőszakot erőszakkal toroljuk meg, és ezáltal végtelen ciklusba kerülünk. Még egy szépen faragott ágykeret is okozhat galibát! A kereszténység elterjedésével a légkör semmivel sem felebarátibb, a püspökök sem tűnnek kevésbé kegyetlennek a korábbi pogányoknál. Sőt, mint a könyv rámutat, teljesen más hangulatú a Grönlandot és Vínlandot felfedező nemzedék sagájának friss, lendületes stílusa, mint a már megtelepedett társaság álnokságai a jóval komorabb püspökös történetben.
Rendhagyó módon most rengeteg magyarázat tarkítja a sagákat, pl.: lakóház alaprajz, térképek, korabeli életmód, éghajlati viszonyok, találgatás Vínland helyét illetően, hozzáférhető élelemforrás és püspöklista. Ez eleinte fura volt, de később megszerettem ezt a közbeékelt sok plusz infót, mintha Eirík-fia Thorstein, vagy Thorbrand-fia Snorri egy pillanatra félbehagyná az akciót, hogy kiszóljon a sztoriból, és szemléletesen körbemutogassa otthonának berendezését, a Vínlandi tájat, az eszkimókat, vagy a hajókat tönkretevő, veszedelmes fúrókagylót.
Ha már neveknél tartunk, muszáj idetűznöm egy csokorral a számomra toplistásakból: Piszkos Eyjólf, Üvöltő Thórđ, Lármás Eystein, Lófejű Thórđ, Zordszavú Harald, és Mezítlábas Magnús. :D
A korábbi kötetekhez hasonlóan lebilincselő, és különleges könyv ez. A cselekmény talán még kalandosabb, legalábbis ami Grönland meg Amerika felfedezését illeti. A püspökösködések már jóval kevésbé ragadtak meg, de nem tudok eltekinteni a ténytől, hogy mennyire régi történetek ezek, és hogy milyen szenzációs, hogy magyarul olvashatom őket. Épp ezért nem tudok rá 5 csillagnál kevesebbet adni, mert bőven megérdemli. De azért a Brennu-Njáls saga magasan viszi a pálmát. Vagy a jegesmedvét. (Jegesmedvét ajándékozni nyerő dolog! A medve véleménye nem ismert.)
spoiler

"- Leif nekem engedte át a kunyhótokat – mondta Freydís –, nem nektek.
Amire Helgi ezt mondta:
– Gonoszságban nem tudunk veled vetekedni."

>!
Arcturus
Vörös Eirík története

A Corvina Kiadó Északi források sorozatának a negyedik kötete jelent meg nemrégiben, amely eltér a három korábbitól. Alapját két izlandi saga adja, a Vörös Eirík története és A grönlandiak története c. elbeszélésekkel, de rendhagyó módon magát a saga szövegét folyamatosan megszakítja egy-egy magyarázó írás Bernáth Istvántól, aki maga egyébként óizlandi nyelvről fordította a sagákat.

Ezeken kívül két rövidebb történet is található a kötetben, az Audun és a jegesmedvebocs története és Az első grönlandi püspök története is.

Ki volt Vörös Eirík?
950 környékén született Norvégiában, ám rossz természetű apjának hamar el kellett hagynia az országot, ekkor Izlandra, a szabad államba költözött. Ott is összekülönbözött az emberekkel, és a felcseperedő Vörös Eirík sem volt különb apjánál. Az izlandi törvények szerint végül Eiríket kiutasították az országból, ekkor „szabad préda”, bárki büntetlenül megölheti. Ezt elkerülvén Eirík hajóra szállt, és nyugat felé indult, ahol felfedezte Grönlandot, megtalálta az Eirík-fjordot, és el is döntötte – három évi keresgélés után, hajózás után –, hogy itt telepszik le. A föld neve nem véletlen: nagyon keskeny sávon élt csak meg bármiféle növény, és a talaj a zöld fű alatt is egy méterrel lejjebb már egész évben fagyott volt, ám úgy gondolkozott, hogy ha „vonzó” nevet ad neki, többen, bátrabban vágnak neki a hajóútnak. Ezután hazahajózott Izlandra, ahonnan valóban többen is elindultak vele együtt. Grönland csakhamar Izlandhoz hasonló szabad állam lett, az otthoniakhoz hasonló törvényekkel, a törvénymondója pedig Vörös Eirík.

