…mégis ​mondj igent az életre! 212 csillagozás

Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort.

„Jelen munka, habár tömörnek, rövidnek tűnik, művészien felépített és megragadó. Két alkalommal olvastam át egy ültő helyemben és teljesen elbűvölt, elvarázsolt. Kicsivel a történet közepe után Dr. Frankl bemutatja logoterápiájának filozófiáját. A folyamatos, összefüggő szövegben mindezt olyan finoman, alázattal tárja elénk, hogy csupán a könyv befejezése után veszi észre az olvasó, hogy itt egy valódi tanulmánnyal találkozott az emberi egzisztencia mélységéről, és nem pusztán egy újabb kegyetlen történetet olvasott a koncentrációs táborokról." Gordon W. Allport

Megjelent a Mégis mondj igent az életre! / Logoterápia dióhéjban c. kötetben is.

Eredeti megjelenés éve: 1946

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Értelmes élet Jel

>!
Jel, Budapest, 2014
140 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639670198 · Fordította: Kalocsai Varga Éva
>!
Jel, Budapest, 2011
138 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639670198 · Fordította: Kalocsai Varga Éva
>!
Jel, Budapest, 2007
138 oldal · ISBN: 9789639670198 · Fordította: Kalocsai Varga Éva

1 további kiadás


Enciklopédia 16


Kedvencelte 40

Most olvassa 31

Várólistára tette 349

Kívánságlistára tette 282

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

DaTa>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Viktor Frankl pszichiáter, neurológus, aki megjár négy koncentrációs tábort, szüleit, testvérét, várandós feleségét elveszti, majd a háború után megalapítja a logoterápiát és egzisztenciaanalízist mint terápiás módszert s egész életét annak szenteli, hogy másokon segítsen. Segítsen megtalálni a választ a személyes kérdésre, mi a Te életed értelme? Mert ha ezt tudod, minden elviselhető. Ahogy neki az volt még Auschwitz is. Lassan hajnali egy óra, reggel munka, aludni kellene, de egyszerűen nem tudtam letenni ezt a könyvet. Mélyen megindító. Inspiráló. Szemet felnyitó.

2 hozzászólás
Málnika P>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

”Ki tehát az ember? Olyan lény, aki mindig maga dönti el, mivé legyen. Ő az a lény, aki gázkamrákat talált fel, de az a lény is ő, aki felemelt fővel és imával az ajkán ment be a gázkamrákba.”

Viktor E. Frankl könyve teljesen eltér az általam eddig olvasott, koncentrációs táborok túlélőinek memoárjától, mivel nem maga a történet dokumentálása vagy éppen egy különös láger-szerelem áll a középpontjában, hanem pszichiáterként saját maga válik pszichológiai tudományos vizsgálódásának tárgyává. Ez egyrészt egy hihetetlen távolságtartást eredményez, amely sajnos számomra rontott a befogadáson, másrészt sok helyen azt éreztem, na ez aztán tényleg könyörtelenül hiteles, szemben például Lale Sokolov különös történetével.

Módszere, a logoterápia pedig újdonságként is hatott számomra, meg nem is. Hiszen a fogalommal még nem találkoztam, de a manapság gombamód szaporodó, önjelölt guruk által írt önsegítő könyveknek, mint most kiderült, mind ez az alapja. A logoterápia ugyanis nem másról szól, mint arról, hogy csak úgy lehet élni, és igen, túlélni a szörnyűségeket is, ha az életünkben értelmet találunk. Ha ezt nem tesszük, feladjuk.

