Sasok ​a viharban (Sasok a viharban I.) 23 csillagozás

Hősiesség és ármány a magyar múltból
Viola Judit: Sasok a viharban

Vérzivataros, trónviszályos esztendőkben kalandozunk, a XIII. század végi Magyarországon. IV. Béla király nemrég verte ki a tatárokat a pusztasággá vált, földig rombolt, felégetett honból – de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás a csak imént kihunyt parázs fölött.
A középkorban a harc a hatalomért nem pusztán udvari intrikákban merült ki: fegyverrel folyt a küzdelem a trón elbitorlásáért, a meggyengült ország területének szétdarabolásáért. Az agg, ám még mindig erős királyt nővére és saját fia, majd sógora is megtámadja.
Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a réges-régi hatalmi játszmák izgalmas felelevenítése. A történetet az egyik királyhű nemesifjú kalandjain keresztül tárja elénk a szerző.
Szirtek csúcsán, nemesi sasfészkekben dőlhet el a királyság sorsa…

>!
Athenaeum, Budapest, 2016
368 oldal · ISBN: 9789632936277
>!
Athenaeum, Budapest, 2016
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632936017

Kedvencelte 3

Most olvassa 6

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 41

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Viola Judit lelkész, kántor első regénye hazánk eddig még meg nem írt történelmi korszakát tárja az olvasó elé. A XIII. század második felében, IV. Béla király halálát követően trónviszály vette kezdetét, ebbe az akkori nemeseknek, báróknak is erős beleszólásuk volt. Többek között a regényben szereplő Aba nemzetségnek Borsod-Abaúj-Zemplénből vagy a Kőszegieknek. Az 1260-70-es évek Magyarországát mutatja be a regény, amely remek háttérrel azaz élvezetes körítéssel van megírva. Ezt a fajta ábrázolásmódot akár többkötetes írók is megirigyelnék! Imponáló volt minden leíró rész, minden természetábrázolás, jellemrajz.
Viola Judit kiváló könyvet írt, ami arra serkenti az olvasót, hogy elmélyedjen az adott korszak megismerésében. A regény vetekszik más, általam olvasott történelmi regénnyel, talán a cselekményében kevésbé volt olyan mozgalmas, mint például Rozsnyai János első regénye, A táltos keresztje vagy mondjuk Michael Curtis Ford, Ben Kane ókori témájú regényei, azonban mégis végig érződött belőle a parázs: a múlt varázsa még most is velünk van, és kitart, amíg fennmarad a történelem.
A sivatagi szentek aszott t****re mondom, hogy nagyon jó regény volt ez – mondaná az egyik szereplő, Lőrinc a könyvben. :) Megsüvegelem a remek munkát egy jelessel.

robinson P>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Ez igazán kellemes meglepetés volt! Egy sorozat ígéretes kezdete.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/11/sasok-viharban.html

Habók P>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Viszonylag kevéssé ismert kor könnyen olvasható feldolgozása. Sok benne a leírás, de ettől korántsem lesz unalmas. Pont annyit kapunk a gyerekkorból, amennyi megfelelően alapozza a további két kötetet, és a könyv második fele már igencsak a történelmi eseményeké. Tetszett a vár élete, a kolostor, kevésbé élveztem a királyi udvart (talán mert abból más könyvekben gyakran kapok). Élveztem a régies beszédet, még ha elsőre meg is hökkentem egy-egy kifejezés akkori formáján.
Nagyon jó indulás. Keresni fogom a folytatást.
(És, ami nem a könyv hibája, azt a fülszöveget jobban meg kellett volna írni. Mert ebből például úgy tűnik, hogy Anna IV. Béla nővére volt…).

