Mégis ​mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban 99 csillagozás

Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Világszerte ​olvasók egész generációi számára nyújtott megrázó élményt Viktor Frankl pszichiáter klasszikus memoárja, amelyben a náci haláltáborokban zajló mindennapi életről számol be.

Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942-45 között, ezek egyike Auschwitz volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások végletes gyötrődéséből kiindulva hozta létre terápiás módszerét. A szenvedést nem kerülhetjük el, állítja Frankl professzor, azt azonban eldönthetjük, hogy milyen módon viszonyulunk hozzá, és találunk-e benne értelmet.

Értelmet találni az életben, bármilyen is az; kitűzni bizonyos célokat, és azok felé haladni – Frankl logoterápiájának ez a törekvés az alapköve. Sok tekintetben a pszichoanalízisre épít ez az elmélet, de annál általánosabb érvényű, és pozitív üzenete révén mindenkit szíven talál. Az ember egyedi, senki mással össze nem téveszthető lény, hangsúlyozza dr.… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2022
248 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634055549
>!
Európa, Budapest, 2021
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634055549 · Fordította: Kalocsai Varga Éva, Dippold Ádám
>!
Európa, Budapest, 2020
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634055549 · Fordította: Kalocsai Varga Éva, Dippold Ádám

4 további kiadás


Enciklopédia 77

Szereplők népszerűség szerint

pesszimista · rab (fogoly)

Helyszínek népszerűség szerint

koncentrációs tábor


Kedvencelte 8

Most olvassa 10

Várólistára tette 86

Kívánságlistára tette 93

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

DaTa>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Személyiséglélektan III. gyakorlatra ez volt az egyik kötelező olvasmány, a hétvégi szemináriumra olvastam most újra, így évek után, és most is, újra és újra megérintett, elgondolkoztatott, elszomorított, és egyben hitet is adott. Mert

Mi úgy ismertük meg az embert, mint ahogyan arra eddig talán egyetlen generációnak sem volt alkalma. Ki tehát az ember? Olyan lény, aki mindig maga dönti el, mivé legyen. Ő az a lény, aki gázkamrákat talált fel, de az a lény is ő, aki felemelt fővel és imával az ajkán ment be a gázkamrákba. Igen. Mi döntünk. Mindig. Minden helyzetben.

Solymár_András I>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Hiszem és vallom, hogy az ember feladata, hogy találjon valakit, aki jobb, erkölcsösebb, ügyesebb, okosabb, motiváltabb és beálljon mögéje minden erejével. De egyből felmerül a kérdés: kit érdemes követni?

Talán azt, akinek csodálatos élete van, boldog, semmi számottevő gonddal nem küszködik, s negativitásnak, kétségbeesésnek és kételynek árnyéka se vetül pszichéjére? Mindenekelőtt szerintem ilyen ember nem létezik, aki pedig azt állítja, hogy márpedig igen, az hazudik. Másodsorban, ha létezne is ilyen ember, azt nem követni kell, hanem megmérgezni, ahogy minden rendes ember is tenné, jogos irigységből.

Követni az erőseket érdemes. Erkölcsileg, fizikailag, szellemileg erőseket, kik önként veszik vállukra a terheket és viszik, önnön fáradságuk és életüket nem sajnálva. Ez pedig, kézen-közön az egzisztencializmus egyik fő mondandója.

Van néhány alaptézis, ami nem megkerülhető. Először is, az élet fájdalmas és szenvedéssel teli. Ha úgy gondolod, hogy ez nem igaz, kortyolj bele bátran a kávédba. Ha nyitott szemmel jársz és tudod, hogy így van, akkor át is léphetünk a második tételre, miszerint az élet alapvetően igazságtalan. Ha ezzel sem értesz egyet, kérlek fáradj ki valamelyik szeméttelepre, ahol egész családok próbálják fenntartani nyomorúságos életüket az által, hogy mások hulladéka között turkálnak és mond el nekik is a véleményed, értékelni fogják. Tipp: vidd magaddal az Iphonodat, s ne maradjon el a Starbucks-os kávé sem a kezedből. A harmadik tézis, hogy az élet nem tartozik neked semmivel. Nekem se. Nekik se.

Ez az a világ, ahol élünk és ez az a világ, ahol Franklt elvitték a koncentrációs táborokba. Ő pedig figyelt. S azt látta, hogy ez így van. Feltette, hát a kérdést: miért ne kössem fel magam? Miért ne vetnék véget ennek a temérdek szenvedésnek? Miért tűrjem el, hogy holnap ismét csóré seggel kicsapjanak a hóba dolgozni egy híg levesért és egy karéj kenyérért?

