Henriás 0 csillagozás

Voltaire: Henriás

Voltaire IV. Henrikről szóló eposza nemcsak Franciaországban vált a XVIII. század egyik legnagyobb könyvsikerévé: Péczeli József fordításának megjelenése a magyar irodalomnak is fontos eseménye volt. A kortársak lelkesen méltatták „igaz és szépen folyó magyarságá”-t, amely tömören és ugyanakkor természetes, szép stílusban tudta visszaadni a francia költemény sorait. Bourbon Henrik győzelme a tolerancia eszméjének diadalát jelképezte, egy olyan eszméét, amelyik ma sem veszített időszerűségéből. Péczeli magyar Henriása XVIII. századi költészetünk figyelemre méltó értékei közé tartozik.

Eredeti megjelenés éve: 1723

>!
Balassi, Budapest, 1996
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 963506084X · Fordította: Péczeli József

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

IV. Henrik · III. Henrik


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

Sli P>!

[…] bizonyosan nem azért teremtett minket az Isten, hogy ezen a’ Világon egymást öldössük; hanem inkább, hogy a’ mi közös szükségeinkben egymásnak segítségűl légyünk. […] mivel ez életnek sok nyomorúságai, a’ betegségek, kárvallások, és a’ telhetetlen halál, szűntelen űldöznek bennünket; felette igen nagy bolondság, hogy az emberek a’ magok ínségeknek ’s romlásoknak okait magok is őnként szaporítják.

54. oldal, Elő-Beszéd (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: élet · segítség
Sli P>!

[…] a’ jó Könyveknek olvasása, az elmélkedés és kérődzés, a’ természetnek hibájit bennünk meg-jobbíthatja.

54. oldal, Elő-Beszéd (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: könyv · olvasás
Sli P>!

A’ melly Poéta igen pompás szókon kezdi Verseit, azután pedig szunnyadozni látzik, hasonló ahoz az emberhez, a’ ki szalmából rak tüzet, melly hirtelen fel-lobban, és azután füstől, jobb pedig, hogy a’ képzelődésnek tüze míg meg-gyúl, egy kevéssé füstöljön, tsak hogy azután jobban jobban égjen.

46. oldal, Elő-Beszéd (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: költő · vers
Sli P>!

Egy vas Óltárra van egy nagy könyv tétetve,
Mellyben a lejendők le-vagynak festetve;
Jó, roszsz, öröm és bú írva van előre,
Melly Világ’ végéig omlik minden főre.
Fogva lehet látni itt a’ szabadságot,
Melly e’ főldön kevély; ’s ott szenved rabságot.
Olly titkos lántzra őt’ tudja az Úr tenni,
Hogy rab; ’s még-is láttzik szabadossan lenni.
Annál örömestebb’ az Úr' tzélját tészi,
Mert hogy kötve vólna eszébe nem vészi.
Másnak enged, még-is kevéllyen gondolja,
Hogy mindent a’ mit tész’, kedvére fontolja.

150. oldal, Hetedik ének (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
Sli P>!

Mint az árnyék el-tűnt minden dítsőssége,
A’ roszszúl gyűlt hírnek ez a’ rendes vége.
Sok Királyt a’ Hadban mint Vitézt imádtunk,
Kit a’ bújaságban majd merűlni láttunk.
Az igaz vitézség fészket rak az észben,
Váléz nem vólt vitéz soha-is e’ részben.

88. oldal, Harmadik ének (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: III. Henrik
Sli P>!

Mint a’ ró’sa, úgymond, lakik tövisekben,
Úgy van az igazság sok tévelygésekben

66. oldal, Első ének (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: igazság
Sli P>!

Nagy Név a’ Királyság; de nem ád észt ’s szívet,
Ritkán lát Thrónuson a’ főld remek mívet.

43. oldal, Ajánló versek (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: királyság
Sli P>!

AZ A’ GYÖNYÖRŰSÉG, MELLYET A’ BOSZSZÚ-ÁLLÁS ÁD, EGY ÓRÁIG SEM TART; DE AZ, A’ MELLYET A’ KEGYELMESSÉGBŐL VÉSZÜNK, ÖRÖKKÉ MEG-MARAD.

44. oldal, Elő-Beszéd (Balassi, 1996)

Kapcsolódó szócikkek: bosszú · IV. Henrik · kegyelem
Sli P>!

Lehetetlen nem betsűlnünk egy illyen Vitéz Filozofust, egy illyen emberséges katonát, egy illyen hízelkedést nem esmérő, ’s mindenkor tsak igazságot szólló Udvari embert; nem lehet nem tisztelnünk az ollyan Férjfiat, a’ kiben illy sok szép virtusok öszve-tsoportoznak, ’s mint valamelly ki-apadhatatlan kútfőből egyebeknek javokra-is ki-tsergedeznek. Melly igen szeretem én nézni Mornéj Filepet, ezt a’ hideg vérű Bőltset, ezt a’ hűséges barátot, az ő ifjú és bátor Ura mellett, miképpen veri vissza a’ feléje rohanó halált, úgy mindazáltal, hogy mindenkor kedvez az emberi vérnek! Ez a’ bőltsesség felette nagyon külömböz e’ mi Századunknak erkőltseitől, 's valóban sajnállni lehet az emberi nemzetségnek azt a’ bóldogtalanságát, hogy ha mi közöttünk az ollyan nemes indúlatokkal ékeskedő természet béllyegek, a’ millyen a’ Mornéjjé vólt, tsak kőlteményeknek tetszenek.

52. oldal, Elő-Beszéd (Balassi, 1996)

Sli P>!

Valamint egy meszsze ki-terjedő erdőben találtatnak hellyel hellyel egyenetlen és görbe fák-is; de azért az egész erdő egygyütt gondoltatván gyönyörködteti a’ szemeket: úgy lehetetlen, hogy e’ Munkában-is sok fogyatkozások ne légyenek; de vagynak ebben sok szép gondolatok ’s hathatos intések-is, mellyek a’ szorgalmatos Olvasóval ennek hibáit el-felejtetik.

45. oldal, Elő-Beszéd (Balassi, 1996)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Heinrich Mann: IV. Henrik
Maurice Druon: A Vaskirály
William Shakespeare: William Shakespeare összes drámái I-VI.
Robert Merle: Jó városunk, Párizs
Djibril Tamsir Niane (szerk.): Szungyata, az oroszlán fia
Heinrich Mann: Egy király ifjúsága
Alexandre Dumas: A vérnász
Jeanne Kalogridis: Medici Katalin, a démoni királyné
Alexandre Dumas: Margot királyné
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról