Vigyázhatnál ​a szádra, Laurám! 113 csillagozás

Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

Völgyi Anna könyvének főhőse, Sára olyan döntést hoz, amely gyökeresen megváltoztatja az életét. Bár párjával, Andrással kiköltöztek szerencsét próbálni Angliába, ő nem érzi jól magát az ottani környezetben, ezért úgy dönt, hazajön Magyarországra, még akkor is, ha András nem hajlandó vele tartani, és itthon sokkal nehezebb boldogulni pályakezdő fiatalként. Beletelik egy kis időbe, de sikerül állást szereznie, patológiai asszisztens lesz egy kórházban. Ott ismerkedik meg leendő kollégájával, Laurával, aki kedvességével és nyitottságával különösebb erőfeszítés nélkül veszi le Sárát a lábáról. A végig parázsló humorral, plusz rokonszenves öniróniával előadott, bájosan naiv történetet Sára rózsaszín buborékján keresztül ismerhetjük meg, amely évődős-fájdalmas módon tesz hozzá az idealisztikus világképhez.

>!
Atlantic Press, Budapest, 2019
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155693908
>!
Atlantic Press, Budapest, 2019
272 oldal · ISBN: 9786155693915

Kedvencelte 12

Most olvassa 9

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 46


Kiemelt értékelések

klara_matravolgyi>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

Egy mérföldkő volt nekem ez a könyv, hiszen életem első LMBTQ regényét olvastam most el. Semmi problémám a témával, egyszerűen csak nem került még a látókörömbe. Ezek után biztosan több ilyet fogok a kezembe venni.

A Vigyázhatnál a szádra, Laurám! a főszereplő, Sára lelki vívódását követi végig, amit a Laura iránt érzett „tiltott” szerelem okoz. Ki ne élte volna át a reménytelen szerelem minden keserédes pillanatát? Igazi nosztalgia volt felidézni a reményt, a sértődöttséget, a bánatot és az elengedést.
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet. Annak is, aki nem érdeklődik az LMBTQ iránt, mert itt nem ez a lényeg. Ez csak egy kis fűszer az amúgy is finom ételhez. Itt a lélek van a középpontban, de az arányok és az objektivitás gyönyörűen meg vannak tartva. Sára nem picsog a semmin, hanem tisztában van az érzéseivel és ki is mondja azokat, ettől lesz ez a könyv sokkal több, mint más ehhez hasonló történetek.

3 hozzászólás
Málnika>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

”Ne gondolkozz ennyire sokat, lányom. Reménytelenül szeretni még mindig jobb, mint sosem szeretni igazán.”

Völgyi Anna bemutatkozó regényében üde és friss hangot hoz a hazai megjelenések palettájára, a Vigyázhatnál a szádra, Laurám! a viszonzatlan szerelem kínzó gyönyörét ragadja meg a maga természetességében. A patológiai asszisztens pozícióra pályázó Sári nem mindennapi szituációban találkozik leendő kolléganőjével, Laurával, aki iránt a kollegiális és baráti viszonyon túl mélyebb érzelmeket kezd el táplálni. Ez az elementáris, elsöprő erejű vonzódás egy érzelmi hullámvasútra ülteti fel a regény főhősét, és vele együtt az olvasót is. A szégyen és a mámor kettőse a Szólíts a nevedent idézi, miközben a filozofikus, Márait olvasó Sári gondolataiba, lelki tusájába nyerhetünk betekintést. A romantikus regényben a hangsúly a gyötrő vonzódáson, vágyódáson van, az LMBTQ vonal pedig további pluszt ad ehhez a belső küzdelemhez. A stílus hihetetlenül olvasmányos, és a magyar kortárs szórakoztató irodalom többségével ellentétben, felüdítően nélkülözi a trágár szavak használatát, akárcsak a szexjeleneteket. Az élet értelmén gyakran merengő, rágódó Sárival könnyű azonosulni, míg a történet végig fenntartja az érdeklődést, hova is halad ez az egyoldalúnak tűnő szerelem. A regény vége egyértelműen folytatásért kiált, amelyet egy ilyen erős elsőkönyves kezdés után izgatottan várok.

