Mrs. ​Dalloway 574 csillagozás

Virginia Woolf: Mrs. Dalloway Virginia Woolf: Mrs. Dalloway Virginia Woolf: Mrs. Dalloway Virginia Woolf: Mrs. Dalloway Virginia Woolf: Mrs. Dalloway Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy ​ötvenes éveiben járó úrinő, Clarissa Dalloway, egy konzervatív politikus felesége London belvárosában sétálgat. Estélyt készül adni, amelyre meghívott jó néhány hírességet, köztük régi barátait, akikkel együtt töltötte vidéki birtokukon az ifjúkorát. – Egy fiatal hivatalnok, Septimus Warren Smith és felesége, Rezia is a belvárosban sétál, de ők sokkal fontosabb: terápiás céllal, Septimus ugyanis idegösszeomlást kapott a harctéren átélt borzalmaktól (nem sokkal az első világháború után vagyunk). – A belvárosban sétál, parkokban üldögélve eleveníti fel a régi időket, s rágódik házaséletének mostani válságán Peter Walsh, Clarissa régi hódolója, aki nemrég tért vissza Indiából. Az ő sorsuk – és még sokaké, ismerősöké, vadidegeneké – kapcsolódik össze ennek az érzésekből, érzékelésekből és emlékekből építkező regénynek sajátos világában, az ő egyéni, vissza-visszatérő s finoman változó dallammotívumuk olvad szinte zenei harmóniába, mire az utolsó mondat is elhangzik. A főtéma… (tovább)

Clarissa címen is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1925

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek Helikon · Aranylétrás Könyvek Libertine

>!
Libertine, Budapest, 2022
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786156512017
>!
Helikon, Budapest, 2021
292 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634798163 · Fordította: Tandori Dezső
>!
Helikon, Budapest, 2018
292 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634792116 · Fordította: Tandori Dezső

6 további kiadás


Enciklopédia 28

Szereplők népszerűség szerint

Mrs. Clarissa Dalloway · Septimus Warren Smith

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 79

Most olvassa 82

Várólistára tette 482

Kívánságlistára tette 337

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

n P>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

V.W. ( Clarissa) képes nálam azt elérni, hogy a kávémnál a kisujjam – lazán, finoman – kissé oldalra kinyújtva tartsam, miközben a csészét fogom. Magam is elcsodálkoztam mikor ezt a mozdulatomat megláttam és gyorsan vissza is húztam az ujjam, mielőtt bárki is észrevette volna ezt a tőlem szokatlan kéztartást. ;) A kiskanál lassú kevergetéséről már nem is beszélve….
Egy szóval: elegáns.
Egy kandalló előtt kéne, plédbe burkolózva, hintaszékben ülve, elmélázva olvasni, szemlélni Mrs. Dalloway-t és társaságát. Clarissa mindent lát és tud az emberekről. Ügyel, figyel a részletekre. Szemét semmi nem kerüli el. Itt van például Mr. Peter Walsh – az Indiát is megjárt voltszerelem , aki belépve a szalonba, leteszi kabátjához illő kesztyűjét, kalapját, felöltőjét és igaz, cipőjén a fűző most éppen lóg, de ő mégis afféle könyvmoly, aki nem mehet úgy látogatóba, hogy a könyv címét, mely épp az asztalon hever, meg ne nézze. Tökéletes úriember. Vagy itt van még Miss Kilman a vastag kezével és látom, ahogy két ujjával mégis megpróbálja felcsippenteni a csokis roládot. Amikor Woolf-t olvasom, kiegyenesítem a gerincem (ez már egy fűző nélküli világ) a szobamamuszomon (kockás) felhúzom a kis cipzárat, és ugyan pironkodva (hogy én bezzeg sosem adok a részletekre) megigazítom a macialsómat (itthoni játszóruhám :) ) és hagyom, hogy hasson a varázs. V.W. megszépül írás közben és azt hiszem, azt szeretné, hogy az olvasó is ezt érezze.
És az első mondat hjajj – Majd ő maga elmegy, és megveszi a virágokat, mondta Mrs. Dalloway. Látom, ahogy eldönti és elindul.
Ahogy V.W. ezt némi tűnődés után leírta!! Mert, hogy ez jó lesz első mondatnak.
Nekem a kedvenc mondatom lett és marad is.

