Voigt Vilmos (szerk.)

A ​három özvegy miniszter 13 csillagozás

Koreai népmesék
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Magyar nyelven most jelenik meg első ízben önálló koreai mesekötet. Korábban csupán néhány többé-kevésbé hiteles mesefordítás jelezte a Kína és Japán szomszédságában élő koreai nép sajátos hangú, emberközelségű mesevilágát. A koreai nyelvhasználatban a meséket általában legendá-nak nevezik, ami nem azonos a folklórkutatásban használt típuskategóriával. Ez a megnevezés kifejezi azt is, hogy az alkotások sokkal közelebb állnak a valósághoz, az ábrázolásmód reálisabb igényű, mint a par exellence tündérmeséké vagy akár a novellameséké.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi

>!
Európa, Budapest, 1966

Most olvassa 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 38


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

A kötet A mesetarisznya című történettel indít. A meséket önző módon önmagának gyűjtögető gazdag fiún a tarisznyában összegyömöszölt mesék bosszút állnak (szerencse az öreg szolgával, aki tudja, hogyan kell orvosolni a bajt) – hisz a mese akkor jó, ha szájról szájra jár, ha megosztod másokkal, ha szabadon engeded. Ez a kötet is mesetarisznya, de nem azért vannak „belegyömöszölve” a mesék, hogy valahol zsugorin féltve őrizgessék, hanem hogy minél többen csipegethessünk belőle, mint a madárlátta kenyérből. És szerencsére van miből csipegetni: műfaji szempontból is gazdag válogatás, nemcsak mesék, állatmesék, hanem mítoszok (köztük pár nagyon érdekes eredetmítosz) és mondák is találhatóak a történetek közt, vannak természetfeletti elemeket is bevonó mesék, vannak kizárólag a realitás talaján járók is. És ami meglepő (bár talán nem is kellene annak lennie, hisz az emberről, rólunk szólnak): ismeretlenül is mennyire ismerősek. Erények és hibák, gyengeségek találkoznak itt is, az európai népmesék és mesék tipikus helyzeteit, karaktereit felsorakoztatva – nemcsak árvák és mostohák, egymással konfliktusba kerülő, különböző jellemű testvérek, szegény emberek és királyok sorakoznak fel előttünk, de megtaláljuk például a bajban kisegített, ezt később megháláló állatokat is – igazi Hamupipőke-sztoritöredékkel. Pontosan ez az, ami rendkívül érdekes volt olvasás közben: nemcsak a történetek morális töltete, nemcsak a jellemek konfigurációja, hanem a motívumok, egyes szüzsédarabkák is az otthonoság érzetét keltették bennem, mint pl. a már említett Hamupipőke vagy a Terülj, terülj, asztalkám-sztorirész. Még Benedek Elek vagy a román Ion Creangă egyik meséjének (A kecske és a három gidó) egyik mozzanatát is felismertem az egyik mesében. Persze itt nem a farkas jött, hanem a tigris, aki egyébként nagyon sok mesében hozzájárul a couleur locale-hoz. De a mesék világát belengő szellemek, tündérek sem különböznek annyira nagyon a mieinktől.
Jó lenne tudni, mikorra tehetőek ezek a mesék, esetleg mikor gyűjthették össze őket, hiszen hitviláguk eléggé érdekes: nemcsak Buddha, hanem ördögök is fellépnek több mesében, de megjelenik a reinkarnáció is (a szegény asszony kutya képében születik újra, és teljesül kívánsága: sikerül világot látnia – A hű kutya). Érdekes az emberi gyengeségekkel, sőt vétkekkel való (néha számomra túlságosan) elnéző attitűd is, még a humoros mesék sem annyira csípősek, inkább szelíden megbocsájtóak. A karakterek ezáltal nem mindig annyira sarkítottak, nem skatulyázhatók jó-rossz kategóriákba, gyakran képesek a fejlődésre, jellemalakulásra. És ha a rossz nem mindig nyeri el méltó büntetését, hanem esetleg jó útra tér, a jó sem mindig nyeri el jutalmát – bizony, nem mindig egyértelműen happy-enddel végződnek a mesék, néha valami csendesen fájó lemondással zárul a történet.
Külön jó pont jár a sűrítésért – a történetek többsége rendkívül rövid, nem ilyen mesékhez szoktunk általában, de pontosan rövidségük miatt nagyon jól felépítettek, szűkszavúak, lényegre törők, nemcsak a cselekményvezetésben, hanem a karakterek felépítésében is. Kimondottan jó volt olvasni őket.

