Világostól ​Appomatoxig 5 csillagozás

Magyarok az amerikai polgárháborúban
Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig

Az ​1848-49-es szabadságharc bukását követően a magyar katonai és politikai vezetés színe-java követte Kossuth Lajost a száműzetésbe, és sokan közülük – bár Kossuth maga nem – az Egyesült Államokba emigráltak. A szakirodalomban eddig szinte semmilyen figyelmet nem szenteltek az Amerikába irányuló kivándorlás ezen első hullámának. Könyvünk azt vizsgálja, miért választotta több mint kétezer magyar politikai menekült éppen az Egyesült Államokat második otthonának, továbbá az első tengerentúli magyar diaszpóra tagjainak életkörülményeit, integrációs lehetőségeit tanulmányozva arra keresi a választ, miért döntött úgy mintegy száz magyar katona, hogy fegyvert ragad Észak és Dél véres polgárháborújában.

A kötet részletesen elemzi a magyarok részvételét a konfliktusban mind az Unió, mind a Konföderáció hadseregében, objektíven vizsgálja a legismertebb magyar tisztek amerikai katonai pályafutását, foglalkozik a rabszolga-felszabadításhoz és az afro-amerikaiakhoz fűződő viszonyukkal.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hadiakadémia

>!
Akadémiai, Budapest, 2011
374 oldal · ISBN: 9789630590372

Enciklopédia 7


Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

gesztenye11>!
Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

A szerző hiánypótló művet írt és nagyon alapos munkát végzett, több százra tehető a felhasznált irodalom és dokumentum. A kötet mintegy tíz évnyi munkával készült el, tudományos igénnyel tárja fel az amerikai magyar emigráció alakulását a XIX. században, főleg a szabadságharc bukása utáni években. Részletesen bemutatja az amerikai polgárháború két szemben álló hadseregében harcoló magyar katonákat, tiszteket, katonai cselekedeteiket és életük további alakulását.

Rozsomak69>!
Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

Abszolult hiánypótló munka rengeteg plusz információval. Mind a polgárháború, mind a szabadságharc témájában érdekelteknek, csak ajánalni tudom.

Eraviscus>!
Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

Nagyon érdekes könyv, bevezető tanulmánnyal a magyar emigránsok helyzetét illetően majd a polgárháborúban harcoló magyarok karrierijének leírásával. Elég józan, tárgyilagos könyv. A legnagyobb hibája a szerző meglehetősen rosszul sikerült fényképe :)


Népszerű idézetek

Tirpák>!

Madarász József így emlékszik vissza egy angol úriemberrel folytatott beszélgetésére, amely kiválóan szemlélteti az angolszász országokban élő tévhiteket:
– Uram, Ön külföldi?
– Igen, uram.
– Ön német? […]
– Nem, uram, magyar vagyok.
– Magyar, magyar, de a magyarok is németek.
– Nem, uram, a magyarok nem németek.
– S mik a magyarok, ha nem németek?
– A magyarok teljesen eltérnek a németektől nyelvükben, szokásaikban és tulajdonságaikban. Angolul 'Hungarian'-nak hívnak bennünket, míg a németeket 'german'-nek, vagy 'dutch'-nak nevezik.
– S uram, az osztrákok németek?
– Igen, az osztrákok németek.
– Magyarország nem része az Osztrák Birodalomnak?
– De igen, Magyarországot az osztrákok kormányozzák Alkotmánya ellenére, ez igaz, Magyarország mégis különálló nemzet, s a magyarok nem németek, az osztrákokkal ellentétben.
– Márpedig, ha Magyarország része az Osztrák Birodalomnak, s az osztrákok németek, akkor következésképpen a magyarok is németek.

77-78. oldal

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
Tirpák>!

A leghíresebb eset talán Klapka Györgyé volt, aki, amikor megkörnyékezte a torinói amerikai konzul, harcedzett katonatiszteket toborozva az Unió hadserege számára, levelet írt George B. McClellan tábornoknak, a Potomac Hadsereg parancsnokának, amelyben kifejezte hajlandóságát arra, hogy csatlakozzon az északi hadsereghez – arcpirítóan magas, 100 ezer dolláros prémiumért, s évi 25 ezer dolláros fizetésért. McClellant valószínűleg még jobban felháborította, hogy Klapka az amerikai hadsereg főparancsnoki posztját is magának szánta, amint megfelelő szinten elsajátítja az angol nyelvet, s sejthető, hogy ez az eset nem sokat javított a külföldi katonák negatív megítélésén McClellan és mások szemében.

82. oldal

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

gesztenye11>!

Sebesülése miatt le kellett mondania beosztásáról. A New York Times 1864. november 26-i sorai jól mutatják, milyen népszerűségnek örvendett a magyar katonatiszt: [Asbóth Sándor]
Most értesültünk, hogy Asbóth tábornokot súlyos sebesülése arra kényszerítette, hogy visszavonuljon az aktív szolgálatból, s New Orleansban részesüljön orvosi ellátásban. Bailey tábornok követi posztján. Asbóth tábornok az egyik legidősebb és legtiszteletreméltóbb külföldi tiszt, aki az Unió szolgálatába állt, amikor kitört a lázadás.
Miután állapota valamelyest javult, Asbóth visszatért a hadseregbe, annak ellenére, hogy erősen lefogyott s nagyon gyenge volt. 1865. március 13-án címzetes vezérőrnaggyá léptették elő.

117. oldal - A "triumvirátus"

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

Kapcsolódó szócikkek: 1864 · 1865 · The New York Times
Tirpák>!

