48. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

A ​Mengele-lány 373 csillagozás

Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

Stern Rózsa Ibolya „Mengele-lány” volt. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett szenvedniük Josef Mengele kísérleteit. Egyike azon keveseknek, akik ezt túlélték.
1944 júniusában több százezer zsidót indítottak útnak marhavagonokban Ibolya hazájából, szlovákiai magyar területekről. Senki nem tudta, hová tartanak, mi következik. Ibolyának Auschwitz-Birkenau, Ravensbrück, Buchenwald és Neustadt bei Coburg. Négy állomás, négy haláltábor, kitörölhetetlen borzalmak színhelyei. Ibolya, mint oly sokan, mindent elveszített: otthonát, családját, szeretteit. De soha nem veszítette el a reményt, és volt benne elég erő ahhoz, hogy megkockáztassa a szökést. Ráadásul neki köszönhetően fogták el a birkenaui láger egyik embertelen felügyelőnőjét is.
Ibolya évtizedekkel a vészkorszak után, már Viola néven mesélte el emlékeit Veronika H. Tóth újságírónak. Memoárja az ő és mások sorsát örökíti meg – olyan sorsokét, amelyeknek nem lenne szabad feledésbe merülniük.

Eredeti cím: Mengeleho dievča

Eredeti megjelenés éve: 2016

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sorskönyvek Animus

>!
Animus, Budapest, 2023
364 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636142254 · Fordította: Mészáros Tünde
>!
Animus, Budapest, 2021
364 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633246375 · Fordította: Mészáros Tünde
>!
Animus, Budapest, 2020
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633246375 · Fordította: Mészáros Tünde

2 további kiadás


Enciklopédia 39

Szereplők népszerűség szerint

Stern Ibolya · Markovics Artúr · rab (fogoly) · Stern György · Stern Ilona

Helyszínek népszerűség szerint

Auschwitz-Birkenau


Kedvencelte 56

Most olvassa 30

Várólistára tette 289

Kívánságlistára tette 237

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Málnika P>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

„Hiszen ugyanolyan ember vagyok, mint azok ott a kerítésen túl, hát nem látják? Miért nem akarják látni?

Stern Rózsa Ibolya memoárja tragikus őszinteséggel mutatja be a négy koncentrációs tábort túlélő losonci zsidó lány és környezete történetét, ugyanakkor mégis elképesztően olvasmányosan teszi mindezt. A cím ellenére Mengele alig jelenik meg a lapokon, sőt maga Ibolya is összesen két hónapot töltött Birkenauban, ahol személyesen csupán a szelekció során találkozik a hírhedt orvossal, majd utána kísérletei egyik alanyává válik.

Az emlékirat az 1938-as évvel kezdődik, amely a biztonságos, szerető családi háttérrel és az első szerelem hihetetlen bájával az idillt mutatja be, jól értékeltetve, hogy mekkorát fordult pár év alatt ezeknek az ártatlan embereknek a sorsa. Miközben a hangsúly a személyes élettörténeten van, a wannseei találkozó a zsidókérdés végleges megoldásáról, a numerus clausus és a Zsidókódex ugyanolyan történelmi hitelességgel kerül bemutatásra, mint a második világháború utolsó napjai. Bár sok holokauszt témájú könyvet olvastam, még mindig mélységesen meg tud rendíteni mindez a szörnyűség, és az, hogy mire képes az ember. Ugyanakkor a jóság sem hiányozhat ebből az írásból sem, Ibolya hihetetlen bátorsága mellett ki kell még emelnem a Siemens gyár mesterét, Hans-ot, aki emberségével, az adott helyzetben adható apró gesztusaival és meglátásaival egy igazán szimpatikus német figura. A Mengele-lány összetör, elborzaszt, megríkat, helyenként pedig megmosolyogtat, de főként fontos emlékül áll az utókornak, hogy mindez tényleg megtörtént.

2 hozzászólás
Réka0128 P>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

„Megértem azt is, hogy az emberek nem szeretnek ilyesmit hallani. Azok meg, akik túlélték, gyakran nem szeretnek róla beszélni. Túl embertelennek, túl fájdalmasnak tartják ahhoz, hogy bárki is megértse. Mert erre nem lehet csak annyit mondani, hogy szörnyű volt. Ez több volt, mint szörnyű.”