Márk_2011 P>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

Szóval…. Laurám!
Igazán szimpatikus nő vagy. Nagyon sajnáltam a történteket, spoiler. Gyönyörű, erős, energikus, és kitartó vagy! Nem meglepő, ha Sári így érez irántad!
Szóval… Sári!
Kevésbé kerültem közel hozzád . Különösebb oka nincs, csak valahogy többet agyaltál, kevesebbet cselekedtél. Viszont érzelmekben, gazdag vagy!
Kíváncsian várom , a szíved merre is indul majd!
Kedves Anna!
Első regényed, és mint első regény, nem tökéletes, és nem is kell annak lennie.
Tehetséges vagy, és hosszú út áll még előtted! Kívánom, hogy regényekben gazdag legyen! Örülök, hogy megismerhettem Laurát, és Sárit.
Végül… Kedves Molyok!
Aki szeret elmélyülni egy főhős lelki világában, szereti tudni, milyen gondolatok kavarognak benne,azoknak ajánlom.
Aztán, hogy szíve merre is irányítja őt, azt majd megtudjuk…..

16 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

Érdekes kapcsolatom van evvel a történettel.
Ugyanis témáját tekintve számomra kuriózumnak számít, nagyon ritka esetbe olvasok saját nememnek megfelelő LMBTQ regényt.
Olyat meg főleg ritkán, ahol az egészségügy is helyet kap.
Az első száz oldal úgy eltűnt, hogy észre se vettem, viszont sajnos utána ez a lendület szép lassan elmaradozott.
Elsődlegesen kiragadnék két olyan részt is, amitől égnek áll a hajam és bár tudom nézőpont kérdése, nekem ez vesszőparipám.
Az egyik ilyen, hogy ha már diplomás emberről van szó, aki otthon van az angol nyelv használatában, sőt kint is élt, akkor ne használjon helytelen ragozással kifejezéseket.
Valamint a betűcsere is nagyon kellemetlen olvasás közben.
Senki sem hibátlan, de az olvasás élményét nagyon elrontja, ha magyartalan mondattal találkozom.
Ezektől eltekintve a két karakter között kialakult érzelmi vonal nagyon szépen van ábrázolva.
Teljesen természetesnek vettem a vonzódás különböző fázisait, a gyötrődés mibenlétét, és azt a picsinyke haladást, mely lassan bontakozik ki.
Az egészségügyi része néhol sántit, ugyanakkor nagyon könnyen belerázódik az olvasó, szinte magam is a kopott, már felújításra szoruló folyosókon sétáltam.
A múlttal való megbírkózás egy nehéz folyamat, nem tudom mi a forrás, de ez is egy nagyon érdekes, árnyalt technikával tárja az írónő olvasója elé.
A kötet vége elegendő ahhoz, hogy a negatívaktól eltekintve is örülnék, ha lenne egy következő rész.

Az alkotó stílusa megragadó, nehéz témát boncolgató történetet nehéz megfelelően érdekessé tenni, úgy, hogy ne fullassza meg olvasóját, de megmaradjon azon síkban, melyben még ott van a történtek lenyomata.

Egyáltalán nem bántam meg, hogy olvashattam.
És, ez már csak a magánéleti hozzászólásom: nagyon élveztem, hogy az egyik karakter kései életmódváltása belekerült. Mai világunk egyik nagy problémája és tabuként kezelendő, pedig az élet mindennapi része.
Én harminc felett döntöttem az orvosi pálya mellett, és nem bántam meg.
Nem minden munka alkalmas természetesen erre, de a legtöbbje igen. Nagyon jó példa erre ezen karakter és a meglátásai is. Ezt nagyon szépen köszönöm, hogy belekerült.

Ami, pedig a magyar „világról” íródott sajnos igaz.
Őszinte regény egy kezdő író tollából, mindenképpen érdemes odafigyelni Völgyi Anna munkásságára. Én ezt fogom tenni.

Mivel utazókönyvként került hozzám, szeretném itt is kifejezni hálámat a lehetőségért.
Köszönöm szépen, egy élmény volt.

6 hozzászólás
Patika23 P>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

„ – Tudtad, hogy a vágy arra, hogy jól érezzük magunkat azzal, akihez vonzódunk, erősebb a nemi vágynál?”

Nagy hatással volt rám a regény és rengeteg érzelmet váltott ki belőlem, de főként dühöt és csalódottságot éreztem.

