Anya-könyv 1 csillagozás

Viragh Christina: Anya-könyv

Christina Viragh, a Rómában élő, magyar származású írónő eddig fordításairól volt ismert, klasszikusainkat ültette át német nyelvre. Most regényét olvashatjuk, amely egy anya elvesztésének földolgozási kísérletéről, a gyászmunka kínzó és gazdagító tapasztalatáról szól. Az emlékezést, az anya és lánya között zajló belső dialógust végletekig feszített pontossággal, filmszerűen ábrázolja. Egy csonka, nőkből álló család életmozzanatainak hátterében, sajátos fénytörésben mutatkozik meg történelmünk.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kiseurópa Jelenkor

>!
Jelenkor, Pécs, 2001
184 oldal · ISBN: 9789636762254

Kiemelt értékelések

szanyii IP>!
Viragh Christina: Anya-könyv

Fájdalmas. Fájdalmasan szép.
Azt hiszem, „terápiás írás”-nak nevezik azt, amikor az ember megpróbálja kiírni magából a problémákat, a szomorúságot. A könyv szerzője édesanyja elvesztését próbálta meg kiírni magából, úgy, hogy közben bepillantást nyerhetünk édesanyja életének főbb eseményeibe.
Az egymással párhuzamosan futó szálak a lány és az anya visszaemlékezéseiből alkotják meg a történetet.
Először a lány szemszögéből látjuk a dolgokat. Kicsit homályos, néhol érthetetlen (többször vissza kellett lapoznom, hogy pontosan követni tudjam), máshol pedig tudatosan fogja vissza magát. A lány emlékei halványak, ami érthető is, hiszen nem ő élte meg ezeket az eseményeket. Ezeket ő csak elképzelte, vagy az édesanyjától hallotta.
Végül az anya emlékszik vissza. Az anya monológja egyértelművé teszi a korábban csak gyanított dolgokat, kiegyenesíti a görbe szálakat, elsimítja a lány történetében futó ráncokat. Az anya elbeszélése kiegészíti és egyben lezárja a korábbi életrajzi eseményeket.
Mik ezek az események? Ne számítsunk cselekményben dús regényre. A történet voltaképpen az anya életének egy pár fontos, a lány szempontjából is kiemelkedő eseményét, és a körülötte, vele élők (véletlenül mind nő) mindennapjait mutatja be.
Ebben a könyvben tulajdonképpen nem is a cselekmény a lényeg, hanem a sorok közül áradó szeretet. Ahogy a lány az anyjáról beszél. Ahogy visszaemlékszik rá. Ahogy nem engedi. Nem akarja elengedni. A regény így végződik:
„A másik parton Hans Dessollal találkozom, motoron jött arra, és felidézi azokat az időket, amikor még minden vasárnap erre sétáltunk. … Másodszor is elmondja, mennyire örül, hogy lát, anyám hiányát biztosan feldolgoztam már.
Nem.”


Hasonló könyvek címkék alapján

Hugyec Anikó: Túl hosszú út
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Nina Collins: Levelek Tomnak
Bonnie Garmus: Minden kémia
Szabó Magda: Pilátus
Kate Hewitt: Isten veled, gyermekem!
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások
Valérie Perrin: Másodvirágzás
Kristin Hannah: Téli kert