Khan ​haragja (Star Trek 7.) 10 csillagozás

Vonda N. McIntyre: Star Trek – Khan haragja

Khan Noonien Singh. Egy ember, aki génsebészeti úton tökéletesre fejlesztett intelligenciájának és szervezetének köszönhetően túlélte a XX. század végi eugenikus háborúkat. Vérbeli hódító, vakmerő és könyörtelen. Miután kimentették a hibernáció évszázados tetszhalálából, az Enterprise-on is kis híján átvette a hatalmat, de akkor Kirk kapitány és legénysége bizonyultak erősebbnek. Khan azonban a száműzetésben töltött tizenöt év alatt sem adta föl terveit. Most van saját hajója, és a galaxis legpusztítóbb fegyverét is megkaparintotta. Senki nem állhat bosszúja útjába.

Eredeti megjelenés éve: 1982

>!
N&N, Budapest, 1998
262 oldal · puhatáblás · Fordította: Németh Attila

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Zanbar>!
Vonda N. McIntyre: Star Trek – Khan haragja

Khan? Khan-khan? Khan a kán?

Elsőre azt mondanám, hogy nem véletlen, hogy a Star Trek elsősorban vizuális és nem prózai műfajú, ám látván milyen nagyra duzzadt az eredeti sorozat külföldön, könyv szinten, lehet, hogy revideálnom kell a fenti állítást.
De csak lehet…
A „Khan haragja” a második film története, ennél fogva meglepetést nem okoz, legfeljebb abban, hogy érdemi, kidolgozott leírások hiányában nem tudja kiszolgálni a trekiség látvány oldalát. Párbeszédei működnek, ám mivel a karakterek nincsenek érdemben, „minőségi módon” elhelyezve a térben – a sekélyes karakter ábrázolásról már ne is beszéljünk – valahogy semmit mondóak. Na ennek fényében Saavik egész léte, egy konkrét „nem ismert tartomány” a regényben. Egy megírt, cseppet sem Csillagflotta kompatibilis karakter, aki a puszta genetikája okán is képtelen kiegyensúlyozottnak lenni. Az a fajta figura – hogy most szentségtörő legyek – aki nem jedi és nem sith, de az biztos, hogy nem akarsz vele egy szobában lenni. Van egy konkrét beszélgetés közte és David között, miután az ifjú elsütött egy éretlen „viccet”, hogy az alapvetően „létpozitív” és „fejlődésigenlő” Star Trek így csendben kisurran az ajtón, hogy ott se legyen, mikor Saavik elsorolja, hogy a romulánoknak milyen szexuális perverziói vannak. Semmi explicit, csak igen kényelmetlen ám olvasni, hogy a csili-villi felszín és a sekélyes, megalomán gonoszokon túl a Star Trek világa igen, így ebben a formában működik. Utoljára a DS9-ban a Bajor kardassziai megszállásának éveiből hallottunk ilyet. Hogy mi történik akkor, amikor az eseményeket nem az „Elsődleges irányelv” irányítja. És a világot nem az „Elsődleges irányelv” irányítja…
Említettem már, hogy ebben a kötetben amúgy Khan Noonien Singh lenne a főgonosz? Mindezt úgy, hogy Saavik bármelyik pillanatában mélyebb és félelmetesebb, mint ő? Igen, még mindig Khan Noonien Singhről beszélünk…. Ez vagy nagyon kreatív írás, vagy nagyon rossz írás, nem tudnám eldönteni.

A lényeg, hogy az élményért, én inkább a sorozatot, meg a filmet ajánlanám, Saavikért viszont azt hiszem a könyvet kell elolvasni.


A sorozat következő kötete

Star Trek sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Matthew Stover: A Sith-ek bosszúja
Alexander Freed: Zsivány Egyes
Martha Wells: Az ereklyetartó
Alan Dean Foster: A bolygó neve: Halál
Elizabeth Hand: X-akták – A jövő a tét
Steve Perry: MIB – Sötét zsaruk
William Kotzwinkle: E. T.
Alan Dean Foster: A Dolog
Dave Stern: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
Kevin J. Anderson: Az X-Akták – Zérópont