Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Zárt körben (Sandhamni gyilkosságok 2.) 11 csillagozás
Egy napsütéses júliusi napon eldördül a Gotland-sziget körüli vitorlásverseny kezdetét jelző rajtlövés. Egy hatalmas vitorlás halad legelöl, ám hirtelen letér az útvonalról. A kapitányát agyonlőtték a nyílt tengeren. Az áldozat Oscar Juliander, a sikeres vitorlázó, a Svéd Királyi Vitorlásklub elnökhelyettese, aki civilben jól ismert és népszerű ügyvéd – de a látszat gyakran csal. Thomas Andreasson nyomozó és kollégái megpróbálják feltérképezni Juliander életét, így pillanatok alatt a felsőosztály titkoktól és hazugságoktól terhes, fojtogató légkörében találják magukat. Thomas segítségére van jó barátja, Nora Linde, aki jogi ismereteinek köszönhetően a rejtett összefüggéseket is észreveszi, és közben teljes erőbedobással igyekszik megmenteni már-már zátonyra futott házasságát.
Nemsokára azonban újabb halottja lesz a vitorlásklubnak…
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Egmont Myzt Egmont-Hungary
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Kevésbé kötött le, mint az első rész, de Sandhamn, a helyszín továbbra is a kedvencem. Továbbra is az a véleményem, hogy jobb a regény, mint a sorozat, de a fordítást nehézkesnek éreztem. Mire az ember kiigazodik szegény gazdagok között, ki is találja, ki a gyilkos. Kár, hogy nem folytatják a sorozat kiadását, szívesen olvasnám én is.
Találomra választottam be legutóbb a könyvtárban a skandináv krimikbe, így sikerült egy sorozat második (és úgy tűnik, utolsó) kötetével kezdenem. Önmagában is kiállta a próbát.
A sztori dióhéjban: Thomas középkorú nyomozó egy csendes körzetben, azonban már második nyáron kerülnek szembe egy gyilkos felkutatásának feladatával. Ezúttal a gazdag és népszerű Oscar Juliandert lőtték le, ráadásul hatalmas plénum előtt: ő is egyike volt a Götland-kör indulóinak, mely egy elismert vitorlásverseny – nem is csak induló, hanem esélyes is volt. A média és az idő egyre nagyobb nyomást fejt ki a rendőrörsre, emellett viszont zajlik a (magán)élet: Thomas új barátnőjével próbál dűlőre jutni, míg jó barátnője, Nora éppen az előző kötet eseményeit, pótnagyanyja elvesztését heveri ki, és próbálja megoldani a házasságában egyre gyakoribb konfliktushelyzeteket.
Ebben a könyvben elvesztem. És ezt kicsit szégyenkezve mondom, ugyanis egyszerű, mint a faék. A karakterek éppen nem fekete-fehérek, de csak mérsékelten árnyaltak; a történet nem különösebben fordulatos, egy kis rutinnal viszonylag gyorsan kitalálható, ki mozgatja a szálakat; a főszereplők magánéleti válságait annyira nem éreztem magamhoz közel (és érzésem szerint egyértelmű irányba mozdult a történet ezen vetülete, de folytatás híján ezt már sem megcáfolni, sem megerősíteni nem fogjuk); a szociográfiai háttér sem olyan szépen felfestett, mint mondjuk Jo Nesbo sok könyvében. Lehetséges, hogy csak annyi a megoldás, hogy most éppen nehézkesebb olvasmányaim között felüdülés volt ez a könnyen emészthető, azért izgalmas krimi.
Ha közületek bárki olvasta Camilla Lackberg könyveit, azok számára sok ismerős vonás sejlik fel a két mű között. Engem a Nora-Thomas páros sokban emlékeztetett az Erika-Patrik párosra, hiába van házastársi viszony az egyik, baráti a másik könyvben. A tengerpart, a hajózás, a kis rendőrörs mind hasonlóvá teszi a két könyvet.
Remélem, nemsokára beszámolhatok nektek az első kötetről, addig is ajánlom mindenkinek, aki a könnyedebb, „családias” krimikhez vonzódik; aki valami gyors, mégis szerethető könyvet keres.
az első részt azért nem olvastam mert láttam a sorozat első évadját. gondoltam, így nem lenne túl izgalmas és rögtön kezdtem a második résszel. hát nem is tudom mit mondjak, nagyon szeretem a skandináv krimiket, többnyire csak jókat olvastam. de ebben a könyvben csak a helyszín volt skandináv jellegű. engem egyáltalán nem kötött le. a könyv felénél a gyilkos egyetlen mondatából rájöttem a közepén hogy ő lesz a gyilkos, onnantól kezdve még unalmasabb volt. lehet hogy csak a fordítás volt ilyen lapos, mert Svédországban nagy siker Viveca Sten mindegyik sandhamni regénye, de engem nem fogott meg.
az egyetlen dolog ami miatt kitartottam, hogy jó volt úgy olvasni a regényt, hogy jártam már Sandhamn-on és magam elé tudtam képzelni a helyszínt.
A nyomozást leszámítva végig azon gondolkodtam, hogy Nora mikor fogja végre otthagyni azt a k***g Henriket.
Azt nagyon sajnálom, hogy nincs túl sok esély a sorozat további köteteinek megjelenésére, így marad a tévés változat.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lars Kepler: Tükörember 94% ·
Összehasonlítás - Stieg Larsson: A kártyavár összedől 92% ·
Összehasonlítás - Anders de la Motte: Halálos ősz 92% ·
Összehasonlítás - Carin Gerhardsen: Aludj csak, kicsim! 89% ·
Összehasonlítás - Anders de la Motte – Måns Nilsson: Végzetes ajánlat 92% ·
Összehasonlítás - Malin Persson Giolito: Quicksand 85% ·
Összehasonlítás - Malin Stehn: Boldog új év 84% ·
Összehasonlítás - Arne Dahl: Mély vízben 80% ·
Összehasonlítás - Catharina Ingelman-Sundberg: Rablás uzsonnára 75% ·
Összehasonlítás - Liane Moriarty: Hatalmas kis hazugságok 93% ·
Összehasonlítás