1 hozzászólás
Mulán P>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Már egy ideje szemezgettem ezzel a könyvvel de mindig valami mást vettem a kezembe, aztán már nem hagyott nyugodni így elkezdtem olvasni. Viszonylag nehezen haladtam vele hiszen talán két hét is volt mire kiolvastam azt hiszem de nagyon megérte.
Többször is megnéztem olvasás közben hogy mikor is íródott ez a könyv?- csak mert nem akartam elhinni hogy valami ami 1925 ben íródott lehet ennyire releváns a mai 2021 ben is, pedig lehet. Hihetetlen az a felhozatal a női sorsokról az érzésekről,a viselkedésekről, hiába a modernkor még mindig minden ugyanúgy van jelenleg is mint 1925 ben volt.
Nagyon nehezen bírtam követni a történtet mert egyik pillanatban még Peter szemszögében vagyunk aki elsétál egy padon ülő mellett és máris annak a szemszögében vagyunk. Mindenkinek a gondolatait olvashatjuk láthatjuk a cselekedeteket. Mrs Dalloway azaz Clarissa szerelmes volt fiatal korában egy nőbe akivel természetesen nem lehettek együtt, aztán szerelmes lett Peterbe akihez mégsem ment feleségül helyette inkább választotta Mr Dallowayt ( nem tudom melyikkel járt volna jobban) És a végére eljön az a pillanat amit a könyv elejétől épít az írónő eljön végre az esti parti ahol mindenki de mindenki ott van. Ott van a férje, ott van egykori női szerelme majd az a férfi (Peter) akibe talán még most is szerelmes? És a furcsa az egészben hogy mindenki tud mindent mindenkiről. Érdekes könyv volt de még ennél többre vágytam többet akartam megtudni a szereplőkről Clarissáról. Összességében tetszett és boldog vagyok hogy elolvastam.

Joxer >!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Az írónő eme regénye jobban tetszett, mint a Világítótorony, bár annak olvasása után féltem, hogy Tandori esetleg ennek is a történet idejéhez nem illő fordítást csinált – de szerencsére nem így lett.
Az I. Világháború után játszódó történet csupa középszerű, de magát az elithez soroló ember története, akik annyira unják magukat és egymást, hogy inkább a gyerekkori emlékeiket idézik fel, amikor még jópajtások voltak. Az akkori tervekből, ábrándokból és ifjonti szerelmekből persze semmi sem valósult meg, és hosszú évtizedekig nem is nagyon hallottak egymásról, mígnem a címszereplő estélyén újra összefutnak, de ott is csak pár semmitmondó mondatot váltanak.
Ezen kívül volt egy szereplő, akin annyira elhatalmasodott a mélabú és a depresszió, hogy végül meghozta élete legelkeserítőbb és megmásíthatatlan döntését.
A mű egy lassan csörgedező, az emberek felszínes kapcsolatára, és egyes szereplők önsajnálatára és mások iránti írígységére rávilágító történet, ami bár a XX. század eleji Londonban játszódik, de hangulatában engem valamiért a XIX. századi Oroszországban játszódó regényekre emlékeztet.

Baráth_Zsuzsanna P>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Elillanó órák. Egyetlen napba sűrített élet, lehelletfinom érzékenységgel megírva. Bevallom, tartottam ettől a könyvtől, hiszen hiába klasszikus, mégiscsak eltelt 100 év a megjelenése óta, minden valószínűség szerint lassú lesz a cselekménye, mégis miről fog szólni? Egyszerűen az életről. Egyrészt megismerhetjük a 100 évvel ezelőtti Londont, másrészt pedig betekintést nyerhetünk egy felső-középosztálybeli hölgy mindennapjaiba. Mai szemmel nézve nem kicsit tűnik unalmasnak az élete, de Mrs. Dalloway látszólagos középszere valójában mindannyiunk mindennapjai. Mert eliramlik az ifjúság, jönnek a 40-es, sőt az 50-es évek és egyszer csak rádöbbenünk arra, hogy kezdünk megöregedni. Már nem fogjuk megírni életünk főművét, nem alkotunk igazából kiemelkedőt és egyáltalán, hova tűntünk mi magunk, mi lett a lázas fiatalságból? Nem jó dolog szembenézni ezekkel a tényekkel, és nagyon be kell lassulni a rohanó hétköznapokon ahhoz, hogy ezt végig tudjuk gondolni és szembe tudjunk nézni vele, és erre tökéletesen megfelelő ez a regény. Mert itt tényleg nem történik látszólag semmi, nagyon be kell húzni a féket a mindennapi hajtásban ahhoz, hogy bele tudjunk merülni, és élvezni tudjuk azt a hihetetlen eleganciát, amivel íródott. Mert nagyon különleges stílusa van ennek az alkotásnak, egy végtelen gondolatfolyam, amelyet elég nehéz követni, sok ember élete kapcsolódik össze Mrs. Dalloway-en keresztül, akinek nem csak a jelenét ismerhetjük meg, hanem a múltját is. Eltöprenghetünk az élet nagy kérdésein, úgymint szerelem, házasság, döntések és beleringathatjuk magunkat egy régen letűnt korszakba. Időnként érdemes megállni és elolvasni egy ilyen időtlen klasszikust, mert nagyon sokat megtudhatunk általa saját magunkról. Furcsa volt kilépni egy időre a mai világból, de megérte, mert hatalmas élményt adott.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2022/11/28/konyvkritika_…