WerWolf>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Elvarázsolt és magával ragadott.
A történetvezetés annyira folytonos és kellemes, mint egy lassan hömpölygő folyó, melyben megmártózunk, jólesően lubickolunk és elönt bennünket a nyugalom.
Az elején úgy éreztem, hogy ez inkább egy ifjúsági irodalomhoz hasonlító történelmi regény, ami nem csak a múltba repít vissza, a XIII. század közepére, hanem a gyerekkoromba is, amikor még feltételek nélkül hallgattam a történeteket és nem a hibát kerestem bennük :)
Nagyon jól megírt történet, ami magával ragadja az olvasót és hajlamos a külvilág megszüntetésére. Egyszerűen belefeledkeztem mindenbe amikor a könyvet a kezembe vettem.
Mindössze egyszer zökkentem ki (Béla herceg életkorával kapcsolatban).
Ahogy a végéhez közeledtem, kezdtem azt érezni, hogy nincs elég oldal hátra ahhoz, hogy a történetet be lehessen fejezni. Féltem attól, hogy egy kurta lezárás az eddigi jó véleményemet le fogja rontani. Végül azt kell mondanom, hogy ha nem lesz folytatása a regénynek, akkor nagyon meg fogok haragudni Viola Juditra, mert nem elégítette ki hiánytalanul a kíváncsiságomat. Nagyon érdekelne a három testvér további sorsa. Nem Wikipédián akarok utánajárni (azt már megtettem :) ), hanem ebben a regényes környezetben.
Tudom, hogy V. Istvánnal lezárul egy korszak a magyar történelemben, de a Sasok tovább szállnak!
A hangulata és nyelvezete miatt az olvasóban felkelti a vágyat a kutakodásra és fogékonyabbá teszi a történelem megismerésére. Az utánaolvasás pedig fényt deríthet egy-két csúsztatásra, amit az írónő a regény gördülékenysége érdekében megengedett magának. A könyv elolvasását követően a kíváncsiságunk nem csillapodik, sőt, egyre csak növekszik :)
Jó olvasást!

Frissítés: Ma kaptam kézhez a regény nyomtatott változatát, ahol felfedeztem (a fülszövegben), amire már @Borbély_Cintia is felhívta a figyelmemet, azaz a Sasok a viharban egy családtörténet bevezető kötete. Így, ígéretemhez híven módosítom az értékelést és megadom rá a maximális pontot! :)

7 hozzászólás
Citadella>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Egy letehetetlen, jól felépített, olvasmányos történetet. Történelmünk abból az időszakából, amelyet épp csak megemlítenek a történelemkönyvek. De miért? Hisz ekkor is volt ármány és hősiesség, és ha ezt az időszakot alaposabban megismerjük, jobban értenénk az utána következőket. Remekül kidolgozott karakterek, nagyszerű jellemábrázolások jellemzik a történet; a család ereje, a szeretet, a hősiesség és a haza szeretete, a tisztesség és becsület, no és persze az ármány és a cselszövés színesítik a regényt.
A szereplők szerethetőek (Izabella királynőt nagyon megszerettem), tetteik érthetőek (még akkor is, ha nem épp szimpatikus, amit tesznek), olyan jól fejti ki annak okát a szerző.
Zseniális a cím is, amely tökéletesen tükrözi a tartalmat.
Az Aba nembeli Dávid három fiá (Finta, Péter és Amadé) sorsának, férfivá érésének történetét meséli el a regény, amikor is Magyarország épp hogy átvészelte a tatárjárást, és IV. Béla pedig a nemzet megerősítésén dolgozik.
És most jöhet a folytatás. Remélem, Viola Judit nem áll meg két kötetnél.

Ariadne>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Ez a regény azon kívül, hogy történelmi eseményeket dolgoz fel, segít abban, hogy jobban megismerjük a régmúlt alakjait, eseményeit, kalandozhassunk bátran egy olyan világban, ami már nyomaiban sincs jelen a mi időnkben. Igazi történelmi eseményeken átívelő kalandregény, ami minden korosztálynak kikapcsolódást nyújthat. Szerettem. :) Remélem, hogy Aba Amádé további kalandjait is nyomon követhetem majd a szerző következő könyvében.