Ebben a kötetben egy szlovákiai magyar nő, Stern Rózsa Ibolya szemszögéből ismerhetjük meg azokat a borzalmakat, amiket a zsidóknak át kellett élniük a második világháború alatt. Meglepett, hogy Ibolya története nem a haláltáborba kerülésével indul, hanem egészen 1938-ig ugrunk vissza, így betekintést nyerünk abba, hogyan is kezdődött a zsidók nyílt üldözése. Ibolya és a családja 1944 júniusában érkezett meg az Auschwitz-Birkenau nevezetű táborba, majd a szelekciónál Josef Mengele kísérleti alanyai közé választotta Ibolyát. Tisztában voltam vele, hogy milyen jellegű tevékenységet folytatott a náci haláldoktor, de így is rendkívül sokkoló volt ezekről a brutális és embertelen kísérletekről olvasni. Bár a címből kifolyólag azt gondolná az ember, hogy nagyrészt erről fog szólni a memoár, ezzel szemben csak egy kis töredékét teszi ki. Ezt annyira nem is bántam, mert így is rettenetesen megrázó és felkavaró olvasmányélmény volt. Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy mégis miért kellett ilyen kegyetlen és szörnyű dolgot megélnie bizonyos embereknek, csupán a származásuk miatt. :(
Aki szívesen olvas holokauszttal kapcsolatos könyveket, annak bátran merem ajánlani a Mengele-lányt, mert szerintem az egyik legjobb a témában.

6 hozzászólás
Jagika P>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

Mint minden holokauszt témájú műhöz, ehhez is nehéz értékelést írnom. Ibolya mindent elmesélt és mindent leírt. A szép gyermekkorát Losoncon, a szerető családja bemutatását, az első, szép szerelmét. Ezt tiporta a háború borzalma irracionális, méltatlan mélységbe, fájdalmas halálba – ezt mi elképzelni sem tudjuk, bármennyire is élethű az elbeszélés… spoiler

2 hozzászólás
gazibla IP>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

A legszörnyűbb holokauszt történet, ami valaha a kezembe került, nem azért mert az író rosszul mesél, hanem azért, mert ezek az események megtörténtek. Olvastam már jó pár koncentrációs táboros könyvet, de mindközül ez volt a legdurvább és legjobban érzelmekre ható történet. Hogy volt képes erre az emberiség? :( Soha nem fogom megérteni.

6 hozzászólás
Kókuszka>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön.
Egy szlovákiai magyar nő, Stern Rózsa Ibolya, 1922-ben Losoncon született, túlélve a koncentrációs tábort, visszaemlékezéseit Veronika H. Tóth újságíró örökítette meg. Hetven évvel a történtek után mesél családjáról, a fokozódó üldöztetésükről, a náci rezsim zsidó ellenes törvényeinek bevezetéséről. 1944 júniusában szüleivel bevagonírozták, Auschwitz-Birkenau haláltáborba került, Mengele kiválasztja kísérleti alanyai közé. A tudomány nevében értelmetlenül kínoznak nőket, férfiakat, gyermekeket. A kísérleteket kevesen élik túl, fertőzések, vérmérgezés, iszonytató, brutális beavatkozások. Ibolya Mengelével közvetlen kapcsolatba nem került, ravensbrücki női koncertrációs tábor, a buchenwaldi kábelgyár majd a Németországon át vezető halálmenetből megszökve 1945. májusában hazatér Losoncra. Ami kiemeli a hasonló témájú könyvek közül, hogy nem csak saját viszontagságos sorsát mutatja be, hanem átfogó képet ad a kezdetekről, majd a gettók, koncentrációs táborok világáról, a mérhetetlen gyűlöletről, népirtásról, mindezek utóhatásáról.

Zsuzsi_Marta>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

A sokadik holokauszt témájú könyv során is mindig feltárul több, minden képzeletet felülmúló részlet, ami az áldozatok, elszenvedők megaláztatását, kínzását, megsemmisítését hivatott megvalósítani, ami a nácik szisztematikus kegyetlenkedését, az emberiség elkövetett legnagyobb bűntettét őrzi örök mementóként.

Stern Ibolya könyve is egy mélyen megrendítő visszaemlékezés, amely 1938-tól 1945-ig mondja el az üldöztetés és a lágerélet, majd a felszabadulás, hazajutás és az új élet kezdetét nagy részletességgel. Bevallom, a mű első fejezeteiben éppen ezt éreztem eltúlzottnak, amellett, hogy csapongó volt térben és időben, ami kissé megnehezítette az események követését. Az elbeszélés módját is kissé túláradónak éreztem, mintha olvasóját igyekezne meggyőzni a tények valódiságáról. Mindez a benyomás később megváltozott, nagy fordulatot vett a mű vonalvezetése, lényegretörővé, összeszedetté vált, kiteljesedett.