Ez a különös szakmai memoár a maga nemében páratlan írás, mégis úgy érzem, valami hiányzik belőle, valami, ami megmozgatna, valami, ami csak egy picit is változtatna az életfelfogásomon.

eme>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Egyelőre csak dióhéjban: úgy érzem, nem a megfelelő időben találkoztam a kötettel (pedig elméletileg pontosan a megfelelő időnek kellett volna lennie), vagy csak egyszerűen nem vagyok képes kellőképpen rezonálni rá. Évek óta várólistáztam, és valami pluszot, valami különlegeset vártam tőle, amit valamiért nem kaptam meg. Ez lehet az én hibám is.
Fankl memoárral elegy szakkönyvet ír, tárgyilagosan, távolságtartóan, a szakember nézőpontjából. Érdeklődése olyan kérdésekre tér ki, amelyekkel picit más formában, de számos hasonló témájú írásban találkoztam, néha következtetései sem térnek el azokétól. Nem vagyok otthonos a pszichológia terén, nem tudom megítélni Frankl könyvének szakmai értékét, de valamiért hiányérzettel tettem le a könyvet. Az általános kép, amelyet az üldözött, kiszolgáltatott emberről, és helyzetének megéléséről, kiváltott reakcióiról alkot, túlságosan ismerős számomra. Az elbeszélő alakja pedig túlságosan távoli. Hiányoltam Franklt, az embert. Tudom, olyasmit kérek számon tőle, amit nem kellene. A többi emlékezőtől eltérően Franklnál más koncepció érvényesül, máshol vannak a hangsúlyok, más a perspektíva. Ráadásul írásai az elsők közül valók. Talán itt a problémám kulcsa: később született írások tükrében olvastam a kötetet, ismert és szinte sablonossá vált narratívák irányítják már az olvasatomat. Nem tudom. Egy biztos, kissé elmentünk egymás mellett.

Zsuzsanna_Makai>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

A könyv eleje, ahol pszichológus-szemmel mondja el a látottakat, tapasztaltakat, megélteket a koncentrációs táborban, nagyon tetszett, bármilyen fura is a kettőt összeegyeztetni. Teljesen újszerű volt számomra, ebből a szemszögből még nem olvastam róla.
Ami nagyon megragadt, amikor egyik este az őrök buliztak, és zene szólt. Neki pedig csak a feleségéé voltak a gondolatai, akit évek óta nem látott, azt sem tudta h él-e még, de aznap volt a születésnapja, amikor a buli volt.
A végére meggyűlt a bajunk egymással, mert ott már a logoterápiáról volt szó, esettanulmányok, hivatkozások, idézetek, idézetek angolul, példák, ismerősök, könyvcímek. Erre nem voltam kíváncsi. Nem erre voltam kíváncsi. Az alcím nekem azt sugallta, h csak erről fog szólni, de így utólag…, végül is…, nincs ez rosszul megfogalmazva…

Ezüst P>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Az itteni fülszövegben pont nem szerepel, de a könyvre nyomott ismertető tanúsága szerint Frankl a második világháború alatt elvesztette a szüleit, a testvérét és a várandós feleségét, miközben összesen négy koncentrációs tábort járt meg. Azt hiszem, ennyitől három ember is búcsút mondhatna a józan eszének, nemhogy egy. De itt van ez a bécsi orvos, aki azon túl, hogy pszichológus voltából fakadóan egy egészen különleges nézőpontból képes feltárni a koncentrációs táborokban uralkodó pszichés állapotokat, emberi mozgatórugókat, túléli a tábort, és a leírhatatlan egyéni veszteségei ellenére képes tűrni, normális maradni, újra lelkileg egészségessé válni.

