Candide ​vagy az optimizmus 1509 csillagozás

Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a Candide-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is az én kertem, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök… (tovább)

Kandidusz vagy minden jól van ezen a világon címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1759

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa · Európa Diákkönyvtár Európa · Populart Füzetek Interpopulart · Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Matúra klasszikusok · Officina Könyvtár · S.O.S. Diákkönyvtár · Klasszikus regények Európa · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Európa, Budapest, 2020
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634059028 · Fordította: Gyergyai Albert
>!
Európa, Budapest, 2018
140 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634059028 · Fordította: Gyergyai Albert
>!
Európa, Budapest, 2013
140 oldal · ISBN: 9789630793117 · Fordította: Gyergyai Albert

35 további kiadás


Enciklopédia 25

Szereplők népszerűség szerint

Candide · Martin · Cacambo · Kunigunda · Pangloss

Helyszínek népszerűség szerint

Párizs · Franciaország


Kedvencelte 100

Most olvassa 33

Várólistára tette 202

Kívánságlistára tette 72

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Arianrhod P>!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Valaha boldogult ifjúkoromban kellett volna Voltaire eme remekét olvasnom, azt hiszem, ajánlott irodalom volt gimnáziumban, kötelező biztos nem, mert akkor kénytelen lettem volna. Most hogy bánom, hogy nem olvastam el előbb!

Nem véletlenül vettem most kézbe, három apropóm is volt rá. Az első sok évvel ezelőtti emlék, egy Alapívány spin-off volt, amiben egy virtuális Voltaire állt szemben egy virtuális Orleans-i Szűzzel. Akkor elhatároztam, hogy a Candide-ot legalább mindenképp elolvasom, de végül elfeledkeztem róla. Azután tavaly olvastam egy Juan Goytisolotól származó cikket Voltaire vallásellenes írásairól és eszméiről, amiből megtudhattam, hogy voltaképpen nem minden vallás ellen volt kifogása, az iszlám például tetszett neki. Akkor ismét elhatároztam, hogy most már aztán csak elolvasom a Candide-ot. Majd ismét csak tologattam. De most, most Francis Bacon borzalmas – keresztény vallású, humortalan és elfogult – Új Atlantisza után, ami igencsak fölborzolta a kedélyeimet, végül rászántam magam Voltaire-re. És nem csalódtam! Mert ez igazán megért egy misét.

A sótlan ánglius még sótlanabb utópista víziójához képest itt a szarkasztikus és végletekig cinikus francia megadta nekem, ami jár. Az ő keresztény világa horror a javából, az utópia viszont Peruban, El Dorado titkos városában nyilvánul meg. És gyönyörű, megértő, békés és vonzó világot ajándékoz vele a lelkes olvasónak, aki addigra, mire odaér, már szétröhögte az agyát és zsigereit is kínjában, és csak szájtátva bámul, miközben az aranyvárosban kóricál az író idegenvezetésével. Ahol a rongyos utcagyerekek aranyrögökkel és drágakő-kavicsokkal játszanak a porban – aranyporban – mert számukra nem az arany vagy a drágakő a kincs, hanem a tudás.

Ejnye, ez a Voltaire, minden cinikus allűrje ellenére, egy megveszekedett romantikus volt!

Ég és föld a két utópia, a francia zsenié itt a pálma egyértelműen. De nem mindig így van?

Zzsófi>!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Meglepően élvezhető, de nagyon beteg.

Candide története abszurd, de mégis szórakoztató. Nem gondoltam volna, hogy tetszeni fog, de már olyan eseménydús és hihetetlen, hogy már élvezhető. Candide egyik helyről a másikra megy, szerencsék és balszerencsék felváltva követik egymást. Sokaknak nem tetszik a vége, mondván, hogy túl nagy a kontraszt, de szerintem megérdemelték a spoiler.