Később Eirík egyik fia, Leif (Szerencsés Leif) jutott el bizonyítottan első európaiként Amerika földjére, és egy valószínűleg félreértelmezett saga nyomán ma Vínlandnak, Borföldének tekintjük azt a helyet, amelyet ő megtalált, és elnevezett így. Szinte kizárt, hogy valódi borszőlő, valódi gabona nőtt azon a területen, ahol ő járt, de a Vínlandról szóló sagák mind a tejjel-mézzel folyó kánaánként jelenítik meg azt a földet, leszámítva a helyi őslakos csenevészeket (valószínűleg inuitok, vagy egyéb északi, kanadai indián népek, akik jóval alacsonyabbak és vékonyabbak voltak a kemény télhez szokott vikingeknél). Ez a kánaán minden nép minden regéjében megjelenik, ahol szüreteletlen folyik a jó bor, vetetlenül terem a gazdag búza, magyarul, ahol semmiért nem kell megdolgozni. Ma nagyon nehéz behatárolni Vínland valódi területét, a szakértők akár egészen a mai Virgina államig elmennek (ez szinte kizárt), de sokkal valószínűbb egy ennél északibb, a mai Új-Fundland területe, ahol egyébként egy ásatás során jelentős viking települést találtak, a méretéből és az elhelyezkedéséből adódóan valószínűleg a Nagylegény becenevű északi telepét, aki később indult el Leifnél, és nem is találta meg a kunyhóit, ám nagy területet térképezett fel, amelyeket szintén nagyon nehéz pontosan behatárolni, de nem kizárt, hogy eljutott a Szent Lőrinc-folyóig vagy a Hudsonig, és a mai New Yorkig is.

A két kisebb történetben megismerjük egy okos parasztfiú történetét, aki keresztülutazik Európán, illetve azt, hogy hogyan tette majdnem tönkre az egyház a Grönlandon sikeresen berendezkedett életet a kapzsiságával, a sikkasztó érsekkel és a gyűlölködő püspökkel. Egyedülálló könyv, amely teljesen egyedülálló módon az eredeti, óizlandi szövegeken alapszik, és Bernáth István bár nem tudta befejezni munkáját, az mégis lenyűgöző, főleg a rengeteg kiegészítés és pluszinformáció, amit ad. Párszáz évvel később a klíma megváltozott, és sokáig nem volt élhető Grönland, az ottani kultúra teljesen eltűnt. Bernáth István tervei szerint egészen eddig végigvette volna a történetüket, de sajnos közbeszólt az élet, és a neve irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, számos skandináv szervezet tagja 2012-ben, 83 éves korában elhunyt. Ennek ellenére a könyvön nem érződik, hogy befejezetlen lenne. Első Északi források könyvem volt, de biztosan nem az utolsó.

https://kulturpara.blog.hu/2018/08/22/ki_volt_az_elso_e…

>!
Olympia_Chavez P
Vörös Eirík története

Ha jól számolom, ez most már a Fontes Boreales sorozat negyedik kötete, ami megjelent a Corvina gondozásában. spoiler Ebben a könyvben, Vörös Eirík történetével ismerkedhetünk meg, aki elsőként telepedett meg Grönlandon, miután a viking lakosság Izland szigetét is kinőtte, spoiler. Majd egy jó marketingfogással, további családokat bírt rá a költözésre, amihez még nagyobb motivációt adott a pioníroknak a terjeszkedő norvég központosítás nyomása. Így aztán néhány száz évre viking civilizáció vetette meg a lábát a „Zöld szigeten”, s leszármazottaik révén, többször átkalandoztak egy újabb, nagyobb kontinensre, Észak-Amerikába is.
Ezeket a történeteket a Vínland-sagák fogják össze, melyeket Bernáth István precízen, áttekinthetően és élvezetesen fűzött egybe, és látott el magyarázatokkal. Hatalmas tudást hordozó, kultúrtörténeti, filológiai, földrajzi és történelmi magyarázatok széles skáláját tárja elénk, az egyes történetrészek között, melyek önmagukban is élvezetesek.

A könyv, felépítését tekintve, ezzel az összeillesztett, és jegyzetekkel bőségesen ellátott történettel indít, amibe tökéletes érzékkel, még egy korabeli elbeszélést is illeszt (Auðun és a jegesmedvebocs története). Majd ezt követően olvashatjuk külön-külön újra, a két eredeti szöveget, melyek 50-60 év különbséggel íródtak, és a saga irodalomra jellemzően a fel- és lemenők újabb és újabb kalandjairól is szólnak.
Szerkezetében tehát eltér a sorozat korábbi darabjaitól ez a könyv, de minőségében és az olvasó számára tartogatott élmények tekintetében, tökéletesen illeszkedik a sorba, melynek révén első kézből ismerhetjük meg ezt a népszerű, ám többnyire csak felületesen ismert történtet.

