Életfonal 31 csillagozás

Victoria Hislop: Életfonal

Theszaloníki, ​1917

Dimitri Komninosz születésekor pusztító tűzvész söpör végig a virágzó görög városon, ahol keresztények, zsidók és muszlimok élnek egymás mellett.

Öt évvel később a török hadsereg feldúlja Katerina Szarafoglu otthonát Kis-Ázsiában. A lány a felfordulásban elveszíti anyját, s a tengeren át menekül Görögországba – hogy hová, még nem tudja. Élete hamarosan összefonódik Dimitriével és magával a várossal is, melynek lakosait megosztja a háború, a félelem és az üldöztetés.

Theszaloníki, 2007

Egy görög származású angol fiatalember először hallgatja végig nagyszülei élettörténetét, s rádöbben arra, hogy fontos döntés előtt áll. Nagyszülei évtizedeken át őrizték olyan emberek emlékét és kincseit, akiket rákényszerítettek arra, hogy elhagyják Theszaloníkit. Legyen-e ő a kincsek következő őre, aki letelepszik ebben a városban?

Az Életfonal a sikeres írónő, Victoria Hislop lebilincselő új regénye szerelemről,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
GABO, Budapest, 2013
414 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636896027 · Fordította: Gázsity Mila

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Grigorisz Gurgurisz · Katerina Szarafoglu · Roza Moreno

Helyszínek népszerűség szerint

Thesszaloniki


Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 32


Kiemelt értékelések

Iványi_Nemes_Tímea P>!
Victoria Hislop: Életfonal

Ó te jó ég! Hol volt eddig ez az írónő és ez a könyv? Nem kérdés, hogy a többi könyvére is kíváncsi vagyok.
Csodálatos történet, amiben megismerkedhetünk Thessaloniki és az ott élők történetével 1917-től, egészen a 70-es évek végéig, több család sorsán keresztül.

5 hozzászólás
Jagika P>!
Victoria Hislop: Életfonal

Gyönyörű elbeszélői stílus, megrázó történelmi események és tragikus emberi sorsok. Talán ennyivel lehetne jellemezni az írónő könyvét, de ennél sokkal több. Thesszaloniki amúgy is szívemnek igen kedves város, izgalmas volt történelmének egy kis időszakáról olvasni. Ismét szembesültem azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy a politika/történelem mennyire fel tudja dúlni a hétköznapi boldogságot, a toleráns együttélést. spoiler

V_rita P>!
Victoria Hislop: Életfonal

Katerina és Dimitri átadják a történetüket az unokájuknak. Kitalált szerelmi történet valódi történelmi eseményekbe fűzve. Nagyobb részt a második világháború idejéről olvashatunk. Szerelem, barátság, háború, polgárháború, szívfájdalom. Csodálatos és kísértetiesen szép könyv.

totyiah>!
Victoria Hislop: Életfonal

Feleségem ajánlására kezdtem el olvasni, egy esős szombat délután. ÉS NEM TUDTAM LETENNI! Magával ragadott, megbabonázott. Nyolc óra múlva, úgy kellett felrángatni mellőle. Minden tervezett program elmaradt, mert „pszt, apa olvas!”. Ha akarom romantikus szerelmes regény. Ha akarom érdekes családregény. Ha akarom torokszorítóan izgalmas könyv a múlt század eleji Görögországról. Ha akarom, hitelesnek tűnő történelmi regény. Ha akarom, különleges, egzotikus kalandregény. Mindez egy kötetben!
Külön értéke a könyvnek, hogy könnyen olvasható, viszonylag nagy betűs iromány. Térképmelléklet is akad benne, ha az olvasó kíváncsi a régi Szalonikire.
Szoktunk olyat mondani, hogy „nem tudtam letenni”. Nos velem pontosan ez történt. Leültem a kedvenc karosszékembe, s csak akkor álltam fel, mikor a végére értem a regénynek, és becsuktam a könyvet.
Az utóbbi idők legemlékezetesebb irodalmi olvasmánya volt.

