Az ​orosz széplány 69% 12 csillagozás

A Jerofejev kötet. A Bosnyákon akadt a kezembe, ismerős volt a név. Az orosz széplány korábbi hallatlan sikere a hírekben hozzám is eljutott, s ez alapvetően valszeg két dolognak volt köszönhető. Egyrészt talán annak, hogy nagyon olvasmányos: Irina Tarakanova, a regény főhősnőjének monológja szlenggel és trágárságokkal teletűzdelt, ugyanakkor humort és líraiságot egybeolvasztani képes, „ízes” nyelven vall szerelmeiről, szeretőiről, a Brezsnyev-korszak nómenklatúrájának jellegzetes figuráiról. Tarakanova ugyanis a „magasabb” társadalmi körök közkedvelt prostituáltja, s mint ilyen, a szovjet elit intim szférájának hiteles krónikása. Témáját tekintve tehát Az orosz széplány – elsőre akár úgy tűnhet – botrányos pornókönyv. Ugyanakkor a sorok közti üzeneteiben mélyebb kérdéseket taglal. Irina Tarakanova átkeresztelése, várandóssága, ténykedése így válik egyúttal Oroszország megmentésének kísérletévé is; szépsége a Kandinszkijt vagy Vrubelt is megihlető orosz népi szépséggé; a szépség a Dosztojevszkij-féle világmegváltó tényezővé; a munka közben bemutatott prostituált a Szolovjov-féle Örök Asszonyisággá, Isteni Bölcsességgé, Szófiává; Irina eszmefuttatásai a Kelet vagy Nyugat, valamint a hit vagy hitetlenség kérdésévé. Mindez nyilvánvalóan sajátos „alulnézeti” szempontból, „csikóperspektívából” mutatkozik meg, vagyis abból a nézőpontból, ahogyan a regény expozíciójában a nőgyógyász a speciális nőgyógyászati vizsgálószéken, a „csikón” ülő Irina Tarakanovát látja. Igazi posztmodern regény, a kalandok során felbukkanó férfiak gyengeségeiben, kicsinyességeiben, emberségében és vadságának részleteiben tobzódó gondolatok, amelyek másra, újra serkentik az olvasót. Ajánlom!

Eze gy nagyon-nagyon-nagyon-nagyon jó könyv.
Jerofejev pedig egy nagyon-nagyon-nagyon jó író. Olvasni fogok tőle sokat.
Komédia, tragédia. Röhögös, sírós, (az azért nem annyira, inkább szomorkás), megdöbbentő.
Nekem sem nem ateista, sem nem hívő, sem nem pornográf. Jó.
Kicsit Pepin bácsis, kicsit Svejkes, Kicsit Nanás (Zola).
És iszonyú tömény. Egy percre nem lehet elkalandozni gondolatban, mert rögtön nem tudom mi van.
Orosz. Oroszország.
Nagyon jó.

A tartalma tetszett, a megvalósítás nem! Nem egy egyszerű könyv. A stílusa elég furcsa volt, néha idegesítő, vissza-vissza kellett lapoznom, hogy ne veszítsem el a fonalat. Maga a témája érdekes, de szívesebben olvastam volna egy könnyedebb regény formájában a „szoknyás” Gorbacsovról…