Mindig nagyrabecsüléssel tekintek azokra, akikben megvan az őket ért személyes tragédiák (legyen szó bármilyenekről) feldolgozásához szükséges erő. Ha Frankl teljesítménye „csak” a túlélésben állt volna, már akkor is elismeréssel gondolnék rá, de úgy, hogy a saját és mások iszonyú lelki tapasztalataiból kiindulva egy terápiás módszert is képes volt tovább árnyalni…

Sokszor hajlok arra, hogy azt gondoljam, a minket érintő életbeli fordulatok jelentős részében a véletlennek épp akkora szerepe van, mint a logikus, oksági összefüggéseknek. Ugyanakkor Frankl könyvét olvasva egyre többször ugrott be a következő sor egy Verhulst-regényből: „a hosszan tartó mázli már képesség kérdése.” Az idézett sort annyiban érzem párhuzamba állíthatónak Frankl elgondolásával, amennyiben Frankl egyértelműen elutasítja, hogy az ember sorsa előre elrendelt lenne, és úgy véli, bármikor van választási vagy változtatási lehetőségünk, ha más értelemben nem is, hát az egyes helyzetek, illetve a szenvedés megélésének módját illetően. Így még életünk mélypontjain is tudjuk befolyásolni az eseményeket, vagy legalábbis azt, ahogy ezekhez a megmásíthatatlan eseményekhez viszonyulunk. Ha pedig másképp tekintünk a mindennapjainkra, és elhatározzuk, hogy egy vágyott cél érdekében igent mondunk az életre, talán a pozitív fordulatok sem váratnak sokáig magukra.

2 hozzászólás
Ibanez P>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

„Auschwitz óta tudjuk, hogy mire képes az ember. Hirosima óta pedig azt is tudjuk, hogy mekkora tét forog kockán.”

Csalódtam ebben a könyvben, nem éreztem, hogy annyira mélyre ásna és pszichológiai szempontból vizsgálná a holokausztot átélt emberek viselkedését. Vagy legalábbis amit leírt, az szerintem teljesen „értelemszerű” volt attól kezdve, hogy a remény igen sokat számított a túlélésben (mint ahogy egy betegség esetén is számít), vagy hogy mennyire megszokhatja az ember a másik szenvedésének, esetleg halálának látványát, mennyire képesek vagyunk „közönyössé” válni, ha a túlélés a tét.

„A lágerben mindenki tudta és meg is mondták egymásnak: nincs az a földi boldogság, mely valaha is jóvátehetné mindazt, amit elszenvedünk.”

Azt vártam, jobban kitér arra, hogy miért nem volt olyan szintű összefogás a táborokban, amelyekkel esetleg a bőséges túlerőben lévő foglyok megpróbálták volna esetleg a hatalmat átvenni, de gyorsan lezárta egy „remény” magyarázattal és kész. spoiler.

A könyv végén lévő logoterápiás rész már a rettentő száraz és unalmas kategória volt, bár megvallom, az egyik technikát olvasás óta alkalmazom (nehezen elalvó vagyok és párszor már kipróbáltam, hogy arra gondoltam, már az ágyban fekve, hogy NEM akarok elaludni, fent akarok maradni és puff… szóval ezért kapott egy plusz csillagot :-D). Összességében azonban nem adott semmilyen pluszt, úgy éreztem, csak az átlagos tényeket közli és a felszínt kapargatja.

„Dosztojevszkij egyszer azt mondta: Csak egytől félek: hogy kínomra méltatlan vagyok. Ezek a szavak elég gyakran jártak a fejemben, amikor megismertem azokat a mártírembereket, akiknek lágerbeli magatartása, szenvedése és halála bizonyságul szolgált arra, hogy létezik az embernek ez a szóban forgó utolsó és elveszíthetetlen belső szabadsága.”

Sippancs P>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Az értékelések és Bokor Péter előszava alapján felkészülten arra, hogy ha nem is szakkönyvet, de a holokausztot a szakmaibb (pszichológia, logoterápia) oldaláról bemutató könyvet veszek majd a kezembe, ezért teljesen mások voltak az elvárásaim, mint az általam eddig olvasottak esetében.
Így, két nap távlatából és átgondolva ezt a 150 oldalt, azt kell mondjam, hogy egyrészről nagyon jó volt kicsit más szemmel átélni az eseményeket, nyomonkövetni a lágerek mindennapjait, olvasni arról, hogy egy zárt közösségben ember és ember között is mekkora különbségek lehetnek, ugyanakkor sokszor túl sterilnek, hidegnek és érzelemmentesnek éreztem az elbeszélést. Ha szakirodalomként tekintek rá, akkor ez persze nem hátrány, inkább velejáró, én viszont egy egyszerű olvasó volnék, aki nem igazán kedveli az ennyire tárgyilagos írásokat…
Ettől függetlenül szeretném a polcomon látni a könyvet, már csak a gyönyörű, újabb kiadású borítók végett is.