Ibolya Losoncról került családjával együtt Auschwitz – Birkenauba, onnan már családja nélkül, tovább Ravensbrückbe, a hírhedt női haláltáborba, majd Buchenwald, végül Neustadt bei Coburg volt a következő állomás.

Auschwitz – Birkenau lágerben Josef Mengele kísérleti alanyai egyikeként kellett elszenvednie az orvos minden képzeletet felülmúló, a hivatását meghazudtoló, az „árja faj” érdekében végzett álorvosi kísérletei egyik elszenvedőjeként. A lágerélet mindannapjai, a túlélésért folytatott küzdelem, az összetartás és kitartás, a honvágy, a remény és bajtársiasság, bátorság jelenik meg Ibolya visszaemlékezésében.

Mélyen megindító és felejthetetlen mozzanat 1944 karácsonya. A helyszín Neustadt bei Coburg, Siemens gyár. Magyar és szlovák női foglyok javították a fronton megrongálódott rádióállomások és -adók kábeleit helyi, civil munkásokkal együtt. Művezetőjük, Hans embersége, jólelkűsége vígaszt és támaszt nyújtott a nehéz munka és a karácsony miatt duplán fájdalmassá vált életben.

A kötet igényes megjelentetése dícséretre méltó! Sok archiv felvétel – családi és táborokban készült teszi még teljesebbé ezt a mélyen megindító, megrendítő visszaemlékezést.

Nono_ P>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

El akarták venni a méltóságunkat. De mi nem adtuk. Ami velünk történik, az önmagában nem jó vagy rossz. Azon múlik minden, hogy állunk hozzá.

Próbálok szavakat találni arra, hogy leírjam azt, amit érzek, de azt hiszem, hiábavaló a próbálkozásom.
A történet beletiport a lelkembe, és távolodó léptei fájdalmas visszhangot vertek bennem. De azzal a biztos tudattal csuktam be a könyvet, hogy Anna, Eszter, Juditka nem vagytok elfelejtve!
Bár a könyvről ilyen röviden tudtam most csak írni, de a szobám csendjében ejtett
könnyek többet tudnának mesélni róla. Olvassátok el!

13 hozzászólás
Júlia2005>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

Mondanom sem kell, kellőképpen összetört ez a regény főképp, hogy egy életrajzi ihletésű könyvről van szó.
Azt veszem észre magamon, hogy mostanában folyton folyvást visszatérek a holokauszt témájú könyvekhez. Egyszerre elborzaszt a téma, de közben valahogy olvasatja magát, szeretnék minél többet tudni az akkori háborús viszonyokról, a deportálásról illetve az antiszemitizmusról.
Ha szörszállhasogatónak akarnék tűnni aztmondanám, hogy a cím félrevezető. Hogy a könyv egy kisebb töredéke szólt az Ibolyán elkövetett Mengele kísérletekről. Habár főképp a lány múltján volt a hangsúly, illetve kevesebb figyelmet kapott a koncentrációs táborban megélt borzalmak, mindenesetre engem nem ért csalódás, hiszen úgy érzem sokkal többet kaptam, mintha csak rosszabbnál rosszabb, embertelennél embertelenebb kísérletek leírásából állt volna az egész könyv. Az eleje akár még egy romantikus, szerelmes könyvnek is simán megálta volna a helyét, mosolyjal az arcomon olvastam Ibolya és Artúr édesen alakuló románcát addíg, míg a könyv éleset váltva átnem fordúlt egy háborús, csöppett sem vidám történetbe.
Mondanon sem kell, nem egy résznél elöntötte a testemet a düh, egyszerre fájt és elkeserített, hogy nem is olyan régen a múltban ezek a dolgok megtörténhettek. Habár erős gyomrom van, néhány jelenet teljes mértékig kicsapta nálam a biztosítékot spoiler azután az oldalak után néhány napig nem tudtam aludni és ha csak belegondolok, elszörnyedek.
Ezt a könyvet olvasni kell. Különösképpen figyelémbe ajánlom az összes Holokauszt tagadó emberek, hogy vegye kezébe a könyvet, és kissé gondolkodjon el önmagán!

dagikám>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

Majdnem a könyv felèt könnyes szemmel olvastam. Egy tùlèlő szemszögèből èlhetük àt azt a borzalmakat,amiket ők megèltek abban az időben,azon a helyen. Szerintem akàrhàny könyvet elolvashatnèk ebben a tèmàban,mindig elborzadnèk az emberi kegyetlenkedèsek sorozatàn. Ember emberrel hogy tehet ilyet? Milyen jogon dönthetnek màs emberek èlete felett ìgy? Mengele embereken vègzett kìsèrleteire nem lehet szavakat talàlni.
Ibolyka előadàsmòdja különösen tetszett. A könyv tèmàja ellenère nagy kedvencem lett.

