Jacob ​szobája 48 csillagozás

Virginia Woolf: Jacob szobája

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Senki ​sem olyannak látja az embert, amilyen, főleg nem egy idősödő hölgy, aki egy idegen fiatalemberrel ül szemközt egy vasúti kupéban… A fiatalember feltehetőleg, így vagy úgy – az ő szemében legalábbis –, kellemes jelenség volt, csinos, érdekes, finom külsejű, jókötésű… A lehető legtöbbet kell kihoznunk a beszámolójából. Mindenesetre ez volt Jacob Flanders, tizenkilenc évesen. Fölösleges próbálkozás megítélni az embereket. Utalásokra kell hagyatkoznunk, nem éppen arra, ami elhangzik, nem is egészen arra, ami történik…” Egy fiatalember élettörténete, vagy inkább impresszionisztikus portréja ez a regény. Kisgyermekként látjuk először, egy cornwalli nyaralóhelyen, és Scarborough-ban, az észak-angliai városkában, ahol özvegy anyjával és fivéreivel él. A Cambridge-i Egyetemen a klasszikus irodalomért lelkesedik. Londonban tisztviselői állást tölt be, különc barátai éppúgy szeretik, mint a körülötte felbukkanó nők: egy festőmodell, egy kis prostituált, egy társasági hajadon, idős… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1922

>!
Európa, Budapest, 2005
212 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630777118 · Fordította: Gy. Horváth László

Enciklopédia 8

Helyszínek népszerűség szerint

London


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 34


Kiemelt értékelések

Belle_Maundrell>!
Virginia Woolf: Jacob szobája

Most nagyon ráhangolódtam Virgina Woolfra, úgyhogy nem volt nehéz belerázódni a – mellesleg tömör gyönyör – stílusába. Nekem tetszett a könyv epizódszerű, kicsit szaggatott jellege, ahogy több ember életének pillanatiba leshettünk be, akiket valamilyen szinten összekötött Jacob személye. Érdekes, hogy mindenki másnak látta őt, tényleg nem tudhatjuk biztosan, hogy egy embernek az igazi arcát ismerjük-e, vagy csak kialakítottunk róla egy képet. És az is, hogy az írónő megint milyen finoman szőtte bele a történet szálaiba a háború kitörését, ami mégis nagyon erőteljesen hatott. spoiler

Ui.: Mellesleg nagy kár, hogy Virginia nem írt egy jó kis rémregényt. A ködös láp leírása egyszerűen fantasztikusan darkos volt.

Carolynd>!
Virginia Woolf: Jacob szobája

Nagyon filmszerű, szaggatott elbeszélés. Szerintem ilyen mértékű mozaikosság már minden befogadást megnehezít. De a stílus! mindenért kárpótol. De azért nem ezt a művet javasolnánk annak, aki Wolfot meg akarja szeretni.

Tmea>!
Virginia Woolf: Jacob szobája

Metaforikus, szatírikus elbeszélés, igazi Woolf mű. ( újraolvasást igényel) De felteszem a kérdést: Jacob melyik szobája a címadó?

Andrea10>!
Virginia Woolf: Jacob szobája

A regény egyaránt szól Jacobról és a környezetéről, legyen szó az őt körülvevő emberekről vagy a körülöttük lévő világról. Pillanatképek, gondolatok és érzések különleges hangulatú gyűjteménye, amelyben – a megfelelő lelkiállapotban olvasva – nagyon jó elmerülni, akár egy-egy mondatot vagy bekezdést akár újra elolvasni. Mert Virginia Woolf egyszerűen gyönyörűen ír. Csak hagyni kell, hogy a szavaival újra és újra elvarázsoljon.
https://konyvoromok.blogspot.com/2023/02/virginia-woolf…

Hugi>!
Virginia Woolf: Jacob szobája

Olyan, mint egy film, amit olvasni kell… Szerintem kissé szabad asszociációnak is tűnik… Tény, hogy különös egy hangulata van…

doresz93>!
Virginia Woolf: Jacob szobája

Érdekes élmény volt, történetről nem is tudnék írni, mert egy élet kiragadott pillanatainak sorozata. Viszont ezeket a pillanatokat remekül fogja meg, sokat ír politikáról és irodalomról, élvezetesen. Nem tudom, hogy az írónő, vagy a fordító (esetleg mindkettő) érdeme-e, de olyan szép mondatszerkezetek és szavak voltak benne, hogy öröm volt őket újra és úkjra elolvasni, ízlelgetni. Első Woolf-könyvem így egész pozitív tapasztalatokkal zárult :)


Népszerű idézetek

Belle_Maundrell>!

– […] Hunyd le a szemed, és a tündérekre gondolj, alszanak mélyen a virágok alatt.

12. oldal

7 hozzászólás
Tmea>!

Aki csak valamit is ér azt olvas, amihez kedve, hangulata van, méghozzá bolond lelkesedéssel.

44. oldal

Tmea>!

Általánoságban véve bizonyára sokkal rosszabbul is járhatnánk, ha nem volna az illúzió iránti döbbenetes tehetségünk.

163. oldal

saraivanda>!

Huszonkét éves vagyok. Mindjárt október vége. Az élet abszolút kellemes, csak ne lenne ennyi hülye a világon. Az ember foglalkozzék komolyan valamivel – ámbár Isten tudja, mivel. Minden igazán pompás – kivéve a reggeli felkelést, meg hogy néha frakkot kell húzni.

84. oldal

theodora P>!

Fölösleges próbálkozás megítélni az embereket. Utalásokra kell hagyatkoznunk, nem éppen arra, ami elhangzik, nem is egészen arra, ami történik…

34. oldal

Belle_Maundrell>!

Kedves öreg hölgyek állítják, hogy a karakter legjobb megítélői a macskák. A macska a jó emberhez mindig odamegy, mondják; […]

182. oldal

Kapcsolódó szócikkek: macska
Belle_Maundrell>!

[…] az éjszaka nem egyéb, mint hosszú sóhaj kalapácsütések között, mély lélegzetvétel […]

192. oldal

Tmea>!

Mi lehet vadabb, mint az ágak hajladozása viharban, a fa teljes törzse behódol, fel a tetejéig, lobog és borzong, amerre a szél fúj, mégse száll tova torzonborzan?
A gabona tekereg és megalázkodik, mintha leakarná tépni magát a gyökeréről, de odakötve hiába.

142. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Kazuo Ishiguro: Napok romjai
Kazuo Ishiguro: A főkomornyik szabadsága
Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság
William Somerset Maugham: Örök szolgaság
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
George Orwell: Állati gazdaság
William Somerset Maugham: Borotvaélen
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
John le Carré: Csapda
Joseph Conrad: Az árnyéksáv