IrodalMacska P>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Mrs. Dalloway jókor talált meg. Elsétált mellettem London utcáin, kecses járása, eleganciája történeteket mesélt, majd egy kacér tekintettel továbbadta a szót közvetlen és közvetett ismerőseinek: férjének, volt szerelmének, egy erős női karakternek, akinek a szava számít férfikörökben (ó, mennyei feminizmus!) és a háborús veteránnak, illetve féltő nejének. Amikor már épp elmerülünk valamelyik szereplő gondolataiban, jön egy lágy szellő és finoman tovareppent valaki más tudatvilágába. Lelassulást, türelmet kér a regény, cserébe megdolgoztatja az agyat és értékes gondolatokat kínál. Ha pedig elfárad az olvasó, csak becsukja a könyvet és gyönyörködhet a @Libertine_Könyvkiadó fantasztikus borítójában.

>!
Libertine, Budapest, 2022
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786156512017
Hannelorka P>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Nem kell VW-t annyira komolyan venni ahhoz, hogy olvassuk. Ő a tudatregények világában van otthon. Ezt azért jegyzem meg előre, mert már többeket hallottam szinte mentegetőzni, hogy olvasták a könyveit.
Ez nem a legszokványosabb társadalomrajz formátum, de ettől még lehet élvezni és szeretni, hangulat kérdése. Nála az ördög igenis a részletekben rejlik. Az olvasó, a kis gondolatevő bogár, a szereplő fejében falatozik, majd átugrik egy másikra, finoman egybecsúsztatott váltott szemszöggel. A középpontban Clarissa alakja, akiben minden ismerőse valami mást lát – olyasmit, amit maga is vágyott már, akár bevallja, akár nem. A legkülönbözőbb megközelítésekből unják, kedvelik, megvetik őt és osztályszerepét.
Nem kell eseményeket várni, az a legnagyobb jóindulattal szerelmi szálnak nevezhető valami meg azért van, hogy valamennyi kis vezerfonal mentén végigbattyogjunk a fejek(b)en. Lassú, nyugalom kell hozzá. Nem is való mindenkinek. Én sem olvasok tőle sokat. Pár évente elég egy kicsit. :) off

Youditta>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Finomság, elegancia, emlékezés.
Mrs. Dalloway egy júniusi reggelen elindul, hogy virágot vegyen az esti estélyére. Séta közben elkezd merengeni az életén, a múltján és bizonyos döntésein. Találkozik néhány ismerőssel, majd a gondolatot átveszik tőle, s ők merengenek tovább. Egy nagy gondolattenger az egész könyv, ahol előfordul, hogy mondat közben valaki más gondolkodik tovább.

Az egész merengést Mrs. Dalloway személye tartja egyben, az ő múltbeli illetve jelenbeli barátai, ismerősöi, szerelmei.
Nem szeretem a merengős könyveket általában, ahhoz én túl gyorsan pörgök, de itt az írónő olyan finoman sodorta a gondolatokat, hogy legszivesebben egy szuszra olvastam volna el az egészet.

>!
Európa, Budapest, 2012
264 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630793940 · Fordította: Tandori Dezső
juanito_b192 P>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Nagyon régóta szemeztem Woolf könyveivel, és most, egy egyetemi órám keretében végre megismerkedhettem vele. Annak ellenére, hogy néha borzasztóan belassult a cselekmény, nagyon tetszett, mert szép stílusban van megírva, és a szereplők is összetett, árnyalt alakok.

Ruby_εïз IP>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Első olvasmányom az írónőtől, de nem az utolsó! Nagyon tetszik az írásmódja, azok ellenére, hogy lassan haladt a történet. Igazából én ezért is vontam le egy csillagot, mert érdekes volt nagyon, viszont nekem túl lassú.
A leginkább az tetszett, hogy mindenki gondolataiba beleláthattam. Talán kissé hirtelenek voltak a szemszögváltások. Kifinomult történet ez, úgy gondolnom, nagyot alkotott vele az írónő.

