A ​szem / A bűvölő 30 csillagozás

Vladimir Nabokov: A szem / A bűvölő

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​szem (1930) Nabokov kevésbé ismert művei közé tartozik, ugyanakkor az irodalomtörténet állandó hivatkozási pontja, mint az első remekmű, mely a megbízhatatlan narrátor témáját járja körül.
A jómódú orosz emigránsok körében játszódó kisregény főszereplője, Szmurov egyre-másra váltogatja identitását: bolsevik vagy fehérgárdista, reménytelenül epedő szerelmes vagy homoszexuális, sőt éppenséggel öngyilkos – mindig az, aminek mások látják, akik maguk is sorban ugyanolyan furcsa, tükörszerű helyzetbe kerülnek, mint az övé. A szem a nabokovi életmű egyik fő motívumát: az emberi személyiség eredendő titokzatosságát ragyogtatja fel.

A bűvölő-t (1939) Párizsban írta Nabokov, ez volt az utolsó orosz nyelven alkotott műve, az – ős-Lolita –, azaz a későbbi nagy regény – első kis lüktetése -.
Egy pedofil férfi beleszeret egy serdületlen kislányba, s hogy a közelébe juthasson, elveszi az anyját feleségül. A feleség meghal, a férfi magával viszi a lányt egy utazásra. A –… (tovább)

Eredeti cím: The Eye. The Enchanter

>!
Európa, Budapest, 2009
156 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630787468 · Fordította: Széky János, Szilágyi Mihály

Enciklopédia 4


Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

Negative_Singularity>!
Vladimir Nabokov: A szem / A bűvölő

A szem: Hányszor átvert Nabokov! Azt hittem, előre látom a történetfonál végét, aztán a következő mondatnál háromszoros hurokban éreztem magam, akkorát csavart a kötelén. Ilyen széthullást, tudathasadást és identitáskeresést – egyáltalán a kérdésre a választ, hogy: ki vagyok én? – még sosem olvastam. Cholnoky (Az) emberkéje, és Kosztolányi Lidérce felemelve valami magasabb síkra. Nem elég egyszer elolvasni; ezt nem.

A bűvölő: Hát… itt kissé már gondban vagyok. Nem nyűgözött le, nem-nem. Arra viszont tökéletesen elég volt – már-már zseniálisan meggyőző –, hogy többet, és mélyebb értelmezést vágyjak ehhez a különös kapcsolathoz, vagyis, hogy: elolvassam a Lolitát.

hullaszto >!
Vladimir Nabokov: A szem / A bűvölő

Ezek az oroszok tudnak valamit. Eddig ahányszor orosz szerző művéhez nyúltam, legyen az kortárs vagy klasszikus, sosem okoztak csalódást.
Ugyan nekem sok orosz alapmű eddig kimaradt az életemből, így Nabokov Lolitája is, nem bánom, hogy nem a legismertebb művel kezdtem. (Nálam ez valahogy mindig így esik az oroszokkal.) Sőt, A bűvölő gyakorlatilag megágyaz (a) Lolitának, úgyhogy mindenképpen megy a várólistámra.
A két hosszabb novella megírása között eltelt tíz év (1930-1939) A szem-et az 1920-as évekhez húzza, mind a történet, mind a karakterek és a stílus szempontjából, A bűvölő viszont egy hátborzongatóan időtlenül lebegő történet. Olyan jól sikerült írás, amitől néha egészen megborzongtam. Ha csak ez utóbbit kellene értékelnem egyértelműen csillagos 5-ös adnék. Ezzel nem azt mondom, hogy A szem önmagában egy rossz írás. Meg van a maga bája és nem bánom, hogy elolvastam. Jó felütés volt Nabokovhoz, de nem maradandó.

marlowe>!
Vladimir Nabokov: A szem / A bűvölő

A kisregényekben való tartalmas elmélyedéshez előny, de nem elvárás a Nabokov-rajongás. Nálam nem volt kérdéses a kellemes bizsergés, ámbár zokon is vehetném, hogy egyszer – az előszóban pimaszul előrevetített – identitásjáték kísérleti alanya vagyok, másszor pedig az ős-Lolita igéz és csapja rám az ajtót a beteljesülés előtt.