Magát a történetet Sári szemszögéből ismerhetjük meg, az ő lelki megpróbáltatásait, viszontagságait tárja elénk az írónő. Sári Angliából tér haza Magyarországra, ahol egy kórház patológiai osztályán kezd el dolgozni, és itt ismerkedik meg Laurával is, aki már az első találkozás során mély nyomot hagy benne.
Kollégákként, majd később barátokként közel kerülnek egymáshoz, az idejük nagy részét egymás társaságában töltik, ezért nem is csoda, hogy Sáriban egyre jobban elmélyülnek az érzések, melyeket Laura iránt táplál. A lány tudja, hogy mennyire reménytelen és valószerűtlen ez a szerelem, mégis hiába van tisztában az eleve kudarcra ítélt helyzetről, nem tud megálljt parancsolni az érzelmeinek, és vállalja a kockázatot, mely a szíve darabjaira hullását eredményezheti.
spoiler
Nem a megszokott LMBTQ könyv volt, mint amiket eddig olvastam, de ez nem vont le semmit az értékéből, sőt kifejezetten tetszett ez a szemléletmód.
A végén pedig maradt pár megválaszolatlan kérdés, így bízom benne, hogy hamarosan lesz folytatása Sári és Laura történetének. :))

Réka0128 P>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

„A viszonzatlan érzések sosem hozhatnak gyümölcsöt, de attól még ezeket is úgy hívjuk… szerelem.”

Ennek a könyvnek már a borítója megfogott, úgyhogy kíváncsian vártam milyen történet bújik meg mögötte. Kellemes meglepetés ért, mert az elejétől a végéig nagyon tetszett. Egy kicsit újra átéltem milyen is volt, amikor rajongással, szinte bálványozva szerettem valakit, de viszonzatlanul. Az LMBTQ vonal egyáltalán nem zavart, sőt adott egy olyan pluszt a történetnek, ami által még hatásosabb lett. A hangsúly nagyrészt Sári lelki vívódásán és az érzelmeken van, de minimálisan a testiség is megjelenik, amit az írónő igazán kifinomultan jelenít meg. A cselekmény nagy része kórházi környezetben játszódik, ami nem éppen megszokott, de nagyon érdekesnek találtam.
Sárival könnyen tudtam azonosulni, szinte vele együtt csodáltam és gyűlöltem és Laurát. Nagyon becsültem Sáriban, hogy milyen bátor volt és igenis mert változtatni az életén. Laura karaktere nagyon egyedi és karizmatikus volt, nem meglepő, hogy Sárit is teljesen elvarázsolta.
Várom a következő kötetet, mert ez a befejezés bizony folytatásért kiált. :)

2 hozzászólás
Annamarie P>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

Ellentmondásos lett a kapcsolatom ezzel a könyvvel. Rengeteg dolog tetszett benne, de voltak olyan részletek, melyekkel bizony meggyűlt a bajom. Összességében azért pozitív a mérleg, egy kifejezetten érdekes történetet ismerhettem meg.

Főszereplőnk Sára, mint a mesebeli hősök, elment szerencsét próbálni. Vőlegényével Bristolban élt, de elege lett a csupán anyagi jólétért való küzdelemből és visszatért Magyarországra, ami egyben azt is jelentette, hogy eltávolodott a párjától. Tiszta lappal szeretett volna új életet kezdeni, s végre használni is kívánta analitikus diplomáját. A patológiára került, ahol hamarosan egy ambiciózus doktornő, Laura védő szárnyai alatt érezhette magát. Laura minden volt, ami Sára nem. Energikus, szókimondó, szakmailag irányt adó, kedves és figyelmes. Sára nővérével egy újpalotai panelben, az Őrségben élő édesanyjától távol, magányosan éli mindennapjait. Izgalommal és boldogsággal tölti el, hogy Laura egyre több időt tölt vele, és most már nemcsak a munkahelyükön, hanem a szabadidejükben is egyre többet vannak együtt. Sára kezd kibontakozni, a fiatal doktornő az élet minden területén inspirálja a lányt. Sára nézőpontját követhetjük végig, aki viszonylag hamar beazonosítja Laurához fűződő érzelmeit, mely túlmegy a példakép vagy a barátnő fogalmán.