>!
Ivenn P
Vörös Eirík története

Grönland több mint nyolcvan százalékát állandó hó- és jégréteg borítja, ennek ellenére Vörös Eirík a X. században felfedezte azt a vékony, élettel és reménnyel kecsegtető kicsinyke részét, amely mégis több száz izlandi sorstársának adott aztán új otthont és életcélt – közel négyszáz évig. Ennek a Jötünheim fagyos és zord tájához hasonlító földrésznek miért lett mégis Grönland, avagy Zöldföld a neve? Mert Eirík szerint, ha szépen hangzik egy föld neve, akkor szíves-örömest népesítik majd be azt az emberek. És végső soron igaza is lett. spoiler Grönland meghódításával azonban nem csak egy fagyosan szép új világ, de egy másik is feltárult az izlandiak szeme előtt: a szívós vikingek az Atlanti-óceán vizein sodródva eljutottak végül Vínlandra (Észak-Amerikába) is, amelynek mesés, titokzatos földjei aztán folyamatos csábítást jelentettek a felfedező északiak számára.

Ez a kötet egy igazi kis ékkő Bernáth István életművében és valószínűleg az egyik legszámottevőbb magyar forrásanyag, amely képes átfogó képet adni a X-XIV. századi Grönlandról, egyúttal pedig értelmezni az Észak-Amerika felfedezése körüli színes és olykor ellentmondásos elbeszéléseket. Már csak azért is különleges és fantasztikus ez a kötet, mert a feldolgozott sagákat rendhagyó módon magyarázó, értelmező kommentárokkal szakítja meg Bernáth – amely nemhogy elvesz a történetek élvezhetőségéből, hanem éppen izgalmasabbá és érthetőbbé teszi azokat a laikus olvasó számára.
Így a kötet nem csupán az óizlandi sagák nagy igénnyel elkészített fordítására szorítkozik (amely önmagában is nagy érdem lenne!), de olyan tudásanyagot tár fel, amely méltán megállná a helyét a mai történelemkönyvekben is. Bernáth István lelkes, szenvedélyes hangnemétől pedig én is úgy éreztem magam olvasás közben, mint egy rég letűnt világ elhivatott kutatója, aki egyre csak többet és többet akart megtudni erről a jégbe zárt világról és nagy álmokkal teli viking hőseiről.

Nálam abszolút kedvencé vált, és egyúttal sikeresen meggyőzött arról is, hogy az Északi források minden kötetének a polcomon lesz a helye! Továbbra is köszönöm a Corvina kiadónak, hogy megjelenteti ezeket az értékes alkotásokat, alig várom, hogy a többi részt is olvashassam! spoiler

>!
Smici P
Vörös Eirík története

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar könyvkiadás egyik – ha nem a legnagyobb – gyöngyszeme a Fontes Boreales sorozat. A Völsungok sagájához már volt szerencsém, most kezembe vettem Vörös Eirík történetét.

A kötet vázát A grönlandiak története és a Vörös Eirík története című sagák adják. Ezek mellett találkozhatunk olyan történetekkel, melyek magyar fordításban most olvashatóak először.
Vörös Eirík apja, Norvégiából száműzve Izlandra kerül, de Eírik később onnan is távozni kényszerül nyughatatlan természete miatt. Hajóútja során Grönlandra vetődik, majd egy ügyes „cselnek” köszönhetően, melyet elhíresztelt a szigetről, miszerint ez egy „zöld” sziget, többen is követték példáját. Grönland, már amennyire lehet így nevezni, benépesült, és innen vikingjeink kirajzottak nyugat fele is, és akaratlanul bár, de felfedezték Vínlandot, vagyis Amerikát.

A könyvben szereplő történeteket a fordító, Bernáth István remek jegyzetekkel toldotta meg, hogy a sok név és történés, valamint fogalmak közt kiismerjük magunkat.
Izland-rajongásomtól függetlenül is az a véleményem, hogy az emberiség történetének egyik legszebb korrajzát tarthatja kezében az, aki ezt a könyvecskét magához veszi és elolvassa. Páratlan kincs, nagy szerencsénkre fennmaradt, és magyarul is megjelenhetett.

