Vidám ​mesék 97% 872 csillagozás

Aranyos, kedves, nagyon szép mesék.
Állatmesék amik szépen tanítanak. Némelyik a szerénységre tanít, egy másik meg a tulajdonságaink megismerésére és elfogadására, vagy fejlesztésére, aztán van benne olyan ami mások megsegítésére és az önzetlenségre okít. Jók nagyon.
A felépítés is jó, az egyszerűbbektől az összetettebbekig haladunk.
Nagyon szép és kedves az illusztráció is, igazi, színes, szagos mesevilág. Sok-sok rajz van benne, minden oldalon akár több is vagy egész oldalas illusztrációk is előfordulnak. Ezeket nagyon szerettem nézegetni. A kutyák a macskák a kakasok mind-mind olyan jól megrajzolt cukiságok akiknek az arckifejezése és testtartása is sugallja a mesében olvasottakat.

Plusz: van benne egy színező is, egy formás kis kakas, akiről az egyik mese szól.

A lányaim egyik kedvenc kötete volt, most már egy újabb nemzedék olvasmányai közé csempészem be, karácsonyi ajándéknak vettem egy négygyermekes rokonnak.
A kedves kis állatfigurákat is a szerző rajzolta, velük sok érdekes kaland történik.
A kötet remélhetőleg ugyanolyan sikert arat majd, mint anno, amikor még én lapozgattam a gyerekeimmel.

Nincs olyan korosztály, aki ne hallott volna a Vidám mesékről!
Sokan nőttünk fel rajta, és olvassuk ma is gyermekeinknek.
Mi is így tettünk most! Elolvastuk kisfiammal közösen! Már Ő is tud olvasni, így már Ő is olvasott nekem! A kedvenc története :A kakas meg a színek, és a Miau.
Az én kedvencem :A gomba alatt, és A szeszélyes cica.
Örök kedvenc! ♥

Ez az évem az a 5* mesekönyveké :) ha jól szeretnék szórakozni, előveszek egyet. (könyvtesók pedig ajánlanak bőven, szerencsére nem csak én vagyok ilyen gyereklelkű fölnött)
Régebben gyereknek olvastam, mivel ő kinőtt belőle, muszáj vagyok magamat szórakoztatni.
Óvodásoknak egyik legjobb, láthatatlanul tanít, színekre, formákra, és az életre, a rajzok pedig csak még szerethetőbbé teszik az egészet.
Kedvencem akkor is a három kiscica marad (régen is ez volt a kötelező repeta)

Szerintem ez az a mesekönyv, amit minden gyerek szeret, de legalábbis jól ismer. Örök klasszikus. A családban 30 éve szállóige az „énisénisénis-mondta kispipi”.
Tökéletes illusztrációk, okos kis mesék. Bár már erősen megtépázta a szeretet a saját példányomat, de biztosan sokat fogom még olvasni a saját gyerekemnek is.

Karácsonyra úgy gondoltam, hogy a lassan megszületendő gyerkőcöt is meglepem valamivel és hát mi mással, mint egy mesekönyvvel? :) Nagyon sok karcban olvastam, hogy a legtöbb kisgyerekes család polcán ez egy alap könyv, így erre böktem rá. :)
Fogalmam sincs, hogy egy mesét hogyan is kellene értékelni. :D Alapvetően tetszett. Valamelyest visszahozta a gyerekkoromat, amikor még nem volt minden agyon animálva, csak egyszerűen rajzolva. A mesék többsége egyszerű volt, tanulságot a legtöbb esetben lehetett bennük találni.
Férjemmel két este alatt elolvastuk, és jól esett. :) Neki gyerekkorában többször felolvasta az anyukája, úgyhogy nosztalgiázott, nekem pedig teljesen ismeretlen volt minden egyes mese. Azt hiszem, jó néhányszor elő fog majd nálunk kerülni ez a könyv, ha Kiskópé már abban a korban lesz. :)

Kedves vidám, tanulságos mesék gyüjteménye. Már az én gyerekeimnek is szívesen olvastam. Most az unokámnak meséltem. Amikor befejeztem, kérte, kezdjem újra. Azt hiszem nem kell más elismerés, ezért is az öt csillag.

Gyerekként imádtam, és most, ún. felnőttként is nagyon tetszett. A mesék aranyosak, a képek meseszépek, és a fejemben még mindig a nagymamám olvassa fel.

Tulajdonképpen rongyosra van már olvasva, annyiszor vettük a kezünkbe.
Nekem is megvolt annak idején, de most méltó helyet foglal el a gyerekek könyvespolcán is.
Nem tudok sokkal többet mondani, mint amit már a Sün, akit meg lehetett simogatni c. mesekönyvnél is elmondtam :kedves, tanulságos mesék csodaszép rajzokkal! :)

Kihagyhatatlan klasszikus. A képi világról: a kortárs gyerekirodalmi illusztrátorok közül számos kedvencem van, de a háromévesnek jót tud az tenni, ha lát egy nyulat, ami nyúl vagy egy sünt, ami sün.
A mesékről: kedvesek, tanulságosak, hosszabbak-rövidebbek, valamennyiünknek van a kötetből szíve választottja. A nagyobb gyerekeim sem bánták, hogy újra aktuális a könyv Zsebike miatt. Most legalább rákérdeztek Mihail Ivanovicsra, a mackóra (Az alma című történetből) és hipp-hopp máris a medvekultusznál tartottunk, ahogyan én is először ennek a mesének a kapcsán hallottam a szüleimtől a medve a folklórban témáról:)