Ő pedig megválaszolta. Mert meg szeretném találni a feleségem. Mert orvos vagyok és van egy hippokratészi esküm, s ha felkötöm magam, senki sem fogja a tífuszos lázálomban könyörgő emberek kezét fogni és senki sem fogja cserélgetni rajtuk a borogatást.

Mert mi ijesztőbb van a nihilizmusnál? Az, hogyha MINDENNEK értelme és következménye van, s minden apróság, egy remegő kéz megszorítása, egy kicserélt borogatás is fontos. Minden, amit teszünk, szétgyűrűzik a világban. Minden mulasztásunk szétgyűrűzik a világban.

E az a teher, amit Frankl magára vesz és viszi, hosszú éveken keresztül. Amikor engem is utolér a nihil, mindig rá gondolok. Ha neki, a táborokban sikerült értelmet találnia, akkor nekem, a kényelmes lakásomban, virágzó városomban, a jelentőségteljes kapcsolatomban, akkor nekem itt ne sikerülne?

Szerintem, ha valakit, hát őt érdemes követni. Tegyétek hát.

Mariann_Czenema P>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

(Valószínűleg fogok róla hosszabban írni is, mert megérdemli, de amíg eljutok odáig:)
Ez egy szakkönyv, és nem egyszerűen holokauszt beszámoló!
(kifejezetten alávaló marketinghúzás tévútra vinni a reménybeli vevőket, és csöppet sem egyeztethető össze Frankl doktor elveivel.)

A koncentrációs táborról szóló részek pszichológiai embertípusokat, élethelyzeteket elemeznek, néhol szárazon, néhol brutálisan őszintén. Nem egyetlen Auschwitz memoár, amit az utóbbi félévben olvastam, mégis volt benne új információ a tábori életről.
A kötet második fele pedig tisztán szakmai: a logoterápia módszertanát magyarázza.

Szerintem briliáns könyv volt, kár, hogy csak elektronikus változatban bírtam megvenni, mert biztosan el fogom olvasni a második felét többször is.
Laikusoknak azonban, akik „csak” egy holokauszt memoárt akarnak olvasni, nem való – még akkor SEM, ha Edith Eger: A döntés című könyve után jöttek Frankl művét elolvasni.
(és engem bosszant, hogy miért kell összehasonlítani a kettőt, mikor nem ugyanolyan okból készültek? A Napot is össze lehet hasonlítani a Holddal, de értelme egy szál se.)

BertaPalikSzilvi P>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Egy ideje halogattam már ezt a könyvet.Valamiért féltem elkezdeni, nem a holokausztot érintő téma miatt, hanem sokkal inkább a terápiát feltáró része miatt.
Talán ez miatt kicsit nehézkesen haladtam az olvasással.
A könyv első fele személyesebb, a náci haláltáborban lévő emberek mindennapjait eleveníti fel, a második felében az itt szerzett tapasztalatokra, tanulságokra koncentrál.
Az író logopédiás terápiájának lényege , hogy megtaláljuk az élet értelmét.
Nem könnyű olvasmány, inkább az a fajta amit újra meg újra elő kell venni és ízlelgetni, elmélkedni rajta.
A szakmai megfogalmazások és a megrázó emberi sorsok sem könnyítik meg az olvasást, de érdemes időt szánni rá.

PTJulia P>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Ez egy nagyon értékes könyv, illetve két könyvecske egy kötetben kiadva. Most, a koronavírus járvány és a karantén idején ismét kiváltképp időszerű. Frankl terápiájának kulcsa ugyanis, hogy mindenki megtalálja az életében azt a célt, ami miatt tényleg érdemes élni, túlélni. Ez most nem is lehetne aktuálisabb. Rengeteg jó gondolata, értékes megfigyelése van a 20. század emberével kapcsolatban. Nem véletlenül jutottunk oda, ahol vagyunk, levezeti ezt a mai értékválságot is. Nem tudom, hogy legyek-e annyira optimista, hogy higgyem, hogy a jelen helyzet talán sokakat kivezet ebből az értékválságból? Vagy inkább nem foglalkozom vele, és beépítem azt az életembe, amit Frankl-tól is tanultam.
Személyes élményeire pedig nincsenek szavak. Ez nem tompított leírás, mint ahogy pl. a krakkói babakészítőnél írtam (https://moly.hu/ertekelesek/3668703), ez maga a kőkemény valóság. Szerintem ezt ép ésszel felérni nem lehet.