Bővebben:
http://ariadneolvasmanyai.blogspot.hu/2016/10/viola-jud…

Miyako71 P>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Először a címe tetszett meg, aztán a fülszöveget olvasva rájöttem, hogy egy olyan időszakkal foglalkozik, amiről nagyon keveset tudok, szóval felkerült a listára. És jó ötlet volt.
Olvasmányos stílusban megírt, történelemhű írás a magyar történelem tananyagban viszonylag keveset tárgyalt időszakáról. Az eleje nagyon lassú, és kevésbé ismert szereplőkkel találkozhatunk. Később aztán felpörögnek az események, és jól ismert történelmi személyek is megjelennek. Nekem kicsit sok volt a vallásos hevület a szereplők részéről, és kimondottan zavart az időnként random módon megjelenő régieskedő beszéd. Különösen, hogy a szerző hajlamos rá, hogy beszéd közben vált a modernről régiesre vagy vissza. Emiatt jár a levonás.

odivne>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

A magyar történelem szinte teljesen ismeretlen korába kalauzol bennünket Viola Judit. A tatárjárás szörnyűségét kiheverni igyekvő országban nem volt könnyű az élet. Nehéz volt a gazdagnak, mert a szomszédokkal csatázott egy-egy faluért, jobbágyért. Fokozottan nehéz volt a szegénynek, mert rajta csattant minden: az ő házát gyújtották fel, az ő gyermekeit hurcolták el, s vitték el az utolsó morzsáig az élelmüket, állataikat. Az 1200-as évek vége sem volt könnyű időszaka a Magyar Királyságnak.
Ennek a korszaknak – s a későbbinek is – egyik jelentős családja volt az Aba nemzetség. Aba Dávid három fiának gyerekkorát követhetjük nyomon a sorozat első kötetében. Finta, Péter és Amádé jó testvérek, kitartanak egymás mellett, de jellembeli különbözőségük már fiatal korukban megmutatkozik. Mindegyikőjük azonos nevelést kap, s mégis egészen másképp alakul a sorsuk.
Bepillantást nyerhetünk a lovagi élet szépségébe és nehézségébe, megtudjuk, mennyit ér az adott szó, s milyen könnyen fordul szembe valaki akár a saját rokonával is.
A cselekmény izgalmas, a stílusa magával ragadó.
Kíváncsian várom a folytatást…

Könyveskuckó_reblog>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

(Udvari) élet az 1200-as években – avagy ismét a történelmi kötetek nyomában
Mindannyian tudhatjátok már, mennyire rajongója vagyok a történelmi köteteknek, úgyhogy biztos, hogy lelkendezve fogadok minden ilyen alkotást, azonban közel sem szoktam elfogódott lenni. Arról is többször tettem már említést, hogy az új, magyar kortárs írók mennyire feltörekvőben vannak, és rengeteg könyvet ajánlok is nektek tőlük napról-napra. Így van ez a Sasok a viharban könyvvel is Viola Judittól, ami egy családtörténet nyitó kötete.

„Minél többet foglalkozik az ember egy-egy témával, annál inkább fixa ideái támadnak. Nekem is van három. Először az, hogy a valóság sokkal meglepőbb és fordulatosabb dolgokat produkál, mint a legvadabb képzelet. Arról is meggyőződtem, hogy a magyar történelem is van olyan érdekes, mint a nálunk nagyobb és szerencsésebb országok múltja. Sőt! Végül abban is biztos vagyok, hogy bőven vannak figyelemre érdemes, ismeretlen vagy félreismert korszakok és személyek. Ezt a három tételt szeretném alátámasztani ezzel a kötettel és a következőkkel, amik IV. Béla uralkodásának a végétől Károly Róbert trónra kerüléséig kísérik végig Aba Amadé és testvérei életét”
/Viola Judit/

Értékelés:
Igazából csak holnap akartam megírni ezt az értékelést, de egyszerűen nem bírtam magamban tartani. Volt, aki majdnem max. pontot adott rá az olvasók közül, és egy csillagot csak a vége miatt vont le, ezt elkerülendő szeretném hangsúlyozni, hogy ahogy a borító kis behajtós része is írja, ez egy családtörténet első kötete, amely a magyar történelembe kalauzol minket el, mint fentebb idéztem, IV. Béla idejébe (s később Károly Róbert trónra kerülésének évébe). A borító alapján először nem gondoltam volna, hogy ilyen szépirodalmi művet kapok a kezembe, azt gondoltam, talán kissé klisés lesz, pedig egyáltalán nem. Nekem a kedvencek között landolt.

