Virginia Woolf kritikusként kezdte irodalmi pályafutását, és az esszé műfaja – ez a nagyon rugalmas és Angliában kiváltképpen népszerű műfaj, amelybe a majdnem novellától a tárgyszerű kritikáig, sőt a tudományos értekezésig minden belefér – állandó társa volt a regényírónak: esszékben készült fel szellemileg egy-egy regénye megírására, és esszékben pihente ki a megírás fáradalmait, nem utolsósorban pedig esszékben csapódtak le az állandó olvasás élményei. Mert Woolf szenvedélyesen olvasott, és még írók közt is egészen kivételes érzékenysége volt a befogadásra, és érzéke arra, hogy élményeit megossza másokkal. De nem csak érzékeny volt, hanem hallatlanul okos is. Néhány – kötetünkben is szereplő – írás a modern regény legfontosabb elméleti dokumentumai közé tartozik.
A szerteágazó anyagot a kötet válogatója, Bécsy Ágnes négy ciklusba rendezte. Az elsőben hangulatok és benyomások egymásra rétegződésének szépírói eszközöket is jócskán latba vető elemzései kaptak helyet, a… (tovább)
A pille halála 10 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1942
Európa, Budapest, 1980 Enciklopédia 7
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 15
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Nehéz és sokáig tologatott olvasmány volt ez.
A legjobban azok az esszék tetszettek, amikben valamilyen pillanatot ragadott meg: a kötet elejéről ilyen volt: A pillanat, Utcajárás – Londoni kaland.
Tetszett még a Montaigne (ebből sok idézetet kigyűjtöttem), az irodalmi esszéi közül Jane Austenről szóló, a saját élményeiből pedig az Emlékek a dolgozó nők egyesületéről fogott meg.
Virginia Woolf esszéi között minden – gondolkodni szerető – olvasó talál magának kedvencet. Lesz közötte, amely az érzékszerveinket bűvöli el, mások mosolyt csalnak az arcunkra, lesznek olyanok, amelyek elgondolkodtatnak, megint mások, melyekből új információkkal leszünk gazdagabbak. Mindez megfűszerezve Virginia Woolf műveltségével, kritikai nézőpontjával, zsenialitásával és pontos korrajzzal. Egy igazi gyöngyszem ez a kötet, amelyre érdemes időt szánni és elmerülni benne.
https://konyvoromok.blogspot.com/2023/08/virginia-woolf…
Népszerű idézetek
Ha útra kelünk, ne szabjuk meg előre, hogy hol töltjük az éjszakát, vagy hogy mikor térünk vissza: minden az utazás. És ami a legszükségesebb. bár ritka szerencse: indulás előtt próbáljunk egy magunkfajta útitársat szerezni, hogy mindent elmondhassunk neki, ami épp az eszünkbe ötlik. Mert az élvezetnek nincs íze, csak ha megosztjuk.
129. oldal
Kerülnünk kell minden különcséget vagy mesterkéltséget, amely elválaszthat felebarátainktól. … Legfőbb feladatunk az érintkezés; legfőbb örömeink a társaság és a barátság, azonkívül az olvasás, de nem azért, hogy tudást szerezzünk, nem azért, hogy megéljünk belőle: csakis azért, hogy kapcsolatainkat a magunk korán és tartományán túlra is kiterjesszük.
128. oldal
Márpedig inkább a közös szenvedés, mint a közös boldogság, erőfeszítés vagy vágyakozás teremti meg a testvériség érzését. A „mély szomorúság”, amit dr. Hagberg Wright az orosz nép jellemzőjének tart, az élteti az irodalmukat is.
275. oldal (Az orosz látásmód)
Jane Austen szellemességével karöltve jár tökéletes ízlése. Az ő bolondja azért bolond, és a sznobja azért sznob, mert eltér a józanság és az értelem eszményétől, amelyet Jane Austen mindig maga előtt lát, és világosan elénk idéz még akkor is, amikor nevetésre késztet. Nincs és sohasem volt még egy regényíró, aki ilyen tévedhetetlenül igazodott volna el az emberi értékek között.
Jane Austen
Talán még soha senkiben sem keltett szenvedélyes érzést egy ceruza. És bizonyos körülmények között az ember mégis minden másnál jobban vágyakozhatik utána; bizonyos pillanatokban eltökéljük, hogy megszerzünk egy tárgyat, ürügyül, hogy fél Londont bejárjuk uzsonna és vacsora között.
17. oldal (Utcajárás)
Az Üvöltő szelek-et nehezebb megérteni, mint a Jane Eyre-t, mert Emily nagyobb költő volt, mint Charlotte. Charlotte, amikor írt, ékesszólón, fénylő szenvedéllyel mondotta ki: „Szeretek”, „gyűlölök”, „szenvedek”. Élményanyaga, ha hevesebb is, a mienkével van egy síkon. Hanem az Üvöltő szelek-ben nincs semmi „én”. Nincsenek nevelőnők. Nincsenek munkaadók. Van szerelem, de nem férfiak és nők szerelme. Emilyt általánosabb fogalom inspirálta. Nem a maga szenvedése, a maga sérelme ösztönözte alkotásra. Nézte a gigászi zűrzavarrá szabdalt világot, és kellő erőt érzett magában, hogy könyvvé egyesítse. Ez a gigászi becsvágy érződik mindvégig a regényben – a félig megfékezett, de fenséges meggyőződéstől áthatott harc: kimondani valamit alakjai szájával, ami nemcsak annyi, hogy „én szeretek” vagy „én gyűlölök”, hanem „mi, az egész emberi faj”, és „ti, az örök hatalmak…”, és a mondat befejezetlen marad.
A Jane Eyre és az Üvöltő szelek
| → |
|---|
Túl sokat beszélteti a hősnőit. Híján van a verbális könnyedségnek. Nincs meg az a tévedhetetlen ízlése, mely kiválasztana egy mondatot, s abba sűrítené a jelenet lényegét. „Kivel fog kegyed táncolni?” – kérdezi Mr. Knightley Westonék estélyén. „önnel, ha felkér” – válaszol Emma, és ezzel eleget is mond. Mrs. Casaubon viszont egy óra hosszat beszélt volna, és mi unalmunkban kibámultunk volna az ablakon.
269. oldal - George Eliot
| → |
|---|
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Antonia Fraser: VIII. Henrik hat felesége 92% ·
Összehasonlítás - Macaulay T. B.: Johnson Sámuel ·
Összehasonlítás - Antonia Fraser: Amazonkirálynők ·
Összehasonlítás - Elias Canetti: Tömeg és hatalom ·
Összehasonlítás - Thomas Babington Macaulay: Nagy Frigyes ·
Összehasonlítás - Derek Prince – Lydia Prince: Találkozó Jeruzsálemben 99% ·
Összehasonlítás - Bob Thomas: Walt Disney 96% ·
Összehasonlítás - Robert Graves: Én, Claudius 93% ·
Összehasonlítás - Graham Chapman – John Cleese – Terry Gilliam – Eric Idle – Terry Jones – Michael Palin – Bob McCabe: Monty Python önéletrajz 93% ·
Összehasonlítás - Laurence Olivier: Egy színész vallomásai 96% ·
Összehasonlítás