FreeAngel>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Borzasztó nehéz erről a könyvről írni.. Nehéz témákat vesz sorra, amit a kontextus még hangsúlyosabbá tesz. Az, hogy pszichológusként mindezeket egy koncentrációs táborban való megfigyelései és tapasztalásai alapján elemzi, a hitelességen túl arra késztet, hogy az ember elgondolkodjon és alaposan megfontolja az olvasottakat. Ez teszi talán ennyire maradandó és örökérvényű kötetté.

theodora>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Mai szemmel olvasva talán már egyértelműnek is tűnhetnek a megállapításai, de ez érthető is. Az utóbbi évek-évtizedek erőteljesen az önmegismerésre, az önmagunk beteljesítésére helyezték a hangsúlyt. Minden bizonnyal ennek alapja Frankl irányzata volt. A 20. századi kiüresedett, megcsömörlött életeken ezzel a terápiával segített, aminek hatására a következő generációk már más problémákkal küzdenek-küzdöttek meg.
És hogy mit tudunk ma magunkkal vinni ebből a kötetből? Mindenképpen az önismeret, a saját célok és vágyak megismerését. A hála érzését, talán még a túlzott irányítás elengedését is. Az élet értelmének, a szenvedés értelmének átkeretezését.
Érdemes elolvasni egyrészt a koncentrációs táborban töltött memoár része, másrészt az önismereti részletek miatt.

deaxx P>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Az alcíme miatt, emiatt a furcsa szó miatt olvastam el, hogy logoterápia. Mégis, mit jelent ez? Mint kiderült, a 3. bécsi iskola (az első Freud-é a pszichoanalízissel) alapítója, Viktor E. Frankl terápiás módszere. Amit már azelőtt gondolatba/jegyzetekbe öntött, hogy megismerte volna a II. világégés koncentrációs mocskát…

Ez valójában nem egy könyv, hanem kettő. Az első a szerző táborban szerzett tapasztalataira épít – célja egy olyan objektív leírás átadása, ami segít megérteni a táborok pszichológiai velejáróit. Mindezt úgy, hogy a tudományosság objektív kritériumának a lehető leginkább megfeleljen. Nem sokban különbözik ez az elbeszélésmód attól az eltávolodott, rideg leírásmódtól, amit tapasztalhattunk nagy traumát átélt emberek írásaiban. De itt elmarad a traumák elmesélése, ez a könyv egy percre sem téveszti szem elől a célját: végigveszi a táborlakók, valamint a tábor többi szereplőjének (fogalmazzunk csak ilyen általánosan) lelki állapotát, mintegy a pszichológia szemüvegén keresztül tekinti át az eseményeket. Itt-ott anekdotákkal megfűszerezve az elmondottakat.
Nagyon érdekes kaland volt, érdemes volt általa egy kicsit jobban megérteni az embereket, voltaképp erről szól a pszichológia, nem?

Ez a rész teszi ki a könyv nagy részét. A második a logoterápiát mutatja be röviden. Ha a logoterápia kulcsmondatát kéne meghatároznom, akkor az valami olyasmi lenne, hogy meg kell találni azt az okoty azt a célt, amiért érdemes életben maradni – legyen az egy hobbi, egy személy, vagy egy hosszú molyos várólista.
Nagyon vártam ezt a szövegrészt, de úgy érzem, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: laikusként elvesztem a fogalmakban, és az összefüggéseket is nehezen találtam meg, pedig ez egy laikusoknak szánt szöveg, maga a szerző is beleírja.

Nagyon szimpatikus nekem a szerző, ez a Viktor E. Frankl, egy bölcs ember kisugárzását érzem a szavaiból, valakiét, akire érdemes hallgatni. Szakemberként is nagyon pozitívnak és előremutatónak látom a betegeihez való viszonyulást, és azt az emberségességet, ami a könyvéből sugárzik.

Most, olvasás után úgy érzem, hogy valami olyanra jöttem rá, amit érdemes tudni, és amit a mindennapi életben is hasznosítani lehet. Nem egy nagy dolog, de az apróságokban rejlik a világ titkának kulcsa, hát nem?

Egy kifogásom van: a fordítás itt-ott elég nagyot döccen, néha kissé magyartalannak érzem. Pedig sokadik kiadása ez a könyvnek, tényleg nem lehetett volna kigyomlálni ezeket?
Ugyanígy néhol a szóhasználat is másfele tereli a szöveget, mint ami célja lenne. Hiába, a stílus nem ismeri a szinonima fogalmát, pontosnak kell lenni.