Tulipán>!
Victoria Hislop: Életfonal

Nagyon megfogott a történet, és örülök, hogy általa bepillantást nyerhettem Thessaloniki könnyekkel, fájdalmakkal, küzdelmekkel teli történelmébe.
Izgalmas volt olvasni az első oldaltól az utolsóig!

Bam>!
Victoria Hislop: Életfonal

Gyönyörű szép történet! Alapvetően kedvelem a görög földön játszódó történeteket, amelyek történelmi hűséggel íródtak, tele vannak valós érzelmekkel, s ez a könyv pont ilyen. Victoria Hislop másik műve, A sziget is pontosan ezért tetszett. A cselekmény magával ragadó, generációkat mutat be hűen a görögséghez.

klaratakacs P>!
Victoria Hislop: Életfonal

Victoria Hisloppal a tavalyi 50-es kihíváson ismerkedtem meg, azóta mindent elolvastam tőle. A történetek váza mindig ugyanaz, csak a színhelyek változnak.
Most Thesszalonikibe látogatunk és a 20 század első felének Görögörszága történelmébe. Abba a zűrzavaros időszakba, amiről én nem sokat tudtam, azt hiszem Görögörszág történelmének oktatását náluk az antik korral be is fejezik. Emberi viszonyokon, családok történetén keresztül tekinthetünk bele a történelem kegyetlenségébe, a háborúk és politika értelmetlen feszültségkeltésébe, ami apát elválaszt fiútól, szomszédot összeveszít a másikkal, mindenféle istenek-pártok nevében, küzdve a hatalomért. Dimitri és Katerina története egyáltalán nem love story, inkább csak egy kapocs, amin keresztül zsidók-muzulmánok-görögök életébe láthatunk bele.

ciemat P>!
Victoria Hislop: Életfonal

Lüktető élet a két világháború között, békésen együtt élő nemzetek. Aztán egyszer csak valami megváltozik. Polgárháborúk, világháború és a békés együttélésből egy pillanat alatt több évnyi gyűlölködés, ellenségeskedés, szenvedés, nyomor lesz.
Ebben az időszakban követhetjük végig szereplőink eltitkolt szerelmeit, kitartásukat, elkötelezettségüket, hazaszeretetüket.
Ugyan a történet néha már túl szép hogy igaz legyen, de a kitalált romantikus szál néha túlzó részeit a történelmileg hitelesen bemutatott háború, éhezés, az emberi harácsolás, gyarlóság kompenzálja.

panka77 P>!
Victoria Hislop: Életfonal

Sok nagyon pozitív értékelést olvastam erről a könyvről, ezért kezdtem el olvasni. Az elején nem igazán értettem a lelkesedést, semmi különöset nem láttam a történetben, sem sodró lendület, sem nagyon eredeti gondolatok, sem kiemelkedően jó, virtuóz stílus. Aztán pont ez volt az, azt hiszem, ami végül beszippantott. Észrevétlenül részese lettem az eseményeknek, a szereplők szép lassan személyes ismerőseimmé váltak, és már nem is hiányzott semmi extra bűvészkedés. Nagyon jó olvasni ezt a könyvet.

hatsepszut>!
Victoria Hislop: Életfonal

Tetszett,de nekem fura volt ,hogy annyi éven át nem tudta meglátogatni az anyját.


Népszerű idézetek

Színek>!

Hazafelé menet elhaladtak egy kis üzletsor előtt. Az egyikben textíliát árultak, egy másikban mindenféle kárpitosmunkához szükséges holmit, a harmadik kirakata pedig tele volt rakva fonallal. Amikor megpillantotta a szivárvány minden színében pompázó gyapjút, hónapok óta először jutott eszébe szövőszéke, amit hátra kellett hagynia, és újra feléledt benne a remény. Annak idején remek szövőnőnek számított egy végtelen távoli helyen, s talán lehetséges lenne életének azt a darabkáját visszaszerezni… egy percre megállt a szemét legeltetni és elálmodozni arról, hogy milyen színeket vásárolna.

125. oldal

Színek>!