Nem vagyok tájékozott a leszboszi szerelem témájában, bár irodalmi olvasmányaim kapcsán azért elő szokott fordulni. Ha azt mondom, hogy másként él a fejemben egy nő-nő iránti szerelme, akkor inkább magamról mesélek, mint a könyvről. A kötet lapjain kibontakozó érzelmek teljes párhuzamban állnak egy nő férfi iránti szerelmével, az egész kapcsolatnak ugyanolyan dinamizmusa van, csak nem az izomtól megfeszülő ing látványa ébreszt vágyat a főszereplőben. Ez a vonzalom az összes egyoldalú szerelem jellegzetességének nyomvonalán halad. Vágyak, remények, elismerésért és figyelemért való küzdelmek, apró túlértékelt jelek, melyek éltetik főhősünkben a reményt. A hónapokon át tartó gyötrelmek, a sehová sem fejlődő kapcsolat hirtelen mélypontra jut, ahonnan nagyon nehéz kikecmeregni. De létezik egy másfajta szeretet is ebben a kapcsolatban, egy olyan, mely nem birtokolni akarja, hanem felemelni a másikat, esélyt akar adni neki a boldogabb életre.
Finom, érzelmekben gazdag történet lapul a kötetben. Az olvasó végig drukkol Sárának, még akkor is, amikor kívülről látszik, hogy „nem lesz ebből semmi”. Ám Völgyi Anna képes mindvégig egy pulzálásban tartani olvasóit, mindig pakol a tűzre, nehogy kedvünket veszítsük.
Ami engem legjobban izgalomban tartott olvasás közben, az Sára fejlődése, elsősorban jellemének alakulása és szakmai karriere. Szeretem, amikor egy történetnek masszív alapja van. Ezt a stabil keretet Sára kibontakozó hivatástudata adta meg. Úgy tudott szakmai lenni a könyv, hogy közben teljesen közérthető volt. Tényleg sodort magával ez a felfelé ívelő karrier, noha valahol reménykedtem abban, hogy az érzelmek beazonosítása közben, inkább a mester és tanítványa viszonyra fog jutni a lány.
Nem régiben hallgattam egy interjút Tóth Krisztinával, aki verseskötetek kapcsán azt mondta, hogy bemegy a könyvesboltba, beleolvas egy kötetbe, de mindig elolvassa az első meg az utolsó verset, mert nem mindegy, hogy mivel indít egy költő. Az erős kezdés hiányát éreztem egyrészről ebben a regényben. Túl azon, hogy nem tudtak erőteljesen felállni az érvek és ellenérvek, nagyon nem tetszett az a túlzásba vitt negatív beállítás, amit drága kis hazánk kapott. Több helyen volt olyan érzésem, hogy csak az létezik, ami le van írva. Pedig a zenét sem csak a hangok adják, hanem a hangok hiánya is. Az időben való kiterjesztésnél valami egészen hasonlót tapasztaltam. Mintha az idő úgy múlna, ahogy a jelzőkarók le vannak szúrva; eseménytől eseményig. Emiatt volt egy dokumentumfilmszerű érzésem, mintha egy valós sztori rögzítése történne.
Ezek természetesen apróságok, és teljesen eltörpülnek a regény lendületes olvasása közben. Az elsőkönyves Völgyi Anna mély, intim érzelmek közé vezeti olvasóját, nagyon intenzíven elevenednek meg szemünk előtt a helyszínek, jól épít az átlagemberek képi világára.
Innen még bármi lehet, várom a folytatást!

https://annamarie-irkal.blogspot.com/2020/06/volgyi-ann…

Mariann_ P>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

Szépen, igényesen megírt könyv egy lelki vívódásról ami éppen egy másik nő (Laura ) iránti.
De ez most teljesen lényegtelen (bár el tudom fogadni itt, ebben a szituációban).
Sári csalódott a barátjában, Laura vonzó, intelligens nő, persze, hogy jól érzi magát a társaságában.
Önkéntelenül is eszembe juttatja a fiatalságomat, amikor hosszú, elküldetlen leveleket írtunk, napokig tudtunk beszélni a számunkra elérhetetlen, vagy éppen átélt érzésekről.
Az évek múltával , amikor már családot alapítunk, átveszi ezeket az állandóság, a biztonság érzése.
A könyv gazdag szókinccsel, trágár kifejezések és erotikus jelenetek nélkül íródott.
Aprólékosan leírt, érzelem dús (én szeretem ezt is ) , mellette munka a laborban, nyaralás, konferencia külföldön.
Egy hullámvasút, fenn és lenn, remény és csalódottság érzése.
Nálam jó olvasóra talált a könyv, szívesen olvasom a magyar szerző könyveit is, meg ha a jóra fókuszálok, és szeretni akarom, akkor megtalálom benne azt amit keresek.
Meg kell említenem a borítóját, nagyon szép, különleges.
A címét először nem értettem, de megtaláltam a sorok között.
Egy élménnyel gazdagabb lettem, köszönöm az olvasási lehetőséget, várom a folytatást !