A történet maga 3 testvérről szól az Abák ősi nemzettségéből. Mindamellett, hogy a kötet egész jó történelmi hűséggel kalandoztat minket a trónviszályok, lázadások, háborúk korába, a testvérek (Finta, Péter és Amadé) szemén keresztül különböző nézőpontokba nyerhetünk betekintést az akkori történelmi helyzetet illetően. Legelőször gyermekekként ismerjük meg őket és természetüket, életmódjukat, kalandjaikat, majd ahogy növekedvén útjuk szétválik, úgy kalandozunk el mi is különböző tájakra, ismerjük meg az uralkodó család tagjait. Úgy vélem, minden olvasó szeretettel szívébe zárja a közel sem tökéletes fiúkat, kiváltképp a legkisebbet, Amadét, akinek bölcsességét én is megirigyeltem olvasás közben, s annál inkább érdeklődve várom a további kötetekben felnőtté válásukat. Igaz, ami igaz, hogy fiatal koruk első olvasásra igen furcsa viselkedésükhöz képest, nem szabad azonban elfelejteni, hogy abban a korban 13-14 évesen a lányok már férjhez mentek, a fiúk pedig már férfinak számítottak, így gondolom, akkoriban érettebbek is voltak a fiatalok.

Külön kiemelném a minőségi fogalmazást, és a beszédmód helyenként régiessé tételét, ez azonban csöppet sem rontott az olvasási élményen, sőt, külön jót derültem egy-egy felszólaláson, enyhe „káromkodáson”, és ennek a nyelvtani fogásnak hála csak még inkább magával ragadott a könyv. Rám nem jellemző módon napokig olvastam, mert szerettem volna kicsit több időt „eltölteni” Amadéval. Kicsit ez is olyan volt érzésre, mint mikor A gyűrűk urát, vagy bármely más, több nézőpontos könyvet olvastam, mert épp mikor az egyik testvérről volt szó, érdekelt, közben mi történt a másikkal és vica versa. Éppen az ilyen kötetek képesek arra, hogy szép sötét karikákat varázsoljanak a szemem alá, mert mindig érdekel, hogy közben mi történhet a másik szereplővel. Nagyon érdekes, mennyire más irányt vesz a történetben a három fiú sorsa, hogyan cseperednek, milyen kalandokba, viszályokba folynak bele akaratlanul is, és miként állnak helyt a vitézi, lovagi életben. A legkedvesebb része számomra a könyvnek az volt, amikor Amadét megtanítják a becsületszó értékére.

Bárkinek tudom ajánlani, korosztályi megkötésem nincsen, ahogy a szépirodalmi műveknek általában sincs. Férfiak is nyugodtan vegyék kézbe, hiszen nem romantikus könyv, de kalandvágyó, történelmi köteteket szerető nőknek is ajánlom. Nagyon jót tesz néha a zsúfolt tények nélkül, csupán a történetiség és kaland kedvéért visszarepülni a múltba és megismerni eleinket; erre ez egy kitűnő alkalom, eljátszadozni a gondolattal, milyenek voltak valójában az akkori emberek, szokások.

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (max pontos)
Karakterek: 10/10 – Mindegyiket imádtam, és visszarepítettek az időben. Természetesen Amadé a kedvencem és gyakran kívántam, bár én is olyan bölcs lehetnék, mint ez a kisfiú.
Borító: 9/10 – A kötés maga tökéletes, kemény borítás, a borítóból azért több változatot is megnéztem volna.
Kinek ajánlom: A történelmi kötetek kedvelőinek, férfiaknak is, mert nincs benne szerelmi ömlengés, inkább ármányok, csaták, kalandok. Mindazonáltal én, mint nő is nagyon-nagyon élveztem.
+ pont: A történelmi könyvekért alapból plusz pont jár. Egyébiránt nagyon szépen megfogalmazott, szépirodalmi, minőségi írás, pirospont neki!
– pont: Nincs, bár néha nehéz volt követnem azt, hogy XY az uralkodó épp kicsodája, és mi is történt a múltban, de hát a magyar történelem az már csak ilyen „változatos.”