Nessie1226 P>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

A …mégis mondj igent az életre! hozzám Edith Eva Eger miatt jutott el, aki A döntés című kötetében többször említi Viktor E. Frankl munkásságát is, így nem volt kérdés, hogy ezt a könyvet is szeretném elolvasni. A holokauszthoz elég sok olvasmányom kötődik valamilyen formában, nagyon sok nézőpontból lehet a haláltáborok borzalmait feldolgozni, átadni, ám a szerző ezúttal tudott újat mutatni, ugyanis annyira tárgyilagosan, külső szemlélőként vizsgálta az eseményeket, hogy végül sokkal kevésbé sikerült érzelmileg bevonódnom. A fejezetek rövidek voltak, de annál érdekesebb volt nyomon követni, hogy Frankl pszichológiai módszerekkel elemzi a táborban töltött napokat, az érzelmeibe tulajdonképpen nem is igazán nyerünk betekintést. Mivel szeretek pszichológiáról, terápiás módszerekről olvasni, így a logoterápiáról szóló rész sem volt unalmas számomra, bár a kötet legfőbb mondanivalója a címben is helyett kapott, hiszen az életünk értelmének megtalálása a kulcs, bár ez lehetetlennek tűnhet egy olyan helyzetben, amikor mindent a halál vesz körül. A döntés rám sokkal nagyobb hatást tett, mélyebben érintett mint Frankl kötete, bár nem bánom, hogy az ő perspektíváját is megismerhettem, de inkább annak tudnám ajánlani, akit érdekel a pszichológia, esetleg szeretne olyasmit olvasni a holokausztról, ami nem töri össze annyira a lelket, s inkább lényegretörő, mint érzelmes.

Kkatja>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Csodálatos kis könyv, életről, halálról, túlélésről, a német haláltáborok életéről, de teljesen másképp, mint eddig találkoztam vele, ez a ÉLETRŐL szól és a túlélhetőségről, miközben EMBER marad az ember, bár ahogy Frankl is leírja, sajnos: „a legjobbak nem tértek vissza” neki is a cél és az értelem nagyon sokat segített túlélni a szinte túlélhetetlent, viszont ezekből a tapasztalatokból kiindulva, állította fel a saját terápiás iskoláját, a logoterápiát, amely alatt értelem-orientált pszichoterápiát értünk, amely inkább a jövőre összpontosít, vagyis arra, hogy a páciens milyen célokat valósítson meg a jövőben, ami aztán segít(het) legyőzni az aktuális neurózisait is. Fantasztikusan emberi, szép könyv, ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek az emberi lélek mélységei!