Egyáltalán nem olyan könnyű olvasni, mint hinnénk. Sokszor kétszer is át kell futni egy-egy bekezdésen, hogy megértsük, kinek a fia kinek a lányával akart megházasodni, mikor, hogyan kerültek Grönlandra stb. Ezek mellett pedig a lábjegyzetek: meg kell állni a szövegben, elolvasni a lábjegyzetet és újragondolni az adott bekezdést, hogy minden összeálljon. Ez azonban ne vegye el a kedvünket ennek a csodavilágnak a felfedezésétől. A messzi észak egy természeti csoda. Lakóinak története pedig egy antropológiai gyöngyszem.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Hoacin

Vörös Eirík nagysokára sem szándékozott elhagyni régi hitét, viszont felesége, Tjóđhild nyomban áttért az új hitre, sőt, bár nem éppen a házuk mellé, építtetett egy kis templomot is, melyet Tjóđhild templomának neveztek el. Az asszony idejárt imádkozni, mindazokkal együtt, akik megkeresztelkedtek. És mióta keresztény lett, nem óhajtott tovább házaséletet élni Eiríkkel, amivel férjének nagy bosszúságot okozott.

>!
Olympia_Chavez P

Volt köztük a hajón egy Steinthór nevű férfi is, aki ekkor így szólt:
– Éjszaka álmot láttam Sigurð, el is mondom, mit… Hajóztunk itt befelé ebben a hosszú fjordban, majd egyszerre egy nagy szakadék mélyén találtam magam, és kezdtem kiáltozni segítségért.
Sigurð azt mondta, hogy ez az álom nem sok jót ígér…
– … de ha már ilyen feneketlen mélységbe zuhantál, és nincs a közeledben senki ember, akkor minek ordítoztál?

141. oldal, 27. Az első grönlandi püspök története - A norvég kereskedők hajója megkerül

Kapcsolódó szócikkek: álom · viking
>!
Olympia_Chavez P

Ezekben az évtizedekben, a királyi adóterhek mellett, igen megszigorodott az egyházi tizedszedés is, különösen a második lyoni zsinat (1274) után, amikor hat évre külön keresztes tizedet is kiróttak.
Az egyházi tized négyfelé oszlott: volt püspöki, papi, templomi és ún. szegénytized. És mert az egyházi birtokok után nem szedtek tizedet, sokak számára jelentős személyes bevételi források nyíltak meg. Ha egy nagygazda például az egyháznak ajándékozta birtokát, és csak a birtokhasználatot tartotta meg, nem fizetett tizedet, ha pedig templom is állt azon a birtokon, már a nagygazda kapta meg az arra elvben kirótt tized értékét; és ha eltartottja is volt, akkor két tizednyi jövedelmet kapott, és ha még pap is élt a templom mellett, akkor három tizednyit. – A tizeden kívül még gyertyaadót is szedtek a papok, a templomba pedig belépőjegyet kellett venni.

158-159. oldal, 28. A későbbi grönlandi püspökökről

>!
Olympia_Chavez P

– Mozdulni se bírok – mondta erre Grímhild. – Itt áll kint az ajtó előtt a halottak hosszú sora, ott van köztük Thorstein is, a férjed, de magamat is ott látom. Micsoda szörnyűség! Garðar kezében korbács, azzal veri a halottakat!
Majd ahogy a látomása véget ért, így folytatta:
– Most már mehetünk befelé, Guðríð. Már nem látom őket.
A két asszony visszament a házba. De mielőtt még megvirradt volna, Grímhild meghalt.
Ugyanazon a kora hajnalon a település férfijai halászni indultak, amikor pedig a nap fölkelt, Fekete Thorstein lement a partra, megnézni, mit fogtak. Ekkor azonban üzenet jött Eirík-fia Thorsteintől, hogy igyekezzen hazafelé, nem érzi magát biztonságban, a halott gazdasszony ugyanis fel akar tápászkodni, és be akar bújni hozzá az ágyba. Majd amikor Fekete Thorstein belépett a szobába, így folytatta:
– Furcsán viselkedik a mi gazdasszonyunk. Elődugja a könyökét, rázogatja a lábfejét, és odadörgöli a cipőjét az ágy széléhez.
Az asszony akkorra már az ágy szélén feküdt, a férje odalépett hozzá, és egy ácsszekercével a mellébe vágott. Majd kiment a szobából, és hozzálátott széttördelni minden fából való dolgot a házban, a koporsóhoz.

66-67. oldal, 13. Kolerajárvány a Nyugati településen

Kapcsolódó szócikkek: Grönland · hallucináció · kolera · viking

Hasonló könyvek címkék alapján

Edda
Kopasz Grím-fia Egill / A fölperzselt tanya
Trollok alkonya
Sioned Davies (szerk.): Mabinogion
Edda-dalok
G. Beke Margit: Északi hősök
Vikingfiak I-II.
Bernáth István (szerk.): Három izlandi történet
Firdauszí: Királyok könyve
Barbara L. Picard: Edda