15 hozzászólás
Sapadtribizli P>!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Ezt a művet nem lehet komolyan venni.
Minden porcikájából süt a gúny, a szarkazmus; és pont ennek köszönhetően válik érdekessé Candide rohangálása a nagyvilágban. Rengeteg helyen megfordul a főhős, azért, hogy sehol se találhassa meg a tökéletes világot – csak esetleg Eldorádóban, egy véletlenül felfedezett helyen. (Érdekes „beszélgetés” ez a könyv a Sziddhártával, amit a tegnap fejeztem be…)
A rengeteg sorsszerűség, a haláltól n-edjére is megmenekülő szereplők meg nem, hogy egyre jobban élnének, hanem mintha a halál sem hozna enyhülést: egyre rosszabb dolgokra születnek újjá… Pont ezért nagyon kíváncsi voltam a lezárásra, ami szerintem jól sikeredett, mert tud egy igazi támpontot nyújtani, hogy, hogy lehet elviseli ezt a „tökéletes világot”.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1989
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631538648 · Fordította: Gyergyai Albert
1 hozzászólás
puncsoscukor63 P>!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Borzalmasan unalmas volt, kínkeserves szenvedések árán végeztem vele.
A Tartuffe után sokkal jobbra számítottam. Szóval enyhén nagy csalódás volt az egész.
Remélem nincs több ilyen rémes kötelező.

6 hozzászólás
Szürke_Medve >!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Van már épp elég értékelől a Candide-ról, ezért én gátlástalanul szabadjára engedhetem a személyes ceterum censeo-mat.

Szóval a Candide…: Innen indul minden. Voltaire kigúnyolja Leibnitzet, aki egyfajta 18. századi Fukuyamaként bejelentette a történelem végét: tudniillik ez a világ a lehetséges világok legjobbika…

Voltaire gunyoros könnyedséggel bizonyítja, ez a világ bizony nem jó hely. Eddig nincs is baj.
A baj onnan jön, hogy ki nem mondva feltételezi, hogy tud jobbat. Tud jobb világot csinálni. ("Jobb világokat építünk": honnan is ismerős ez a jelmondat?)* És nyomában megkezdődött az önjelökt megváltók özönlése. Megindult a Felvilágosodás folyamata…
Neee, nem Voltaire inditotta el, ő max a startpisztoly patronja volt…A hangja jó messzire elhangzott.

Az ideológus fellállitja az ideológiáját. A ideológia megállapítja, hogy baj van a világ rendszerében, megmondja, hogy (szerinte) mi a baj oka, és ezzel hatalmat ad az ideológusa kezébe, hogy beavatkozzon: megjavítsa a világot. És az beavatkozik – civilizálja a civilizálatlan népeket, kiirtja az alacsonyabb rendű fajokat, uralma alá hajtja a természetet, leszámol az osztályellenséggel, megbélyegzi a szabadság ellenségeit, a patriarchális elnyomókat, a politikailag nem korrekteket…stb.stb.

Az élet azonban titokzatos, bonyolult és teljességében felfoghatatlan. Az ideológia szerint ez nem igaz: az élet egyszerű – ez és ez, és igy és igy működik – aztán idővel (természetesen) mindig kiderül, hogy téved: az élet valóban titokzatos, bonyolult és teljességében felfoghatatlan. De a közbeeső időben, amig hisznek benne, az ideológia óriási pusztítást végez, és rengeteg szenvedést okoz.

Végezetül egy mélyen személyes intés: Kedves Voltaire mester, meg ne lássam magát és a hiveit az én kertemben művelődni! Takarodjanak máshova, ott épp elég nagy kárt csináltak már…

A könyvről mint irodalomról: Nincs jellemfejlődés, környezetábrázolás gyenge, a kalandok laposak. Humora már kopott, körülményeskedő, nem vicces. Más erénye nem nagyon van. Mint irodalom menthetetlenül elavult…egy csillag a hirneve, és eszmei szerepe miatt.

*A sci-fiben járatosak tudják: „Building Better Words” Weyland-Yutani Co.

8 hozzászólás
gabiica P>!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Számomra nehezen emészhető volt, nem került a szívem csücskébe. Untam, nem igazán tudtam és akartam haladni vele.