Frémontot rendkívül aggasztotta a konföderációs hírszerzés tevékenysége Missouriban. Üzenetei titkosítását biztosítandó, Washingtonba vagy Cairóba távírón küldött üzeneteit úgy „kódolta”, hogy magyar nyelvre fordíttatta őket, majd a célállomáson szolgáló magyar tisztekkel visszaültette azokat angolra. Ez a rendszer hasonlított ahhoz, ahogyan a második világháború csendes-óceáni hadszínterén a navajo nyelvet használták titkosításra.

105. oldal

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

gesztenye11>!

Hadd énekeljen a fizetett poéta
a „Könnyű Brigádról”
s vad rohamáról
Amikor „valaki bakot lőtt”;
A brit bárd mintájára
Az én dalom a testőrségről szól –
A hősökről, akik oly keményen küzdöttek –
Ahol senki sem lőtt bakot.
Éljen a bátor Zágonyi, éljen! –
Éljenek a Testőrség tagjai! –
A dicsőséges –
A győzedelmes –
A legyőzhetetlen háromszáz.
(Megj.: A „Könnyű Brigád” célzás a krími háború emlékezetes csatájára, amit Tennyson megénekelt „A könnyűlovasság támadása” c. versében)

125-126. oldal - Zágonyi Károly

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

gesztenye11>!

Kossuth azonban félreértelmezte a semlegesség elvének korabeli amerikai jelentőségét. Abraham Lincoln, csak hogy egy példát említsünk, a „Magyar szabadságügyét támogató határozati javaslatában” 1852. január 9-én kifejtette, hogy Kossuth Lajost „az európai kontinensen a polgári és vallási szabadság legérdemesebb és legkiválóbb képviselőjének kell elismerni”, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy kormányzatának „az a feladata, hogy ne ösztönözze és ne támogassa más nemzetek forradalmait”. Végül ellentmondást nem tűrően foglalt állást: „Törvényesen és jogszerűen nem avatkozhatunk be külföldön azért, hogy más kormány ne avatkozhasson be külföldön.”

36. oldal - A zsarnokság űzött ezekre a partokra

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

gesztenye11>!

Estván Béla egyike a polgárháború leggyakrabban idézett magyar résztvevőinek a szakirodalomban, annak ellenére, hogy az amerikai magyar történelem kutatói éppúgy alig tudtak róla valamit, ahogyan kortársai. War Pictures from the South (Háborús képek a Délről) címmel megjelent könyve a polgárháborús évek igazi sikerkötete lett, s sokakkal megismertette a nevét. Mivel az időszak egyetlen magyar szerzője sem büszkélkedhetett ilyen ismertséggel, Pivány, Vasvári és Ács egyaránt készpénznek vett mindent, amit magáról vagy polgárháborús pályafutásáról állított. Kutatásaim során viszont azt találtam, hogy Estván nemzetközi szélhámos, megrögzött hazudozó volt, sőt még csak nem is Magyarországon látta meg a napvilágot!

141. oldal - A szerencselovag

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

gesztenye11>!

Mészáros Lázár szarkasztikusan így írt erről Vukovich Sebő korábbi igazságügyi miniszternek: „Az itteni [New York-i] magyarok olyanok, mint nálatok: szeretik [utálják] egymást, mint ott Londonban”. Az első amerikai magyar lapot, ahogyan Kende Géza rámutat, „a magyarok közötti egység hiánya fojtotta meg, az irigység és a sértegetések.”

51. oldal

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

gesztenye11>!

Charles Loring Brace, aki 1851-ben Magyarországra látogatott, s élményei alapján írta meg Hungary in 1851 című útleírását, amelyben részletesen beszámol az amerikai szabadság magyarokra gyakorolt hatásáról. Egy magyar kereskedő a fővárosban így fakadt ki: „Mindannyian úgy élünk, mint a rabszolgák! Bárcsak eladhatnám az árukészletemet, s azonnal Amerikába mehetnék!” Hasonló élményeket szerzett egy másik találkozáskor is: „Másnap […] egy nagyon öreg férfi lépett be, csak azért, hogy kezet fogjon velem és lásson egy amerikait, mielőtt meghal. Óh, Ön boldog – mondta. – Maguk szabadok. De mi…”

65. oldal

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

gesztenye11>!

A Frémont tábornok alatt szolgáló magyar katonatisztek közül talán Zágonyi Károly a legismertebb, aki Frémont Lovas Testőrség néven létrehozott egy lovas alakulatot, amelynek elsődleges feladata a tábornok testi épségének védelme volt. Később az alakulatot más feladatokra is használták, s bevetették őket Frémont[nak] a konföderációsok visszaszorítására indított hadműveleteiben. Zágonyi karrierje és a Testőrség történetének tetőpontja kétségtelenül a híres-hírhedt „halálroham” volt 1861. október 25-én a Missouri állambeli Springfield mellett, amelynek eredményeképpen néhány órára visszafoglalták a városkát a számbeli fölényben levő déliektől, országszerte ismertté téve a magyar tiszt nevét, mivel az akcióról széles körben cikkezett az északi sajtó.

104. oldal - Frémont és a magyarok Missouriban

Vida István Kornél: Világostól Appomatoxig Magyarok az amerikai polgárháborúban

Kapcsolódó szócikkek: 1861 · Springfield, Missouri · Zágonyi Károly

Hasonló könyvek címkék alapján

Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban
Vasváry Ödön: Magyar Amerika
A toledoi Szent István Hitközség jubileumi albuma
László Károly: Katonai életemből
Jósika Miklós: „Idegen, de szabad hazában”
Dubayné Bozsó Éva: Lepecsételt otthonok – megpecsételt sorsok
Hermann Róbert: 1848–1849 – A szabadságharc hadtörténete
Ordas Iván: Az elfelejtett őrnagy
Urbán Aladár: Batthyánytól Kossuthig
Csikány Tamás: Hadművészet az 1848–49-es magyar szabadságharcban