A ​vadember 6 csillagozás

Voltaire: A vadember Voltaire: A vadember

Ez az érdekfeszítő regény egy sziporkázó elme alkotta igazi szellemi gyöngyszem. Voltaire – mint mindig – most is gondolkodásra készteti az olvasót. Igaz a párizsi nép egykor korántsem a páratlan zsenialitású szatírák, hősköltemények szerzőjét tisztelte benne elsősorban. Inkább az emberi jogok ügyének olykor gunyoros, máskor pedig igazán szenvedélyes szószólóját. A Vadember Voltaire egyik utolsó remekműve. Egyfajta vádirat az igazságszolgáltatás, az udvar, s mindazon dolgok ellen, amelyekkel egész életében kérlelhetetlenül hadakozott. Vádirat, de tükör is egyben, melyben felcsillannak a kor szellemi áramlatai. A mélyen szántó gondolatok, a nagy igazságok azonban e regényben beleágyazódnak egy ifjú szerelmespár csodálatos történetébe, feledhetetlen és élvezetes olvasmányélményt ígérve a nyájas olvasónak, akit a kiadó tisztelettel és szeretettel arra buzdít, hogy vegye kezébe, olvassa el ezt a kis remekművet, mert szellemiek tekintetében biztos gazdagodik általa!

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2014
ISBN: 9789633770252 · Fordította: Gyergyai Albert · Illusztrálta: Fáy Dezső
>!
Seneca, Budapest, 1996
112 oldal · ISBN: 9638038292 · Fordította: Gyergyai Albert
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1961
238 oldal · Fordította: Gyergyai Albert

1 további kiadás


Kedvencelte 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 3

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

sempiternalsoul>!
Voltaire: A vadember

Leborulok Voltaire előtt, amiért volt mersze megírni ezt a könyvet, amit legalább kétévente újra kell majd olvasnom, mert EZ, EZ AZTÁN RENDESEN BEHÚZ EGYET A TÁRSADALOM KÉPÉBE.
Ha a 18. századi Párizsban élnék fitos orrú, nemes hölgyeményként, biztos vagyok benne, hogy Voltaire lenne eszményi, hőn áhított szerelmem. Az, hogy 112 oldalon keresztül köpni tudnék a társadalomra, az úgynevezett „kultúránkra”, a katolikus egyházra; minden tudálékos embernek, aki csak a bemagolt tanait szajkózza, hatalmasat csapnék a fejére, hogy nőjetek már fel, és használjátok a józan eszeteket; megőrjíteném az ellentmondásos elgondolásokkal, álszent buzgósággal tevékenykedő, semmit sem tudó, és önálló személyiséggel nem rendelkező, ostoba tömeget – az egyszerűen hihetetlen.
Nem akarok senkit sem megsérteni azzal, amit írtam. Mindenki véleményét tiszteletben tartom. Azonban nem vagyok hajlandó vitába szállni senkivel, aki el nem olvasta a művet, jó alaposan, néha-néha megállva, ízlelgetve a mondatokat és összegyűjtve a tantuszokat, amelyek két percenként leesnek.

Ami nem tetszett: hogy én is egyike vagyok a gusztustalan tömegnek, amelytől jelen pillanatban a végletekig undorodom.

Ami tetszett: hogy Voltaire rádöbbentett, csak a józan eszemet kell használni – mindent meg kell kérdőjeleznem és követnem azt az utat, amit a szívem diktál. Még lehetek más.

Kötelező olvasmánnyá tenném.
Hoppá!
Fogom tenni.
Elvégre is tanár leszek.


Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

A lányok hamarabb megtanulják, mi az érzés, mint a férfiak, mi a gondolkozás.

Tizennyolcadik fejezet

2 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Egy ideig vitatkoztak a nyelvek sokféleségéről, végül megegyeztek abban, hogy a bábeli kaland nélkül ma már tán az egész földön franciául beszélnének.

Első fejezet

Frank_Spielmann I>!

Végre leszállt a szentlélek; a huron megígérte, hogy keresztény lesz; abban nem is kételkedett, hogy circumcisióval [körülmetéléssel] kell kezdeni, mert hisz:
– Azt látom ebben a könyvben, amit a kezembe adtak [a Bibliában] – mondta –, hogy itt mindenki átesett rajta; ennélfogva nyilvánvaló, hogy föl kell áldoznom a fityegőmet; minél hamarább, annál jobb.
Egy percig sem habozott; izent a falusi kirurgusnak, s kérte, operálja meg, mert remélte, ha sikerül az ügy, mind Kerkabon kisasszony, mind az úri társaság örvendeni fog, de nagyon. A fráter, aki még sose végzett ilyen csiklandós operációt, értesítette a családot; volt is zavar és sikoltozás. A jó Kerkabon kisasszony egyre azon remegett, hogy ez az ő vakmerő és hebehurgya unokaöccse még maga is elvégzi az operációt, s esetleges ügyetlensége szomorú következményekkel járna, pedig hát mi sem fájna jobban az aggódó hölgyvilágnak, amely az ilyesmi iránt csupa szívjóságból is érdeklődik.

Harmadik fejezet

3 hozzászólás
Fatma>!

– Micsoda! – mondta magában – , ötven évet töltöttem azzal, hogy elmémet megműveljem s félek, még így is elmaradok e vad ifjú józan esze mögött!

66. oldal

Ny_József I>!

Hol az a toll, mely méltó módon lefesthetné a bánatnak e zuhatagát? Mert az emberi nyelvek nagyon is tökéletlen jószágok.

Huszadik fejezet

Zsucsima>!

A józan ész szózata mindig elhallgattatja az embereket, legalább is egynéhány pillanatra.

Első fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Maurice Druon: Az elátkozott királyok I-III.
Émile Ajar: Salamon király szorong
Robert Merle: Mesterségem a halál
Émile Ajar: Előttem az élet
Anne-Laure Bondoux: Csodák ideje
Maurice Druon: A Vaskirály
Romain Gary: A virradat ígérete
Pierre La Mure: Moulin Rouge