Hasta ​VII. 0 csillagozás

"Be kell hát látnom nekem is, az élet fölött is úr ez az úr, aki a vérben lakik, s elszabadul, és engem is elszabadít, ha vérrel megitatom. Elszakít; elragad, s ellop, ha nem akarom, túl visz kicsinyes aggályokon, vágyakat eltöröl, s reményeket apró, ostoba rovarokká zsugorít, majd eltapos lovaival. Úr Ő a legnagyobb urak közt is, akik trónolnak minden élet felett, s így halálok felett is. Életem ura én is csak úgy lehetek, ha lojalitást fogadok, ha hozzá szegődök, aki magasan trónol, és akit gyenge emberi szem csak akkor láthat, ha tombol, ha dárdadöféssel rémisztő csatazaj közepén vérét ereszti annak, mi a földön emlék, mihez elme tapad, és mi a harcosok szívét gyeplőn tartaná, hogy el ne feledjék a testet, el ne feledjék mindazt, ami emeri létbe ragaszt. Legyél hát te is mindenre elszánt, vesd meg a földet, vesd meg a gyávák kicsiny élni akarását, esküdj hűséget ez Úrnak te is, ha életet ismerni tényleg akarsz.
Megláthatod így, hogy ez az Úr ugyanaz, aki véred nyugtalanságát is útnak erszti, s a szenvedély mögött is parancsol, ám ha a vágyak magukba zárnak, nem látsz, csak vak és vad tombolást, nem látod uradat, ki a vérnek mélyén tündököl csendben. Esküdj – esküszöm én is, legyünk hű lovagok egész világunk elleni harcban."

Mars