Katerina behúzta maga mögött az ajtót, és ujjait végigfuttatta a polcokon álló szalagok gurigáin. Ujjainak annyira jól esett a szatén tapintása, hogy nem tudott ellenállni neki, felkapott egyet és hagyta, hogy az anyag elkezdjen letekeredni a kezei között.

132. oldal

Színek>!

Ez a legvékonyabb anyag, amire még varrni lehet – magyarázta kíria Moreno. – Ha ennél is finomabb lenne, akkor a világon sehol nem találnánk hozzá elég vékony tűt. Katerinának megvolt a maga crépe de chine darabkája, amin gyakorolhatott. A szegélyt már ki is hímezte, s most a betűkön kezdett dolgozni. Az volt a terve, hogy ugyanabban a folyóírásos stílusban fejezi be a teljes nevet, amit oktatója használt az alsóneműhöz. Hatalmas szakértelemre és odafigyelésre volt szükség ahhoz, hogy a tű hegyét úgy helyezze az anyagra, hogy az ne húzzon ki szálat a matériából, de a kislány nagyon figyelt, és elképesztő tehetsége volt ehhez a feladathoz.
– Befűznéd nekem a nyolcast?
A nyolcas nagyon vékony tű volt, úgy siklott át az anyagon, hogy nyomot sem hagyott
maga után. Kíria Moreno először két „filoszra” szedte szét a cérnát, majd ezek egyikét még egyszer két szálra húzta, hogy olyan valamivel varrhasson, ami az emberi hajszálnál is vékonyabb. Ezek után Katerina éles szemére bízta, hogy befűzze az így nyert szálat a tűbe. Nem csomózta el a cérna végét, mivel azt úgyis láthatatlanul elrejti majd a varrással. Ezután mindketten hímezni kezdtek. Az igazi művészet az volt, hogy öltéseikkel úgy „írják bele” a tulajdonos nevét a holmiba, hogy végül azt a benyomást keltse, mintha spontán módon firkantották volna, egyfajta aláírás gyanánt – ez a stílus a ruhadarabot teljesen egyedivé tette viselője számára.
… Katerina szorgosan dolgozott a néven, s minden öltéssel egyre közelebb került a virághoz, amivel az egészet meg akarta koronázni.
– Tökéletes, gliki mu, ez csodás, édesem.

167-168. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hímzés · Katerina Szarafoglu · Roza Moreno
Színek>!

Ezen az estén azt tervezte, hogy tojásos -citromos levest főz, sült padlizsánt feta sajttal, báránycombot fehér babbal és diós süteményt sziruppal. Aztán még utána lukumi lesz, amit az előtte való nap készített.
Hónapok óta figyelte, hogyan hízik a férje. Leszámítva a hímzést, amit azalatt csinált, míg egyedül volt otthon, egyetlen olyan feladata volt, amikor tűt vett a kezébe: férje nadrágjainak a derekát kellett állandóan kiengednie. Miközben dolgozott, a szíve dalolt. A hús pácolódott saját zsírjában és levében, épp, ahogyan Gurgurisz szerette, és Katerina lelkesen kezdett hozzá a főzéshez: a tojás, a zsíros sajtok, a cukor, olaj és szalonna kis mennyiségben ártatlan dolog, de amilyen arányban ő használta őket, azzal tulajdonképpen megteremtette egy szívkoszorúér-elzáródás alapjait… Jelenleg e dús étkezéseknek egyetlen tapasztalható mellékhatása volt. A férje evés után szinte rögtön elaludt, de közben lassan, az artériák falán képzett lerakódásokkal egy másik célt is elősegítettek. Katerina azt mondogatta magának, hogy csak Gurgurisz kívánságát teljesíti.

376. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Grigorisz Gurgurisz
ciemat P>!

A több száz éve halott emberek csontjait sikerült kicserélni pár ezer majdnem élőhalottéra.

272. oldal

Színek>!

A városban a németek pincéreket és házmestereket fizettek (bárkit, aki erre hajlandó volt), hogy elvezessék őket a felforgatókhoz vagy ellenállókhoz. