Děrsu ​Uzala 1 csillagozás

Vladimir K. Arseňjev: Děrsu Uzala

Slavný dobrodružný cestopis líčí výpravu zkoumající neprobádaná zákoutí ruského Dálného východu, na niž se v roce 1907 vydal cestovatel a spisovatel Vladimir Arseňjev. Kniha je věnována především domorodému průvodci expedice, goldskému lovci a stopaři Děrsuovi z rodu Uzala, který učil členy výpravy životu v tajze a mnohokrát je ochránil před nebezpečím. Autor seznamuje čtenáře s divokou přírodou Ussurijského kraje i s tamními národy a jejich každodenním životem, zvyklostmi a náboženskými představami. Barvitě a poutavě vypráví o životě v tajze, kde každý chybný krok může znamenat smrt, kde lovci nezabíjejí zvířata pro zábavu, ale čistě kvůli obživě, a kde si lidé navzájem pomáhají přežít, aniž by za to chtěli cokoli na oplátku. Kniha se dočkala řady vydání a dosud byla přeložena do více než třiceti jazyků. Inspiroval se jí také věhlasný japonský režisér Akira Kurosawa. Ten podle ní natočil stejnojmenný film, jenž v roce 1975 získal Oscara.

>!
Triton, Prága, 2020
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9788075537782 · Fordította: Konstantin Šindelář · Illusztrálta: Jan Hora

Kiemelt értékelések

entropic P>!
Vladimir K. Arseňjev: Děrsu Uzala

Hah!
Befejeztem az idei év leghosszabb ideig olvasott könyvét! Mindössze kilenc hónapig tartott, nem tudom pontosan, miért, mert amikor épp kinyitottam, egyszerre mindig egész sokat haladtam vele. Amikor viszont nem nyitottam ki, akkor sokszor hónapokig nem nyitottam ki.
És nem azért nem nyitottam ki, mert nem tetszett, ami benne van – nagyon is tetszett.

Kb. akkor kezdtem olvasni, amikor a fordító (akitől a könyvet kaptam) elkezdte a második részt fordítani (ami igazából időrendben az első, de valamiért itt fordított sorrendben jelennek meg újra, és két kötetben; úgy látom, magyarul egy könyv volt az egész). Mondtam is neki, hogy magamat meg a cseh olvasási tempómat ismerve valószínűleg előbb végez a második rész fordításával, mint én az első elolvasásával, és mi tagadás, valóban így lett.
De tényleg nem bánom. Derszu Uzala és Arszenyev kalandjai – bár izgik és kalandosak – nem olyanok, hogy muszáj rajtuk végigrohanni.
És bár a leírt dolgok valóságosak és tényszerűek, a könyv mégis valami olyan elmúlt világról szól olyannyira kellemesen lassú és ódivatú módon, hogy az sokkal jobban kiszakított a szívből utált 2020-as év valóságából, mint bármilyen fantasyregény tette volna. És nagyon jó volt ebben az elmúlt világban lenni és nagyon tetszett ez a lassú, mégis célratörő föltérképezés, amit Arszenyevék csináltak.

Meg szeretek gyalogolni is, úgyhogy azért is jó volt ennyi gyaloglást olvasni (bár persze tudom, hogy kispályás gyalogló vagyok én ehhez a rendíthetetlen Arszenyev-expedícióhoz képest).

És persze bírom ezt az idealizált Derszut is, naná, hát ki ne kedvelné őt.

Derszu lenyűgöző vadon-ismereténél és mesés nyomolvasói képességeinél már csak Arszenyev stílusa tetszett jobban. Ő biztosan nem szánta viccesnek, de engem akkor is mulattatott, valahányszor leírt valami veszedelmet, átkelést az áradó folyón, eltévedést, vagy épp egy meglepően csöndes és érzelmes pillanatot a táborban, majd hirtelen váltással azt mondta: a környező hegyek amúgy bazaltból, tufából és gránitból állnak; az itteni erdőket pedig főleg bükk és tűlevelűek alkotják.
Na, hát Arszenyev tudományos igénnyel gyalogolt a vadonban, úgyhogy értem én ezt – nem lehet itten hosszan érzelmeskedni meg mesélni. Mégis: a kedvenceim a könyv nem-tudományos részei: a kalandok, meg a tűnődések az élet és a vadon rejtelmes szépségéről, meg az itt-ott elejtett mondatok a korabeli társadalomról, a különböző népcsoportok szokásairól meg a civilizáció feltartóztathatatlan terjeszkedéséről, és ezekből is van bőven, nemcsak a kőzetfajták leírásából. Úgyhogy igen elégedett vagyok (a könyvvel is, meg magammal is, hogy tényleg befejeztem), és majd elolvasom a második (első) könyvet is. Ha/amikor megjelenik.

5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ladislav Zibura: Už nikdy pěšky po Arménii a Gruzii
Stephan Orth: Couchsurfing v Rusku
Kateřina Tučková: Žítkovské bohyně
Dmitry Glukhovsky: Metro 2033 (cseh)
Bohumil Hrabal: Obsluhoval jsem anglického krále
Carol Thurstonová: Oko Horovo
Petra Soukupová: Nejlepší pro všechny
Miřenka Čechová: Baletky
Petra Dvořáková: Vrány
Laura Joh Rowlandová: Šógunova dcera