www.konyveskucko.reblog.hu

Petya15>!
Viola Judit: Sasok a viharban

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Remekül megírt, olvasmányos és jól részletezett családi történet első része.
A cselekmény a három testvér körül bonyolódik, teli kalandokkal, kihívásokkal. Gyermekkoruk kedélyes és olykor komor történései valós és reális történetet eredményez, melyben a történelmi háttér igen jól kidolgozott. Ízléses a nyelvezet jellemzi, ami a párbeszédekkor a kor hűségét növeli.
Intrikák és kalandok övezik eme három sasfióka felnőttévállását, és kezdő kötetként egy család történetét ismerhetjük meg. Jó volt olvasni, viszont a kezdeti állapot igen lassan haladt előre, a cselekmény sodró kibontakozása kicsit később következett be. Így én 4* értékeltem. Talán a folytatás jobban sikerül …


Népszerű idézetek

robinson P>!

Ahol csak megjelent, az asszonyok nem tudták a szemüket levenni róla. Mindegyikhez volt szép szava, kedves mosolya. Mind szerelmesek voltak belé. Én meg gyűlöltem őket, ahogy kellették magukat és kivetették a hálójukat.

55. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

4 hozzászólás
robinson P>!

– Gyermek jött a várba, és férfit találok – mondta meghatottan az apa.

78. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

robinson P>!

– Ti még nem tudjátok, de az asszony, akivel együtt hál az ember, nagy hatalom a lelkünk és a testünk felett.

234. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

WerWolf>!

– A politika, úgy látszik, azt teszi, hogy a magad hasznára hazudhatsz, s még jobb, ha más azt véli, érette teszed

24. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

robinson P>!

Amadé felnézett nagyanyjára, és okos kék szemében csak szeretetet és aggódást látott.

57. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

robinson P>!

Örültek, hogy sikerült kijutniuk, s nem tudták, hogy a falon belül Karacs vitéz jóízűen mosolyog hosszú kajla bajsza alatt. – Ehen, szöknek a fiatal sasok, röpülni akarnak! No, csak szálljanak, ha tudnak!

11. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

robinson P>!

Eszébe jutottak Dávid úr búcsúszavai, melyekkel itt hagyta a királyi udvarban: Légy hűséges a királyhoz, s élj boldogul, de úgy, hogy reggelente ne kelljen szégyenkezned önmagad előtt! Vajon, mire gondolt apja?

152. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

robinson P>!

– Tanuld, fiú, biztosabb, ha több vasat tart az ember a tűzben!

200. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

Dórica P>!

– Milyen egy csata? – érdeklődött Finta.
– Milyen? Igazából leírhatatlan! Csak átélni lehet, elbeszélni nem. Félelmetes a zaj, a lovak dobogása és nyerítése, a páncélok zörgése, a zászlók csattogása. A fegyverek csengnek-bongnak, páncél reped, ruha szakad, csont reccsen és törik, vér folyik, hús hasad. Kiáltások, nyögések szólnak melletted, mögötted, alig látsz. Hatalmas a por a vágtától, érezni az izzadság és a félelem szagát – felelte a nagybátyja.
– És a gyilkolás szagát – tette hozzá a herceg –, és itt nem a vér szagára gondolok.

254. oldal

Viola Judit: Sasok a viharban Hősiesség és ármány a magyar múltból

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Csikász Lajos: Megátkozottak
Urbánszki László: A dalmát háború
Benkő László: A végső tenger I-III.
Jan Dobraczyński: A szeretet foglya
Tamási István: A kiátkozott
Szántó György: Aranyágacska
Rozsnyai János: A táltos keresztje
Fehér Tibor: Lidérckirály
Trux Béla: Akkon ostroma
Kodolányi János: A vas fiai