>!
Európa, Budapest, 2019
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634055549 · Fordította: Kalocsai Varga Éva, Dippold Ádám
2 hozzászólás
Könyvözön>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

„-Mondd – te örültél ma?”

Viktor Frankl híres osztrák pszichológus, aki a II. Világháború ideje alatt négy koncentrációs tábort járt meg és élt túl, elveszítve várandós feleségét és szüleit.

Bár a regény szemlélteti Auschwitz borzalmait, mégsem ezek kerülnek a középpontba. Az olvasó most egy kicsit átélheti min ment keresztül lelkileg egy fogoly, kezdve az aktivitás szerinti szelekciótól, egészen a felszabadulásig vagy a halálig…

Bővebben itt olvashatsz erről a könyvről:
https://www.instagram.com/p/CEGuOHgBoyj/

Нори IP>!
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban

Ki tehát az ember? Olyan lény, aki mindig maga dönti el, mivé legyen. Ő az a lény, aki a gázkamrákat találta fel, de az a lény is ő, aki felemelt fővel és imával az ajkán ment be a gázkamrákba.

…senkinek sincs joga igazságtalanságot elkövetni, még annak sem, aki maga igazságtalanság áldozata volt.

Ez egy hihetetlenül értékes könyv, amit sokak kezébe odaadnék.
Sokkal többről van benne szó, mint a koncentrációs táborok mindennapjainak pszichológiai szempontból való elmesélése. Viktor Frankl számomra egy nagyon hiteles, tiszteletreméltó emberré vált, az általa kifejlesztett logoterápiás módszer pedig olyasmi, amit mindannyiunknak érdemes alkalmaznia kisebb vagy nagyobb mértékben.
Tudnunk kell, hogy az életünknek van célja, de itt nem egy egyetemes, magasztos célról van szó. Frankl az egyén számára fontos dolgokról beszél, ami értelmet ad a létezésének. Legyen az bármi, míg azért képes küzdeni, míg a jövőbe vetet hite meg nem rendül, addig képes lehet teljes életet élni, akkor is, ha útja szenvedéssel teli.
És itt jön a következő fontos pont. Nem arról van szó, hogy egy szenvedéstől mentes életre törekedjünk, hiszen ha ezt tűzzük ki magunk elé, bizonyára nagyon boldogtalanok leszünk. Frankl felhívja a figyelmet, hogy amit tőlünk soha semmilyen formában nem vehetnek el, az az, ahogyan a dolgokhoz hozzáállunk. Vagyis mi magunk adhatunk értelmet az elkerülhetetlen szenvedéseknek azáltal, ha méltósággal nézünk elébe, és hisszük, hogy értelme van. Ki mástól lenne igazán hiteles ez a gondolat, mint aki a saját bőrén tapasztalta meg, milyen amikor a legszörnyűbb körülmények között kell embernek maradnia.
A haláltáborok mindennapjairól szóló fejezetek egyszerre voltak megrendítőek, emberközeliek közben enyhén tudományosak, így igazán különleges élményt nyújtottak. Az pedig különösen tetszett, hogy Frankl nem mond ítéletet, sőt több olyan esetről is beszámol, ami bizonyítja, mennyire nehéz is megítélni, hogy egy ember jó-e vagy rossz,
A logoterápiáról persze hosszan lehetne beszélni, igazán érdekes téma, viszont nem szeretnék hosszan okoskodni.
Akit érdekel a Holokauszt témája vagy a pszichológia, netán valamilyen szintű egzisztenciális válságba jutott, annak szívből ajánlom ezt a könyvet.


Népszerű idézetek

Szelén>!

[…] életemben először értem meg egészen annak igazát, amit oly sok gondolkodó úgy fogalmaz meg, mint hosszú élete során kikristályosodott végső bölcsességet, s amit már oly sok költő megénekelt; annak igazát, hogy a szeretet valahogyan létünk legmagasabb csúcsa, ahová élő emberként emelkedhetünk, a legtöbb, amivé földi életünk kiteljesedhet. Most fogom fel igazán azon végső, legvégső tanítás értelmét, ami az emberi gondolkodás, költészet és a hit mindenkori üzenete: megváltás csak szeretet által és szeretetben lehetséges!

Ha az embernek már semmije sem maradt

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
Szelén>!