Ildiko_Szabo_2 P>!
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

Nagyon nehezen kapott el a hangulata a könyvnek, de utána már nem volt gondom vele.
Valószínűleg egy második olvasásra már jobban tetszene. Próbáltam a cselekményre figyelni, amíg rájöttem, hogy nem arra kell figyelni, csak sodródni kell a szöveggel. És így már sokkal élvezetesebb olvasmány. Nagyon jól bemutatja a különböző emberek jellemét, gondolatait, egyikről ugrunk át a másikra.
Akkor jó olvasni, ha valakinek egyszerre van több ideje. Ha többször van kevés idő, nem lesz élvezetes, mert kell egy bizonyos idő, amíg belerázódik az ember.


Népszerű idézetek

Belle_Maundrell>!

Milyen magányossá válunk, ha szeretünk valakit.

31. oldal (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: magány · szeretet
katka99>!

Ha az ember milliószor csinál valamit, attól az a dolog csak gazdagabb lesz, jelentőségteljesebb; hiába mondják, hogy a felszíne megkopik. A múlt: gazdagít, nemkülönben a tapasztalatok; valamint az is, hogy van egy-két ember, aki számít, aki fontos nekünk, s kialakul bennünk az a képesség, amely fiatalkorunkban nem volt meg: hogy elhagyjunk ezt-azt, azt tegyük, amihez kedvünk van: hogy fütyüljünk arra, mit mond a világ, jártunk-keltünkben ne várjunk túl sokat…

219. oldal

kékmadár>!

Minden különösebb erőfeszítés nélkül ki-be jártak egymás szivén-lelkén.

84. oldal

Chöpp >!

A halál – dacos szembeszegülés.
A halál – kísérlet, az önkifejezés, az eggyé válás kísérlete, mikor az ember úgy érzi már: lehetetlen elérnie valami visszahúzódó, tőle titokzatosan egyre távolibb középpontot; amikor a közelségből elválás lenne csak; az öröm oda; magányosak vagyunk, örökre. A halálban pedig valamiféle ölelés vár.

Kapcsolódó szócikkek: halál
2 hozzászólás
tasiorsi>!

Éppen ez tette őt vonzóvá azoknak a nőknek a szemében, akik örömmel vélték felfedezni, hogy nem afféle ízig-vérig férfi. Bujkált benne-mögötte mindig valami rendkívüli, valami szokatlan. Talán nem is egyéb, mint hogy: afféle könyvmoly, aki nem mehet úgy látogatóba, hogy a könyv címét, mely épp az asztalon hever, meg ne nézze (most is olvasott, cipőfűzőjét maga után húzva a padlón)…

210. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvmoly
1 hozzászólás
tasiorsi>!

… a nők sokkal inkább a múltban élnek, mint mi, gondolta. Ragaszkodnak mindenféle helyekhez: és az apjukhoz – egy nő mindig büszke az apjára.

74. oldal

1 hozzászólás
Trixi_Adzoa>!

S bár kétszer olyan okos volt, mint Dalloway, mégis mindent a férje szemével nézett – ez is a házasságok egyik tragédiája.

103. oldal (Európa, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: házasság
2 hozzászólás
Katze>!

Az emberi szív feledékenysége sebezhet, a hálátlanság égethet-marhat, de ez a hang, ez az évről évre végtelenül áradó hangfolyam magába old bármit; ezt az esküt, ezt a teherautót, ezt az életet, ezt a vonulást, körülvesz, beborít és magával sodor mindent, akár a gleccser jegének durva sodrása egy-egy csontszilánkot, kék virágszirmot, tölgyfarönköt; és görgeti-görgeti egyre.

Katze>!

Tudományosan szólva: leolvadt a világról a hús.

deres>!

Arca sápadt volt, titokzatos, mint valami víz alatt lebegő,megfulladt virág, gondolta Septimus.

130 . oldal

Kapcsolódó szócikkek: Septimus Warren Smith

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Carlos Ruiz Zafón: Marina
William Somerset Maugham: A festett fátyol
William Somerset Maugham: A színes fátyol
William Somerset Maugham: Színes fátyol
Fekete István: Hajnal Badányban
Dallos Sándor: Aranyecset
Hazel Gaynor – Heather Webb: Az utolsó karácsony Párizsban
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
John Marrs: The One – A tökéletes pár