A ​tipográfia mestersége – számítógéppel 33 csillagozás

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel

Ez a kézikönyv szinte mindenkihez szól, aki szövegek előállításával foglalkozik. (A számítógépek elterjedésével minden embernek egy kissé tipográfussá is kell válnia.) E könyvből elsajátíthatóak az alapok – de félreértés ne essék, nem szövegszerkesztő vagy tördelőprogramok leírását tartja kezében a tisztelt olvasó, hanem amit azon kívül tudni kellene mindnyájunknak ahhoz, hogy kulturált tipográfiai formába tudjuk önteni szövegeinket. Ha szeretné tudni, hogy milyen oldalméretet válasszon, hogy mekkorák legyenek a margók, hogy melyik betűtípus alkalmas a szövegnek és melyik a címeknek, akkor segítséget nyújthat ez a könyv, melyben számos olyan ismeret is helyet kapott, ami már a tipográfia magasiskolájának nevezhető.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris kézikönyvek Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2004
260 oldal · ISBN: 9633894778
>!
Osiris, Budapest, 2002
258 oldal · ISBN: 963379529X
>!
Osiris, Budapest, 1999
258 oldal · ISBN: 963379529x

1 további kiadás


Kedvencelte 6

Most olvassa 4

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 29

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

imma P>!
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel

Vannak benne sötét foltok, unalmas foltok, és néha nem voltam benne teljesen biztos, hogy nem egy űrlény írta ezt a könyvet. Őszintén, ki tud ennyi mindenre odafigyelni? Szédületes!
Mindenesetre sok hasznos, szép és jó dologról is ír, és a kedvem sem sikerült elvennie. Úgyhogy biztos fellapozom még.

3 hozzászólás
Kriszta I>!
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel

Pár éve már nekikezdtem egyszer ennek a könyvnek, akkor még csak tanultam ezekről a dolgokról, és őszintén szólva a nagy részét nem értettem, úgyhogy abba is hagytam.
Most úgy álltam neki újra, hogy napi szinten foglalkozom azzal, amiről a könyv szól, és megnyugvással konstatáltam, hogy csak kevés újat tudott mondani a szerző, azok is főleg a fogalommagyarázatban voltak. (Gyakorlatilag a könyv első fele az olvasmányos rész, a második fele meg egy DTP-szótár, amit nyilván az ember csak akkor üt fel, ha konkrétan keres valamit, szóval azt el se olvastam.)
Most már értem, hogy a tanáraim miért mondták folyton, hogy ez alapmű, habár jó pár olyan említést tesz, ami a mai technikai adottságok mellett már elavult vagy egyszerűen csak felesleges, mert a tördelőprogram (nem a Word!) megoldja helyettünk.
Ami azt illeti, ez egy nagyon szakmai könyv, szóval annak érdemes elolvasnia, aki komolyan ezzel akar foglalkozni.

Ferenc_Talabér>!
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel

Annyira érezni benne a szerző szakma iránti tiszteletét és szeretetét. Élmény volt olvasni, és természetesen alap minden tipográfiával ismerkedni vágyóknak.

SignoraSchneider IP>!
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel

Régi, de aranyigazságokat tartalmaz, és minden digitális kiadványszerkesztés alapja. KisBiblia! Ezen „nőttem fel”. Mindenkinek ajánlom (könyvtárban, antikváriumokban talán fellelhető).

Veress_Éva>!
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel

Az ismeretterjesztő stílus zseniális, minden sorát élveztem, nagyjából le is fedi a szakma alapjait. Persze lehetett volna még nagyon sok mindent írni, de nekem így is nagyon tetszett.

Ri_ver>!
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel

Nagyon hasznos kis olvasmány annak aki érdekelt a témában. Tetszett, hogy magában a szövegben hozza a példákat, nem külön kiírva, így sokkal jobban megjegyezhetőek, ráadásul általában angolul is leírja a fogalmakat.
A végén a fogalommagyarázat egy igazi kincsestár.


Népszerű idézetek

Kriszta I>!

A sortávolság bizonyos fokig a divat függvénye is. Jelenleg – az elmúlt száz évben immár harmadízben – nagy divat az erős sorritkítás. Ez is nehezíti az olvasást, mint a sűrű szedés, de ez azzal, hogy a nagy távolság miatt a mondatok értelmének felfogását akadályozza, a gondolatok folyamatossága ellen hat.

17. oldal, Sorköz

1 hozzászólás
Kriszta I>!

Bizonyos szempontból ligatúrának minősül az et-jel, ugyanis két betű (e + t) összevonásából keletkezett – ez azonban nem minden betűtípusnál következtethető vissza a formájából: sokszor olyan, mintha egy nagy E és egy kis x egyesítése lenne, erről azonban szó sincs! A kódexmásoló szerzetesek találták ki, és csak a latin „és” jelentésű szót írták ezzel a jellel. Nem igazi ligatúra tehát abban az értelemben, hogy nem szedhetjük szavak belsejében, ahol et betűkapcsolat következik. A modern szokás szerint csak cégek nevében használhatjuk az et-jelet; sokan helytelenül end-nek mondják, pedig csak angolul az and helyettesítése, németül und, magyarul és, franciául et és így tovább.
A betűtervezők az et-jel megalkotásakor élik ki alkotói fantáziájukat: a betűtípusokban ez a jel a „hab a tortán”. Nagy változatosságot mutat a különböző betűtípusoknál, ráadásul az álló és a kurzív – reneszánszból eredő hagyomány szerint – erősen különbözhet.

25. oldal Ligatúrák

1 hozzászólás
Kriszta I>!

Betűkeverés alatt ezek szerint azt kell értenünk, hogy különböző betűtípusokat (más betűcsaládba tartozókat) használunk egy nyomtatványon belül. Leggyakoribb eset a címek, képaláírások vagy a táblázatokon, ábrákon belül használt betűk más típusból való szedése. Ezt esztétikailag kifogástalanul megoldani nem könnyű, mert vannak egymással keverhető és egymást „ütő” betűtípusok. Általános ajánlásként megfogalmazható, hogy „a kis különbség nem különbség”. Minél közelebb áll stílusában két betű, annál émelyítőbb lesz a keverésük, és minél távolabbiak, annál jobban keverhetők. Ráadásul ezt nem csupán egy attribútumra vonatkoztathatjuk, azaz hogy más típus legyen, hanem jó, ha változatban (álló – kurzív, világos – kövér stb.) is erősen eltérnek egymástól, és méretben is. Másképp megfogalmazva tehát, csak a feszültséget keltő, „drámai” keverés az elfogadható.

77. oldal Betűkeverés

Kriszta I>!

Külön kell foglalkozni a jelek helyettesítő használatával, ami a táskaírógépek esetében kényszerűség, mert a jelkészlet nagyon korlátozott, a tipográfiában azonban tilos. A leggyakoribb a szorzókereszt helyettesítése kis x-szel:

HELYTELEN (x betű)
6x9 vagy 6 x 9
axb vagy a x b

HELYES (szorzójel szóközök nélkül, de egy kevés beosztással)
6×9
a×b

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Robin Williams: Tervezz bátran!
Wettl Ferenc – Mayer Gyula – Szabó Péter: LaTeX kézikönyv
Kepes György: A közösségi művészet felé
Arie Van De Lemme: Art Déco 1920–1940
Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1.
Mihalec Gábor: Pár-percek
Beregi Tamás: Pixelhősök
Ashley Bassie: Expresszionizmus
Tóbiás Áron (szerk.): Filmkönyvek könyve