Vagy például emlékszem egy esetre: egy este, amikor a munkától halálos fáradtan a leveses csajkákat a kezünkben tartva már a barakkokban a földön elnyújtózva feküdtünk, s akkor berontott egy bajtársunk, hogy azonnal siessünk a felvonulási térre, bármennyire is fáradtak vagyunk, s akármilyen hideg is van, mert nem mulaszthatjuk el a lemenő nap szépségének látványát.
S amikor aztán kint megláttuk a nyugaton komoran tornyosuló, gomolygó felhőket, s az egész horizontot benépesítették a különböző formájú és minduntalan változó felhőgomolyagok, fantasztikus alakok bukkantak fel földöntúli színekben pompázva az acélkéktől a vérvörösen izzó pirosig, s alatta éles kontrasztként a tábor szürke és sivár földkunyhói, a sártól ragacsos felvonulási tér, amelynek pocsolyáiban az ég parazsa tükröződött, akkor percekig tartó elragadtatott néma csodálat után egyikünk csak annyit mondott: „Milyen szép is lehetne a világ!”

Árokbéli meditációk

Szelén>!

[…] az ember nem döntheti el a másik helyett, hogy konkrétan mi az ő életének értelme. Erre mindenkinek magának kell rájönnie, és el kell fogadnia a felelősséget, amely a végül fellelt értelemből rá nézve következik. Ha sikerrel jár, minden megaláztatás dacára képes lesz megerősíteni magát. Frankl előszeretettel idézi Nietzsche mondását: „Akinek van miért élnie, szinte minden hogyant kibír.”

Előszó

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche
PTJulia P>!

Egy alkalommal fölkeresett a rendelőmben egy idősebb háziorvos. Súlyos depresszióban szenvedett; képtelen volt túltenni magát a felesége elvesztésén. […]
-Doktor úr, mit gondol, mi történt volna, ha ön hal meg hamarabb, és a felesége élte volna túl magát?
-Ó, az borzasztó lett volna – felelte –, mennyit szenvedett volna szegény!
-Nézze, doktor úr -feleltem-, a felesége elkerülte ezt a szenvedést, mégpedig ezt senki másnak nem köszönheti, csak önnek. Kemény árat fizetett érte, az bizonyos: ön élte túl, és önnek kell meggyászolnia.
Erre egy szót sem szólt, csak megrázta a kezemet, és megnyugodva kisétált a rendelőmből. Vannak olyan esetek, amikor a szenvedés megszűnik, mihelyst valamilyen értelmet nyer – például akkor, ha egyfajta áldozatnak tekintjük.

209-210. oldal

PTJulia P>!

Megkockáztatom: nincs semmi más a világon, ami olyan hatékonyan segítené az ember túlélését, mint a tudat, hogy életének igenis van értelme. Nietzsche szavaiban sok a bölcsesség: „Akinek van miért élnie, szinte minden hogyant kibír.”

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme · túlélés
Sli P>!

[…] a koncentrációs táborban az embertől mindent el lehet venni, csak egyet nem: az emberi szabadságnak azt az utolsó maradékát, hogy az adott körülményekhez így vagy úgy viszonyuljon.

131. oldal, ...mégis mondj igent az életre (Európa, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: emberek · koncentrációs tábor · körülmény · szabadság
Szelén>!

Egyfajta trükk ez: a humor kikényszerítése, annak kísérlete, hogy a szenvedést valahogy könnyedebben fogjuk fel; egyfajta életművészet ez: az arra való törekvés, hogy a dolgokat valahogyan a humor látószögéből szemléljük.

Lágerhumor

Kapcsolódó szócikkek: életművészet · humor
FreeAngel>!

Az éhség és az alvásigény kielégületlensége, ezt mindannyian tudjuk, normális életkörülmények között is apatikussá és ingerlékennyé teszi az embert.

123-124. oldal

Kapcsolódó szócikkek: alvás · alváshiány · éhség
PTJulia P>!

Vannak olyan esetek, amikor a szenvedés megszűnik, mihelyst valamilyen értelmet nyer – például akkor, ha egyfajta áldozatnak tekintjük .

210.


Hasonló könyvek címkék alapján

Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Albert Camus: A pestis
Irvin D. Yalom: A magyar macska átka
Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
Piers Paul Read: Uramisten, mit tettünk!
Edith Eva Eger: A döntés
Irvin D. Yalom: Minden mulandó
Polcz Alaine: A halál iskolája
Alice Miller: A test kiáltása
Pintér Judit Nóra: A krónikus betegségek lélektana