A ​tizenharmadik szoba 8 csillagozás

Vladimír Neff: A tizenharmadik szoba

Prága ​legromantikusabb negyedének a Kis-szigetnek egyik ódon, legendákkal övezett s állítólag átokkal sújtott házába új tulajdonos költözik: a híres sebész a családjával. A Kis-sziget öreg házaival, vízre futó kertjeivel s idillikusan csendes életével külön kis zárt világ, amelynek nyugalmát csak ritkán zavarja meg egy-egy esemény. A híres orvos és gyönyörű, arisztokrata származású felesége, valamint csúnyácska kislányuk beköltözése a sokáig lakatlan házba már önmagában is óriási esemény itt. Ám ráadásul izgalmas pletykák is keringenek az össze nem illő párról s házasságuk különös előzményeiről. Aztán egy éjszaka a sok legenda, titok, szóbeszéd, ködös történet és jóslat véres eseménnyé csúcsosodik, olyan eseményekké, amelyek a Kis-sziget lakóinak szerény képzeletét már messze túlszárnyalják. Nem csoda, hiszen a nyomozás sem tudta megfejteni, hogy mi is történt valójában azon az éjszakán, s csak hajszálon múlik, hogy végül mégis fény derül az újabb rejtélyre, mielőtt bekövetkezne… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 1973
488 oldal · keménytáblás · Fordította: Oláh P. József

Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

altagi P>!
Vladimír Neff: A tizenharmadik szoba

Nagyon hosszú… Nagyon… Átlag tíz oldalanként érzetem úgy, hogy félbe fogom hagyni az olvasást ez miatt. Ami amúgy kár lett volna, mert egyrészt izgalmas volt a sztori, másrészt meg kihívásra kellett az olvasás. :) Plusz még tetszett a stílus is. De a terjedelme, az olyan volt, mint életlen kanállal harakirizni egy jó alaposat.

goeva>!
Vladimír Neff: A tizenharmadik szoba

Először azt hittem valami lányregény, de annak kiváló. A kibontakozó cselekmény után határozottan krimi. Az utolsó húsz oldalon se voltam biztos a végkimenetelben. A könyv második felét szinte egyszuszra olvastam el.
A könyvet anyósomnál „turkáltam” a feleslege húsz éve hozzá sem nyultunk könyvek között. Most vissza kell adnom, hogy elolvashassa… :-)
Valóban azt gondolom a könyvek találnak meg minket!

vargajudit P>!
Vladimír Neff: A tizenharmadik szoba

Eleinte egy jó kis prágai regénynek tűnt, Neruda és Capek stílusához hasonlatosnak. Aztán később túlburjánoztak benne a furcsa, életszerűtlen párbeszédek, a dagályos leírások, a kusza filozofálgatások. Összességében tetszett, mert izgalmas volt a cselekmény, és javarészt élvezetes a stílus, olvastatta magát (amikor épp nem átlapozós rész volt). A megoldás végül nem volt annyira ütős, már mindenféle verzióra fel voltam készülve, ehhez képest kicsit fanyalogtam, de nem vészesen. Magávalragadós egyébként.


Népszerű idézetek

altagi P>!

– […] Hát mondom neki, megkenek egy kenyeret lekvárral. Ő meg erre, hogy nem tudnám-e megkenni kenyér nélkül.

140. oldal

altagi P>!

– Minél szebbek az emlékek, annál nagyobb bánatot ébresztenek. Ez talán annak a különös emberi képességnek a bűne, amelyik mindent megszépít, ami már mögötte van.

176. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tom Rob Smith: A 44. gyermek
Volker Kutscher: Elestek márciusban
Agatha Christie: Zátonyok közt
Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól
Miloš Urban: Santini nyelve
Emil Vachek: Átkozott pillanat
Stephen King: A halálsoron
Cserhalmi Dániel: Szibériai csapda
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász
Cserhalmi Dániel: A Szabadság hadművelet