>!
encus625 P
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Olvasás előtt voltak félelmeim a könyvvel kapcsolatban. Nem akartam ugyanis politikai meséket és történeteket olvasni. Nem is volt a könyvben egy sem. :)
Sőt, meglepő módon nagyon sok a mieinkhez hasonló mesét is tartalmazott a könyv. Kicsit átalakítva a helyi viszonyokra, de volt itt „Piroska és a farkas” tigrissel, Csipkerózsika is más néven. Voltak történetek szegény, de jószívű – gazdag de fukar testvérekről, gonosz mostohákról, mindenféle állatról, buta királyról stb. A természeti törvényeket, egyes állatok alakját is mesékkel magyarázzák.
Sokkal nagyobb különbözőségre számítottam a magyar népmesékkel összehasonlítva. De ugyanúgy becsületességre, jóságra, kitartásra, hűségre, jószívűségre és hasonló más erényekre tanítanak. A mesékben ugyanakkor megmutatkozik a helyi kultúra és a szokásvilág is.

>!
Európa, Budapest, 1966
1 hozzászólás
>!
Melani
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Jó volt ez a mesegyűjtemény, teljesen más mint amit a magyar népmeséknél megszokhattunk. Néhány eleme hasonló, például, hogy a jószívű szegény embernek kedvez a szerencse, vagy, hogy az okos legény sokra viszi, de néhol nagyon idegen. Sokkal kegyetlenebb, mint az itteni mesék, néhol a furfang más emberek kárára történik, és sok helyen a főhős semmit sem tesz azért, hogy jobb legyen a helyzete, hanem egyszerű véletlen folytán lesz szerencséje. És van olyan, hogy a főhős más hibája miatt meghal, és az ördögfióka győz.

>!
esztiyay
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Korea egészen más világ, mint amiben mi élünk és amit megszoktunk, ez meglátszik a népmeséiken is. A szó szoros értelmében nem is nevezném a kötet nagy részét mesének, inkább bölcselkedések, történetet – tündérmesékkel semmi hasonlóság. Szörnyeket, táltos paripákat, különleges képességekkel rendelkező főhősöket – királyfik és királylányok – nyomokban sem tartalmaz, de van benne annál több szellemjárás és álomlátás. Meg tigris, sok-sok tigris.

A kötet elején Korea létrejöttéről, égi királyokról lehet olvasni, de gyorsan visszaszállunk a földre, és a főhőseink szinte kivétel nélkül egyszerű emberek lesznek – na jó, az egyik illetőből király lett. Sok mélabús, nem feltétlenül boldogan végződő mesét tartalmaz a kötet, Korea ebből a szempontból is kilóg a sorból: hol a boldogan éltek, míg meg nem…? Három mesét tudnék kiemelni, amik egyrészt eltértek az általam eddig olvasott meséktől, másrészt a kötet átlag meséitől is. Az első az egyetlen tényleg szép történet szerintem a kötetben, egy vak fiúról és a menyasszonyáról, aki nem hagyta el csak azért a szerelmét, mert elvesztette a látását. Bár a mese befejezésével – vagy inkább befejezetlenségével – nem voltam megelégedve. Megint csak, hol marad a boldogan éltek?

A következő a címben szereplő mese, A három özvegy miniszter, nem feltétlenül magáért a történetért tetszett, amit néha túlzásnak tartottam, hanem a visszaemlékezős formáért. És meg kell említemet az egyetlen igazán humorosnak szánt mesét, a Tök-tábornokot, ami már-már primítívségbe ment át a kötet többi meséjéhez képest (a szellentés szó igen hangsúlyosan jelent meg benne). Mert a koreai mesék lassan, kifejtősen mondják el a történeteket, akár több bekezdésen át szemléltetve, hogy az szegény, de ambíciózus fiatalember mennyire szeretetett volna tanulni, mint a többiek.

Összességében nem tudom, mit is érzek magamban a kötet és a koreai mesék iránt. Jó volt kicsit kitekinteni Ázsiába, ami általában teljesen kiesik a látókörömből, de ezek a mesék nem érték el, hogy hirtelen elkezdjek rajongani a Távol-Keletért (ahogy a K-Pop sem, úgyhogy azt hiszem, majdnem mindegy is már a mi kapcsolatunk Koreával…:))
De mivel különleges, nem mindennapi mesekötetről van szó, ami nagyon más, mint a magyar népmesék, vagy Grimmék tündérmeséi, mégiscsak ajánlani tudom. Egyszer érdemes belelesni ebbe a világba is, aztán mindenki eldönti, neki való -e vagy sem.

>!
robnor
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Úgy tűnik a koreai népmesék egyes elemei, motívumai nagyon hasonlítanak a magyar népmesékhez. Kis nosztalgiával olvashatjuk ezeket a történeteket. Megvan az a keleties hangulat, de azért előfordul a szegénylegény és a király, az árva és a mostoha, a furfangos és az ostoba történetei is, mindenféle mese és legenda bekerült ebbe a válogatásba.
A kedvencem a legelső volt A mesetarisznya című.

>!
KWera
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

A három özvegy miniszter egy nagyon érdekes gyűjtemény, amely a koreai népmesékből szemezget. Megdöbbentőek azok a hasonlóságok, amiket ezek a történetek a magyar népmesékkel mutatnak. Ugyancsak figyelemre méltónak tartom a különbségeket, melyek a konfucianizmusból és az animizmusból eredeztethetőek, és amelyek elsősorban a viszonylag nagy számú reális elem megjelenésében, illetve a gonosz karakterek brutális kiiktatásában nyilvánulnak meg.