szanes1>!
Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Mostanában valahogy nagyon sok II. világháborús könyvet olvastam, és a történet elején azért többször feltettem magamnak a kérdést, hogy miért kínzom magam ilyesmikkel. Ami miatt mégsem bántam meg, hogy belemerültem ebbe a tömény kegyetlenségbe, az a könyv végén lévő logoterápiás módszert ismertető tanulmányoknak és esszéknek köszönhető.
Viktor E. Frankl fiatal pszichológusként kerül Auschwitzba. A lágerbe érkezésekor elkobozzák és megsemmisítik tudományos kutatásairól írott kéziratát, és már a kezdetek kezdetén elszakad fiatal feleségétől, akiről később kiderül, [[hogy nem élte túl a megpróbáltatásokat]]. Tehát az első rész maga az „életbeszámoló”, mégsem nevezhetem az Auschwitzban és más lágerekben eltöltött időt élményeknek. Itt egyértelműen érződik, hogy nem szépíróval van dolgunk, Frankl sokszor hangsúlyozza is, hogy talán annak is köszönheti a túlélését, (a szerencsén kívül persze), hogy megpróbált eltávolodni önmagától, s mint érdekes kísérletet szemlélni kívülről, pszichológusként a saját történetét. Vajon mennyit bír ki az ember, mikor törik meg, és miért nem törik meg, ha logikusan már régen fel kellett volna adnia? Az, hogy újra akarja látni a feleségét, vagy újra akarja írni a tanulmányát, mennyiben segít legyőzni a gyilkos körülményeket? Ezekre a kérdésekre keresi a választ, és úgy hiszem elég meggyőző, hogy meg is találja őket. Erről szól a könyv második része; röviden arról van itt szó, hogy ha értelmet találunk az életünkben, akkor tudunk élni, sőt boldogok, vagy legalábbis elégedettek, kiegyensúlyozottak lenni.
És itt meg kell említenem, hogy ezzel a könyvvel párhuzamosan olvastam Csigó Katalin: Átkelők c. könyvét, ami többek között egy évekig elhúzódó pszichoterápia története is. Amellett pedig sokkal szimpatikusabb Frankl logoterápiás módszere, mint a freudi pszichoanalízis, ahol a múltba ragadva évekig elhúzódhat a terápia szemben a logoterápiával, ahol egyetlen „megvilágosító” mondat megnyugvást és gyógyulást tud hozni a pácienseknek. Erre hoz szép számmal példákat Frankl.
Szóval érdemes elolvasni, és nemcsak olvasni, hanem megfogadni a tanácsát, és a szürkeállományt használva értelmet keresni az életünknek.


Népszerű idézetek

Morpheus>!

[…] az emberek csak nagyon fokozatosan vezethetők vissza ahhoz a máskor oly magától értetődő igazsághoz, hogy senkinek nincs joga rosszat tenni, még annak sem, akinek sok rosszat kellett elszenvednie.

95. oldal

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Kkatja>!

[…] egyszer egy idős körzeti orvos keresett fel súlyos depressziója miatt. Nem tudta kiheverni felesége elvesztését, aki két évvel azelőtt halt meg, és akit mindenekfölött szeretett. Hogyan tudnék segíteni neki? Mit mondjak neki? Nos, tartózkodtam attól, hogy bármit is mondjak, ehelyett a következő kérdést szögeztem neki: „Mi történt volna, doktor úr, ha ön halt volna meg előbb, és a feleségének kellett volna túlélnie önt?” "Ó," mondta, „ez szörnyű lett volna számára; mennyire szenvedett volna!” Mire én azt feleltem: „Látja, doktor úr, ezt a szenvedést megtakarította neki, és ön volt az, aki megtakarította neki ezt a szenvedést – természetesen azon az áron, hogy most önnek kell túlélnie és meggyászolnia őt.” Egy szót sem szólt, csak kezet fogott velem és nyugodt léptekkel elhagyta a rendelőmet.
    Valamilyen módon a szenvedés megszűnik szenvedésnek lenni abban a pillanatban, amint értelmét látjuk, mint például az áldozat értelmét.

131. oldal

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Kapcsolódó szócikkek: depresszió · orvos · szenvedés
Morpheus>!

…az élet értelme emberenként változik, napról napra, óráról órára. Ezért nem az élet általánosságban vett értelme, hanem inkább az egyén életének egy adott pillanatban jelentkező specifikus értelme számít. …Ne keressük az élet elvont értelmét. Mindenkinek megvan a saját meghatározott hivatása vagy küldetése az életben, hogy egy konkrét, betöltést igénylő feladatot végezzen el. Ezen a téren az illető nem helyettesíthető, az élete sem ismételhető meg. Ezért mindenki feladata éppoly egyedülálló, mint az annak végrehajtását szolgáló specifikus lehetősége.

