Rezervátum 4 csillagozás

Történetek és hézagok prózában
Vida Gábor: Rezervátum

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1998

Tartalomjegyzék

>!
Mentor, Marosvásárhely, 1998
206 oldal · ISBN: 973926386X

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

fióka>!
Vida Gábor: Rezervátum

Vida Gábor: Rezervátum Történetek és hézagok prózában

Őszintén: nem különösebben jó.
Történetek és hézagok prózában, mondja az alcím. Igen, voltak itt történetek is, de én inkább a hézagokat érzékeltem erősebben.
Annak ellenére, hogy második kötet, még mindig nagyon kiforratlannak tartom – a mai VG-hoz képest. Ujjgyakorlatok ezek és mint olyanok, se nem különösebben dallamosak, se nem kiemelkedően szépek, ám nem is ez a szerepük. A szerepüknek viszont tökéletesen megfeleltek, bizonyíték erre a többi mű.
Ebből a könyvből a jobb történetek bekerültek gyengébbnek a Nem szabad és nem királyiba, a maradékban pedig már vannak utalások a majdani Fakuszra (ujjgyakorlat, tralala), ami, hál'Istennek, nagyon jól sikerült.
Konklúzió: Vida Gáborra fel, emberek, még ha nem is feltétlenül ezzel a kötettel, erre elég visszatérni akkor, amikor már nem ábrándulsz ki könnyen és a kezdetek is foglalkoztatnak.


Népszerű idézetek

fióka>!

Aztán megint nem történt semmi. De az gyorsan.

66. oldal, Azon a nyáron

Vida Gábor: Rezervátum Történetek és hézagok prózában

1 hozzászólás
fióka>!

Valaki lemegy az üzletbe egy teli üvegért és egy csomag cigarettáért. Útközben találkozik a hajnallal, egy villamossal, egy éjszakai lepkével, egy halkonzervvel meg sok egyéb fontos dologgal.

90. oldal, Kolozsvári anzix

Vida Gábor: Rezervátum Történetek és hézagok prózában

fióka>!

Ígérd meg, hogy itt jártál, és mehetsz, majdnem szabad vagy, átveszi a helyedet valaki, szép voltál, kedves, nyugtalan, szeszélyes és még sok minden. Jó volt veled. De Szmirnov nem írt hozzá szerelmes versciklust, nem vittem el a hegyekbe, Reinhold nem készített róla aktfotókat. Talán így kezdődhet valaki bennünk, elég összeszámolni a mulasztásokat.

115. oldal, Rezervátum (egy történet hézagai)

Vida Gábor: Rezervátum Történetek és hézagok prózában

fióka>!

– Még egy győzelem, fiúk, és elvesztünk – vonta le a tanulságot Sir Walter Raleigh, és gondterhelten morzsolta a szakállát.

98. oldal, Kolozsvári anzix

Vida Gábor: Rezervátum Történetek és hézagok prózában

fióka>!

A kávézó így reggeliben öt percre van. A tér üres, egész elviselhető. Bent a szokásos illatok, némelyik harmincéves is megvan.

108. oldal, Rezervátum ( egy történet hézagai)

Vida Gábor: Rezervátum Történetek és hézagok prózában

ibzenke>!

Valamikor úgy gondoltam, hogy egyszer megszólalnak majd a hegyek; érteni fogom, és elmondják a titkot, a titkukat, az egyiket legalábbis. Nagy és fontos dolog lesz, semmire nem használható, de aki tudja, aki birtokában van, az kiválasztott. Sok pár bakancsot kell ehhez elkoptatni, tűrni hideget, vihart, dacolni fáradsággal, félelemmel. De előbb vagy utóbb meglesz a titok, a hegy megszólal, és ott állok majd, nyugtalan vándor, barnára sült arccal, ázottan, kimerülve, megrettenve talán, de a titok az enyém lesz. Aztán elkoptattam jó, kemény cipőket, hamarabb ment, mint gondoltam. Láttam mindent, ami látható: medvét, farkast, lavinát, birkózó szarvasokat, settenkedő hiúzt, felcsapó viperát. Megijedtem néha, de sose féltem. Barátaim lettek a szagok, a fények, meg tudtam jósolni az időt, ismertem a növényeket, a gombákat. És ez jó volt. Beszélt minden naphosszat, csevegett, én hallgattam, és értettem. Igazi hegyi ember lettem, ahogy mondani szokás. De a hegyek mindvégig hallgattak, nem beszédesen, csak egykedvűen. Ha akkor kérdeznek, azt mondom, nincs is titok, együtt kell lélegezni a világgal. És ez így igaz.

165-166. oldal

Vida Gábor: Rezervátum Történetek és hézagok prózában


Hasonló könyvek címkék alapján

Farkas Árpád: Nem ilyen lovat akartam
Bogdán László: A felesleges utazás
Orbán János Dénes: Teakönyv
Varga Réka (szerk.): Állomás, éjszaka
Molnár Vilmos: Az olvasó fizetéséről
Szász András: Képmások
Csender Levente: Zsírnak való
Sebestyén Mihály: Rencz Dezső jégmauzóleuma
Szász András: Kiválasztottak
Csender Levente: Szűnőföldem