>!
attatoth
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Nagyon érdekes, hogy a koreai mesékben is vannak olyan motívumok, szüzsék melyek a magyar és az európai mesékben is előfordulnak.

>!
anesz P
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Nagyon aranyos, elbűvölő mesék ezek, nem csak a felnőtteknek ajánlott. Kiderül belőlük, hogy milyen áldozatkészek, önfeláldozóak a koreaiak. Sokat fohászkodnak hegyi szellemekhez, hallgatnak a varázslóikra, szerzeteseikre.
Kedvencem közülük a címadó mese és A hosszú fülű király, mert itt előtérben van az önfeláldozás egy kis ravaszsággal fűszerezve. Nagyon vicces A hét fiútestvér története a neveikkel, amik jellemzik őket és a máshonnan is ismerős A félreértett jelbeszéd.
A címlap is nagyon tetszetős.

>!
Lahara ISP
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Hasonlóak ezek is a mi meséinkhez, mégis, van bennük valami egzotikum. Valami, amitől mások.

>!
padmee
Voigt Vilmos (szerk.): A három özvegy miniszter

Bár a helyszín távoli és egzotikus lehet egy európai olvasónak, de a tanulságok ugyanazok, mint egy magyar népmesében. Szívmelengető könyvecske.


Népszerű idézetek

>!
Lovely

…az ember ne legyen önző! Ha mesét hall, ne tartogassa a maga számára, hanem ossza meg mindig mással.

A mesetarisznya

>!
Lovely

Azt beszélik, hogy amint a leány Nappá változott, sokan bámulták őt fenn az égen. Ám ő igen szerény volt, és nagyon zavarta, hogy ilyen sokan nézik. Egyre fényesebben és fényesebben ragyogott, hogy senki se nézhesse hosszú ideig szembe vele. Ezért süt a Nap olyan fényesen, hogy az asszonyi szerénységet mindenütt örökké megbecsüljék.

17. oldal, A Nap és a Hold

>!
Lovely

– Jegyezd meg jól, hogy nagyon sanyarú a fiatalasszony sorsa. Mikor olyan dolgokat lát is, amelyek szinte kiszúrják a szemét, úgy kell tennie, mintha mit sem látott volna. Azután pedig, mikor körülötte olyan hangosan beszélnek is, hogy szinte zeng belé a ház, jobb, ha úgy tesz, mintha semmit sem hallott volna. Ő maga meg inkább ne is szólaljon meg, ha nem feltétlenül szükséges.

163. oldal, A szótlan menyasszony

>!
Stendhal

A nemes lelkű ember a szeretet megtestesítője, és ezáltal a legmagasabb rangú az emberek között. A nemes lélek annyi kiválóságot egyesít magában, amennyi a törvények betartásához és a helyes életmód megvalósításához elegendő.
A nemes lélek olyan nagylelkű és bőkezű, hogy az élet különféle kötelességeit össze tudja egyeztetni egymással.
A nemes lélek tántoríthatatlan, és ezért képes nagy tettek megvalósítására.
A nemes lélek az alvilágot a négy erény szemszögéből nézi. Ezért szól a Változások Könyve a teremtő erőről, a mindent átható erőről, a bőkezűségről és tántoríthatatlanságról, mint a legfőbb erényekről. Hiszen a teremtő erő, az emberi jóság, a bőkezűség, a kötelességek megvalósítása és végül a tántoríthatatlanság minden emberi cselekvés alappillére.

A hosszú fülű király

5 hozzászólás
>!
Szelén P

A világon a legjobb az erény gyakorlása és a szenvedélyek megfékezése. Li Jun könyvében a következő tanítás áll: „Az ember tíz kötelessége a világon: szülői szeretet, a szülők tisztelete, valamint a szülők iránti egyéb gyermeki kötelesség; az idősebb testvér szelídsége a fiatalabbal, a fiatalabb testvér engedelmessége az idősebbnek, a férfi kötelességtudata asszonya iránt, az asszony férje iránti szófogadása, az idősebbek jóindulata a fiatalabbak iránt, a fiatalabbak engedelmessége az idősebbeknek, a királyok emberségessége, az alattvalók hűsége.” Aki e tanításokat követi, az választja a helyes utat.

A hosszú fülű király


Hasonló könyvek címkék alapján

Tőkei Ferenc (szerk.): A sárkánykirály palotája
Dornbach Mária (szerk.): Gilitrütt, a tündérmanó
Tibeti mesék
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék a boldogságról
Maróczy Magda: A távol-kelet varázsa
Walter G. Picard: Gadzsa, az elefánt
Baróti Lajos (szerk.): 1001 éjszaka legszebb tündérregéi
Benedek Elek: Nagy mesekönyv 1.
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Grimm legszebb meséi
T. Aszódi Éva (szerk.): Kisgyermekek nagy mesekönyve