Apám ​levelei a szibériai munkatáborokból 5 csillagozás

Vladimír Rott: Apám levelei a szibériai munkatáborokból

Rott, Vladimír kanadai mérnök magyar származású szülőktől született a Szovjetunióban, ahova apja, a miskolci születésű Róth Ferenc erdész, munkaszerződéssel, családostul kitelepült: Bobrujszkban, Belorussziában, a fűrésztelep fejlestésében vállalt szerepet.
Vladimír három éves volt, amikor apját a sztálini államvédelmi szolgálat letartóztatta és Szibériába internálta, ahol embertelen körülmények között tizenkét évig tartották fogva, és ahonnan soha nem térhetett vissza családjához. Börtönből írt leveleit a Torontóban élő Rott család megőrizte. A levelek válogatott gyűjteménye Vladimír Rott szerkesztésében 2007-ben jelent meg orosz nyelven, ezt követi a magyar illetve az angol nyelvre lefordított kiadás.

>!
Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007
104 oldal · ISBN: 9789637486753 · Fordította: Király Zsuzsa

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Biene_Maja>!
Vladimír Rott: Apám levelei a szibériai munkatáborokból

Felzaklatott. Valahol mélyen hiszek abban, hogy egyszer majd jóra fordulnak a dolgok egyéni és társadalmi szinten is, de ha Róth Ferenc történetére gondolok, csak gyerekes butaságnak tűnik abban reménykedni, hogy van igazság az életben. Róth Ferenc több, mint 10 évig raboskodott, dolgozott Szibériában, innen írta leveleit családjának. Fia, Vladimír Rott szerkesztette, válogatta össze az írásokat, hogy egy család történetén keresztül bemutassa édesapja és a társadalom kálváriáját. Fáj olvasni, de egyfajta katarzist él át az ember.
Nehéz értékelni ezt a könyvet, hiszen privát levelek gyűjteménye, de ez esetben a kiváltott hatás alapján osztályozom 5 csillagra.
Vladimír Rottal másfél hete találkoztam személyesen. Az egyik mondata így hangzott: „Az élet gyönyörű.” A könyv drámája és e mondat között ténfergek és keresem az igazságot. De ezért jó olvasni. Keresünk.


Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Olyan eseményekről és emberekről akarok beszélni Neked, amelyeknek és akiknek a véleményem szerint nem szabad a feledésbe süllyedni. Nem Spartacusról, Dzsingisz kánról vagy Einsteinről van szó. Egyszerű emberekről, akik dolgoztak, álmodoztak, és nagyon szerették volna felépíteni a jövőjüket. Nem könnyű a feladatom, és nem tudom, hogyan birkózom meg vele. De már akkor megéri az erőfeszítést, ha csak pár ember némileg tanulságosnak, érdekesnek találja, esetleg kiutat kínál nekik valamely bonyolult élethelyzetben.

(első mondat)

Anton_Gorogyeckij P>!

Amikor 1974-ben „elfelejtettem” visszatérni a Szovjetunióba, ahol ott maradt a feleségem és a három gyerekem, és végre szabad lettem, égetett a türelmetlenség, hogy minél hamarabb és minél többet elmondjak a jószívű és kedves kanadaiaknak a nagy hazugságról, amelyet a Szovjetunióban éltem át. Nem utasítottam vissza semmilyen meghívást, sokféle hallgatóság előtt beszéltem, köztük mérnökkollégáimnak is. Iparodtam minél többet elmondani magamról és arról, mire képes, és mit tehet meg a kommunista rendszer bármelyik néppel és az egyes emberrel.
Kanadai hallgatóim sokat kérdeztek, sokáig marasztaltak a színpadon, de gyakran elégedetlenül távoztak. Nagyon is szélsőségesnek, pesszimistának és szovjetellenesnek tartották a következtetéseimet, és a kommunizmus jövőjét illető előrejelzésemet. A zsidók ráadásul felháborodtak, amikor azt mondtam, Sztálin sokkal rosszabb volt, mint Hitler. Kénytelen voltam megmagyarázni, hogy Hitler azért semmisítette meg mániákusan a zsidókat, cigányokat és nyomorékokat, mert zsidók, cigányok és nyomorékok voltak. A sztálini korszak szintén ártatlan áldozatait viszont, sokkal nagyobb számú embert, a megsemmisítésük előtt ráadásul arra kényszerítették, hogy hangos énekkel dicsőítsék gyilkosukat.

9-10. oldal (Széphalom Könyvműhely, 2007)


Hasonló könyvek címkék alapján

Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
Dupka György (szerk.): Istenhez fohászkodva…
Rózsás János: Keserű ifjúság I-II.
Cséri Lili: Elhallgatott éveink
Makra Mónika – Gárdonyi Adrienn: Emlékezz ránk!
Szebeni Ilona: Merre van a magyar hazám?…
Miklósi Károly: Málenkíj robot 1945–1947
Kurt Rieder: A koncentrációs táborok története
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág
Varlam Salamov: Kolima