128. oldal

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme
Dölfike>!

Mi tehát az ember? Az a lény, mely feltalálta a gázkamrát, de egyben az a lény is, mely a gázkamrákba ment, emelt fejjel és imával az ajkán.

91. oldal [Pszichoteam Mentálhigiénés Módszertani Központ, 1988]

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Kkatja>!

Az ember képes jobbá tenni a világot, ha lehetséges, és képes magát is jobbá tenni, ha szükséges.

145. oldal

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Kkatja>!

…"a Bécsi Iskolatanács iskolai pszichológusa így számol be az egyik Svájcban végzett kísérletről: Az egyik kantonban a hírközlő szervek abban állapodtak meg, hogy egy éven keresztül semmiféle öngyilkossággal kapcsolatos dolgot nem közölnek – aminek hatására ebben a kantonban tizedére csökkent az öngyilkosságok száma." (Die Presse, 1981.II. 14-15.) vagyis tíz százalékra. Megkérdezem magamtól, hogy a tömegtájékoztatás felelősei közül ki hajlandó vállalni a felelősséget az elkövetett öngyilkosságok kilencven százalékáért, melyek nem következtek volna be, ha a tömegtájékoztatás „nem veri nagydobra” őket…

106. oldal

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Kapcsolódó szócikkek: média · öngyilkosság
1 hozzászólás
sophie P>!

Hogyan is fejezi ki magát Spinoza Etikájában? „Affectus, qui passio est, desinit esse passio simulatque eius claram et distinctam formamus ideam.” (Egy bánatteli kedélyállapot megszűnik szenvedés lenni, amint tiszta és egyértelmű képet alkotunk róla. – Ethika, 5. rész „A szellem hatalmáról vagy az emberi szabadságról”, III. tétel.)

79. oldal · Benedictus de Spinoza

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Kapcsolódó szócikkek: Benedictus de Spinoza: Etika · Spinoza
Chinaski>!

Sok bölcsesség van Nietzsche szavaiban: „Akinek van MIÉRT élnie, az szinte bármilyen HOGYANT kibír."

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

Morpheus>!

Élni végső soron nem jelent mást, mint felelősséget viselni az élet által minden egyes ember elé kitűzött feladatok teljesítéséért, az adott pillanat követelményének megfelelő helytállásáért. A követelmény és ezzel együtt a létezés értelme emberről emberre, pillanatról pillanatra változik. Soha nem határozható meg az élet értelme általánosságban, soha nem válaszolható meg az emberi élet értelmére feltett kérdés általánosságban – az élet ebben a vonatkozásban nem elvont, hanem egészen konkrét valami, tehát konkrét mindaz, amit az élet esetenként megkövetel tőlünk. Ez a konkrét mivolta alakítja az ember sorsát, mely minden ember számára egyszeri és egyéni. …minden helyzet más és más magatartást követel az embertől. A konkrét helyzet egyszer azt követeli, hogy cselekedjék, igyekezzék sorsát tevékenyen alakítani, – máskor meg azt, hogy használja ki az értéklehetőségek megteremtésére adott alkalmat – átéléssel vagy élvezettel –, majd azt, hogy szerényen viselje sorsát.

83. oldal

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort

2 hozzászólás
Camryn>!

Auschwitz óta tudjuk, hogy mire képes az ember. Hirosima óta pedig azt is tudjuk, hogy mekkora tét forog kockán.

Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre! Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Irvin D. Yalom: A magyar macska átka
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
Suleika Jaouad: Két királyság határán
Máté Gábor: A test lázadása
Irvin D. Yalom: Minden mulandó
Lori Gottlieb: Akarsz beszélni róla?
Polcz Alaine: A halál iskolája
Alice Miller: A test kiáltása