Rákhely_Mónika P>!
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány

Elolvastam együltő helyemben. Kevés ide a szó (pedig sokat olvastam már e témában). Irtózatos. Megrendítő. Megható. 'Hihetetlen'. Embertelen. Felemelő. Feledhetetlen. Respekt Ibolyának és minden áldozatnak, minden túlélőnek, minden ellenállónak és mindenkinek, aki Ember tudott maradni az embertelenségben.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

frtia>!

Minden lánynak járna egy ilyen szerelem. Egy ilyen könnyed, mégis mély, egy ilyen vidám, mégis felelősségteljes, egy ilyen bolondos, mégis a másikat tiszteletben tartó. És a mi szerelmünk pont ilyen volt. A kezdetektől fogva.

(Az én nagy szerelmem – Losonc, 1938. január-augusztus)

48. oldal (Animus, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Stern Ibolya · szerelem
Szelén>!

Az olyan szülőket, mint amilyenek az enyémek voltak, Isten küldi ajándékba.

Málnika P>!

Azon az éjszakán olyan barátság született köztünk, amilyen csak azok között szokott, akik át tudják érezni a másik fájdalmát. Mert a saját lelkükön tapasztalták. Nem a bőrükön. Az túl egyszerű lenne.

301. oldal

Málnika P>!

Mengele nem tudott rólunk semmit. Nem tudta, hogy édesanya süti Losonc legjobb almás pitéjét, és azt sem, hogy milyen finom, meleg sálakat és zoknikat köt nekünk. Nem tudta, hogy milyen jó vagyok számtanból, és hogy a háború előtt orvos akartam lenni. Nem tudott rólunk semmit. És nem is érdekelte semmi. Nem volt számára emberi értékünk.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Josef Mengele · Losonc · Stern Ibolya
Málnika P>!

Mikor a mester látta, mennyire örülünk, és látta, hogy sírunk örömünkben, meghatottságunkban és mélységes szomorúságunkban, elkezdett könnyezni ő is. Hans német volt. De elsősorban ember.

304. oldal

Málnika P>!

Németország romokban hever. Nemcsak a szövetségesek légitámadásai miatt, hanem elsősorban erkölcsileg. Majd persze mindenki azt fogja mondani, hogy ő nem tehetett semmiről, csak parancsot teljesített, vagy élt a csigaházába húzódva, és fogalma sem volt, mi történik körülötte. Meglátja, úgy tesz majd mindenki, mintha őt nem érintette volna, mintha nem tudott volna semmiről. Ezt ne engedjék meg! – mondta a szemembe nézve. – Maguk, akiknek a legtöbbet ártottak, maguknak kell most felvenni a harcot. Küzdeni azért, hogy ezeket az őrülteket, szadistákat, beteg elméket példásan megbüntessék. Hogy elmenjen az emberek kedve a gyilkolástól, mások megalázásától. Nem szabad most úgy tenniük, mintha csak felejteni és továbblépni kellene!

309. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Németország
Szelén>!

Annak idején otthon volt szokás meghalni. Ez teljesen természetes volt, és megkönnyítette a gyász feldolgozását is, azt hiszem. Nem kellett gyötrődnie a családnak amiatt, hogy volt -e, aki a szerettüknek egy pohár vizet adjon, megsimogassa vagy fogja a kezét, mikor eljött az utolsó óra.

Málnika P>!

Hiszen ugyanolyan ember vagyok, mint azok ott a kerítésen túl, hát nem látják? Miért nem akarják látni?

166. oldal

Szelén>!

Én pedig szerelmes lettem. Életemben először, egy szempillantás alatt. Őrülten szerelmes.

Szelén>!

A könnyeimmel küszködtem. Tíz perc sem kellett hozzá, hogy a felhőtlen boldogságot felváltsa a legmélyebb boldogtalanság.


Hasonló könyvek címkék alapján

Konrád György: Elutazás és hazatérés
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Pamela Binnings Ewen: Párizs királynője
Berényi Anna: Richter
Cselenyák Imre: Tiszta szívvel
Adam Makos: Lándzsahegy
Caroline Bernard: Frida Kahlo és az élet színei
Goce Smilevski: Freud húga
Laura Baldini: A tanítónő
Nina F. Grünfeld: Frida