Zakkant_Tudós>!
Vladimir Nabokov: A szem / A bűvölő

A szem nem kifejezetten rossz írás, bár rám nem igazán gyakorolt hatást.
A bűvölő már annál inkább! Egy rendkívül forró hangvételű mű, sokkal erotikusabbnak éreztem, mint a Lolitát, és jobban is tetszett hosszabb ikertestvérénél. Nem is értem, hogy egy ilyen előzmény után miért lett a Lolita annyira „visszafogott”. Csak az kár, hogy ennyire rövid volt, és pont a legjobb résznél lett vége. (Viszont aki a fülszövegét írta, egy hülye. A kisregényben egyáltalán nincs arról szó, amit ő belemagyarázott…)

dorina_sak>!
Vladimir Nabokov: A szem / A bűvölő

Harmadszori próbálkozásom eredménye, hogy sikeresen átverekedtem magam a két művön. Már el is felejtettem, mennyire fel kell magam vérteznem, ha Nabokovtól veszek valamit a kezembe.
A szem címűt imádtam, és nagyon sokat nevettem is rajta; A bűvölővel már kicsit savanyú a viszonyom. Lolitával kezdtem anno, így voltak azért elvárásaim.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Mit érdekel, hogy kissé silány, alávaló vagyok! Mit érdekel, hogy senki nem méltányolja a bennem rejlő értékeket: a képzelőerőmet, a kifejezőkészségemet, az irodalmi tehetségemet… Boldogá tesz, hogy magamat megfigyelhetem, mert hiszen minden ember figyelemre méltó… Hogyan kiáltsam úgy, hogy ti kegyetlen, önelégült emberek végre mindannyian elhiggyétek nekem…

Devorah>!

A Lolita első kis lüktetését 1939 végén, vagy 1940 elején, Párizsban éreztem meg, amikor ágynak döntött a bordaközi idegfájdalom rohama.

87. oldal (A bűvölő - Szerzői jegyzet I.)

1 hozzászólás
danlin>!

Hiszen én nem létezem – csupán az ezernyi tükör létezik, amely engem tükröz. Minden egyes ismerőssel tovább nő a hozzám hasonló kísértetek száma. Valahol élnek, valahol sokasodnak. Csak én nem létezem. Viszont Szmurov még sokáig élni fog. Az a két fiú, a tanítványaim, megöregszenek, és szívós élősködőként bennük is élni fog egyik-másik alakom. És eljön a a nap, amikor meghal az utolsó ember, aki emlékszik rám. Az én alakom is elhalványul és meghal az utolsó tanújában annak a bűnténynek, amelyet puszta létemmel elkövettem.

80. oldal, A szem

Zakkant_Tudós>!

Oldalak tömegét tépték ki a múltból a szabadság elrablói.

9. oldal, A szem

Zakkant_Tudós>!

Ami az egyiknek badarság, a másiknak csupa értelem.

63. oldal, A szem

Kek P>!

Ijesztő, amikor a valós életről hirtelen kiderül, hogy álom, de sokkal iljesztőbb, ha egy álomban fogant – képlékeny és felelőtlen – gondolat egyszer csak elkezd valóságos lenni!

77. oldal, A szem

Kek P>!

nincs szörnyűbb szemtanú az észrevétlen bámészkodó kalauzoknál, taxisofőröknél, házmestereknél.

66. oldal, A szem

hullaszto >!

Ahogy egy megrögzött városlakó, ha váratlan meghívást kap vidéki ismerősétől, mindenekelőtt kulacsot és strapabíró bakancsot vásárol; nem mintha csakugyan szüksége lenne rájuk, hanem öntudatlanul, a vidékről, a hosszú erdei sétákról korábban alkotott, kipróbálatlan elképzelések alapján. Aztán kiderül, hogy se erdő, se hegy, csak a sík mező, és senkinek sincs kedve a hőségben az országút mellett kutyagolni.

23. - A Szem / A bűvölő (Európa, 2009)

2 hozzászólás
Londonna>!

[…] annyira élő volt a szívem, hogy visszataszítónak találtam pisztolyt nyomni a vékony bőrre, mely alatt egy hordozható világ dobogott ütemesen…

24. oldal (A szem)

Londonna>!

[…] összeszedtem magam, és meghúztam a ravaszt. Erős ütés volt, és valami fenséges hang csendült fel mögöttem. Sose felejtem el ezt a csengést, amelyből rögtön csobogás, bugyogás lett. Levegőt vettem, és a nedvességtől fuldokolni kezdtem. Minden szétfolyt és kavargott körülöttem. Azon vettem észre magam, hogy térdelek. Rá akartam támaszkodni a kezemre, de az – mint valami feneketlen tóba – a padlóba süllyedt.

24. oldal (A szem)


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

L. J. Shen: Vadító
Lev Tolsztoj: Családi boldogság
Stephen King: Később
Colleen Hoover: Finding Cinderella – Helló, Hamupipőke!
Tammara Webber: Breakable – Törékeny
Miranda Cowley Heller: Papírpalota
E. K. Blair: Bang
Richard Brautigan: Egy déli tábornok nyugatról / Hogy el ne fújja mind a szél
J. D. Robb: Meztelenül a halálba
Domokos János – Görög Lívia (szerk.): Világirodalmi dekameron I-III.