Kovaxka P>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

A romantikus irodalomhoz nincs semmi érzékem, így aztán nem tudom megítélni, hogy ebben a zsánerben elegendő-e annyi cselekmény, amennyi a regényben van. Nekem fájóan kevés volt, hiányoltam belőle a fordulatokat és a jó dialógusokat. LMBTQ irodalomnak még elég harmatos és óvatos, de ennek sem vagyok a szakértője. Viszont nagyon érzelmes, szépen, gördülékenyen fogalmazott, ezért könnyen olvasható. A célcsoport biztosan kíváncsi lesz a folytatásra.

Niki P>!
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!

A borítóját imádtam. Első ránézésre megfogott. A fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet. Maga a tartalma nem fogott meg annyira, mint szerettem volna. Igen lassan haladtam vele, közben párhuzamosan más könyv is a kezembe került, ami sokkal jobban lekötött. Volt 1-2 rész benne, amit kétszer is el kellett olvasnom, hogy biztos az van odaírva, amit értettem. Nekem kicsit fura volt, hogy Sára szinte alig ért haza Angliából, ahol vélegénye volt, és máris ilyen hatással lesz rá Laura, szinte rögtön szerelmes belé, még ha nem is vallja be így magának.
Nem mondom, hogy rossz volt, azt sem hogy nem tetszett, lehet hogy nem jókor akadt a kezembe. Mindenesetre adok majd neki mégegy esélyt. Volt már rá példa, hogy egy könyv elsőre nem fogott meg, második olvasás után kedvencem lett.


Népszerű idézetek

Málnika>!

– Tudod, édesem, néha pont azoknak nyomja a legnagyobb bánat a szívét, akik látszólag a legerősebbek.

36. oldal

Málnika>!

– Ne gondolkozz ennyire sokat, lányom. Reménytelenül szeretni még mindig jobb, mint sosem szeretni igazán.

241. oldal

Málnika>!

Igaz, hogy a kölcsönös vonzalom gyümölcsöző. Olyankor két ember elültet egy fát, és közösen locsolgatják, hogy termést hozzon. A viszonzatlan érzések sosem hozhatnak gyümölcsöt, de attól még ezeket is úgy hívjuk… szerelem.

198. oldal

Málnika>!

(…) szerintem az a legfontosabb, hogy értékes kapcsolatokat alakítsunk ki, és lenyomatot hagyjunk egymás életén.

41. oldal

Málnika>!

Miért nem akadályozom meg azoknak az érzéseknek a szárba szökkenését, melyek csak bajt hozhatnak a fejemre?

174. oldal

Málnika>!

Nem értettem, hogyan gondolhatok rá folyton, amikor nem tartózkodik a közelemben. Talán csak azért érdeklődöm iránta, mert a világ legnagyobb kihívását látom abban, hogy elnyerjem a figyelmét, és mert tudom, hogy sosem kellenék neki. Ha viszonozná az érzéseimet, talán ijesztőbb lenne a dolog, mint vonzó. A totális reménytelenség tudatában szerencsére nem szükséges belegondolnom, hogyan csaphatna arcon a valóság.

111. oldal

Annamarie P>!

Tudom, hogy vásárra vittem a bőrömet azzal, hogy hagytam megnőni magamban, amit nem kellett volna hagynom. De attól még, hogy ezt tudom, nem változik meg bennem semmi.

245. oldal

Málnika>!

A jelenre kellene figyelnem ahelyett, hogy siratom a múltat, és előre szorongok a jövőn. De nem csak sirattam a múltat, hanem makacsul ragaszkodtam is hozzá, és a jövőn sem csak szorongtam, hanem már most, a jelenben kevlárba öltözve akartam felvértezni magam a rám váró sivárság ellen.

162. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Becca Prior: A tanítvány 4.
Baráth Viktória: Egy év Rómában
L. J. Wesley: 12 első randi
Szurovecz Kitti: Hópelyhek a válladon
Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: Tűz
Christina Lauren: Autoboyography – Egy fiús könyv
Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje
André Aciman: Szólíts a neveden
Alice Walker: Kedves Jóisten