No, szóval ott vesszük fel a történet fonalát, ahol az Empire V-ben elmetszettük és ismét Ráma, az újdonsült és naiv vámpír bőrébe bújva pillanthatunk be újra egy kicsit az öröklétben, ami így belülről szemlélve sem fenékig tejfel, hát még az emberiség tőlük kapott fricskáit tekintve – húzhatjuk magunkat, hogy még mindig csak itt tartunk, ahol…
…mert Pelevin a tőle jól megszokott módon fog egy jó nagy vödör kakit és amilyen mélyre csak tudja beledugja a fejünket és röhögve nézi végig kínlódásunkat, amikor ebből kikeveredve tisztogatjuk magunkat, majd amikor túltettük magunkat az első pár sokkon és kérdésekkel bombázzuk, hogy ennek most mi köze is volt a glamourhoz és diskurzushoz…
… akkor szépen elmagyarázza a világunk működését, a tudat és az emberi élet természetét, a boldogság és a szenvedés kérdéskörét vámpírszemmel, egy teljesen más szintről (és pengeéles logikával megvilágítva), mint ahonnan mi eddig szemlélgettük, tapogattuk a dolgokat, és ez az, amit imádok benne, hogy gunyorosan, embert-vámpírt-putyint nem kímélve, de mindig megmondja a tutit, elég csak olvasgatni az idézeteket, amiket kiírtam, és persze nem árt elgondolkodni is rajtuk egy csöppet.
Egyébkét tényleg SzuperAhaSzuper volt a közepéig, aztán kicsit berágtam rá, hogy miért buzizik, zsidózik, utálja/fél/nem érti a nőket ennyire stb., aztán pár oldal alatt rájöttem, hogy csak a saját címkéim és előítéleteim mozdultak el bennem, egy számomra nem tetsző irányba, és Pelevin csak az ujj volt, ami erre rámutatott, szóval ezután a mini szatori után megértettem, hogy még mindig Ő a legnagyobb tanító, aki a leszokott füvesek orosz, buddhista világában termett. :))
…és az értelem a műveiben talán pont ebben rejlik, én éppen ezt éltem át az olvasása közben:
„A kulcs az a trükk, amelyet az emlékezet hajt végre. Azt sugallja, hogy az előző pillanatban valami kimondhatatlanul gyönyörű és csodálatos játszódott le. És hiába tudod, hogy valójában semmi különös nem történt, és minden pontosan ugyanolyan maradt, amilyen mindig is volt (hiszen ez a lényeg), az emlékezet azt bizonygatja, hogy a csoda megtörtént. És te átadod magad ennek az édes káprázatnak, és közben egyetlen, isteni iróniával áthatott pillanatra megérted, milyen korlátolt kis lény is az ember, milyen giccses önámítás az ő egész belső világa, és minden, amire gondolni és emlékezni lehet”. http://moly.hu/idezetek/477346
Kemény mondatok, de a csoda megtörtént és ha a felszín egyenlőre még változatlannak is tűnik, a mélyben olyan folyamatok indultak el, amik ki tudja hova vezethetnek, szóval plázacicák, félős frusztráltak, szimulákrumok, felébredni nem kívánók, a mai túlshoppingolt világban még hívő optimisták, NE olvassák el, mert visszafordíthatatlan és maradandó károsodást okozhat a világképükben.
Mindenki másnak sürgősen ajánlom a beszerzését és szellemi magáévá tételét, mert széleskörű megértése és használata hozzásegíthet a megvilágosodáshoz és nem mellesleg eszméletlen beszólásaival halálosan jó szórakozást nyújt! :)