SignoraSchneider IP>!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Voltaire azt mondta: kétszáz év múlva senki sem fog emlékezni a sápadt ácsra s a tizenkét tanítványára. Nos, tévedett, de ettől függetlenül a Candide-ot ugyanúgy ismeri a világirodalom, mint a Bibliát. Mit jelent ez? Hogy minden a legeslegjobban van ezen a legeslegjobb világon. :) :) :)
Kár, hogy ezt a koránál sokkal előrehaladottabb szellemiségű, ún. bizarr abszurd Odüsszeia-paródiát, hívhatnánk Az ember tragikomédiájának, odavetik tizenhat évesek elé, akiknek fingjuk nincs az életről, se az élet iróniájáról.
Ezt a könyvet negyvenegy éves, megMartinesedett, anarchista lelkű embereknek kéne olvasni, de azt kötelezően.
Terápiás olvasmány!
spoiler

26 hozzászólás
sophie P>!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

Ez aztán a többrétegű, összetett irodalmi alkotás! Vajon hogy bírják ezt manapság a középiskolások? Én ezt biztos nem olvastam annak idején, ahogy magamat ismerem. Most meg néha azt gondoltam komédia, karikatúra, néha azt gondoltam, nagyon is mélyérzésű szerelmi történet, néha azt gondoltam kalandregény, néha azt gondoltam, komoly filozofikus hitvallás, néha meg azt gondoltam, fogalmam sincs. Néha még azt is gondoltam, hogy talán Az ember tragédiája távoli unokatestvére.

5 hozzászólás
Nicoleee>!
Voltaire: Candide vagy az optimizmus

A filozófiának nagy kedvelője vagyok a gimnáziumi éveim óta. Így hát kifejezetten tetszett a filozofikus témája a könyvnek. Amúgy pedig nagyon szórakoztató könyv, nagyon abszurd, nagyon túlzó, de ezeket én tudom kedvelni. Candide egy tökéletes főszereplő a történethez; alapvetően jószándékú, de végtelenül naív és befolyásolható. Szerintem ehhez a műhöz egy bizonyos érettség szükséges, kíváncsi vagyok, hogy a gimnazisták mennyire kedvelik, mint kötelező olvasmányt. Felnőtt(ebb) fejjel, nem kötelezőként én mindenképpen nagyon élveztem.


Népszerű idézetek

egyszerű_teremtés>!

– De hát akkor – mondta Candide – mi végből teremtették a világot?
– Hogy legyen min mérgelődnünk.

Huszonegyedik fejezet

8 hozzászólás
mandarina>!

– Mi az az optimizmus? – […] Semmi más, sajnos […], mint annak a dühös bizonygatása, hogy minden a legeslegjobb, mikor minden a legrosszabb.

Kapcsolódó szócikkek: Candide · optimizmus
BZsofi P>!

A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől.

Kapcsolódó szócikkek: bűn · munka · szegénység · unalom
3 hozzászólás
Vianne_Rocher>!

A belső, titkos bánatok sokkal, de sokkal gyötrőbbek, mint a közös nyomorúságok.

Nutellaღ__>!

Minden jól van, minden jóra fordul, minden a lehető legjobban van ezen a legeslegjobb világon.

97. oldal

megan29>!

[…] mert hát van-e butább dolog, egyre hordanunk azt a terhet, amelyet bármikor eldobhatnánk; borzadozunk létünktől, s mégis ragaszkodunk a léthez; egyszóval simogatjuk azt a kígyót, amelyik egyre mar bennünket, mígnem aztán egy szép napon a szívünket is megeszi?

1 hozzászólás
mandarina>!

[…] az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.

97. oldal, Harmincadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Martin
Vianne_Rocher>!

Ha jól akar szórakozni, szólítsa fel az utasokat, mesélje el mindegyik a maga élettörténetét; s ha csak egy is akad köztük, aki nem átkozta meg az életét, s aki nincs meggyőződve arról, hogy ő a legszerencsétlenebb flótás ezen a tág világon, bedobhat engem a tengerbe, mégpedig fejjel lefelé.

Sli P>!

Ha ilyen a legeslegjobb világ, milyenek a többiek?

25. oldal, Hatodik fejezet - Egy szép autodaféról, amellyel a földrengést szerették volna megakadályozni, azonkívül arról, hogy mint fenekelték el Candide-ot (Európa, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Candide · világ
Kiara P>!

– […] a munka pedig jó arra, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget.

140. oldal (Szépirodalmi, 1983)


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Miguel de Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha
Jules Verne: Nyolcvan nap alatt a Föld körül
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Jules Verne: Utazás a Föld körül
Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo
Anatole France: Lúdláb királyné
Alain-René Lesage: Gil Blas
Mark Twain: Huckleberry Finn
Jonathan Swift: Gulliver utazása Lilliputban
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló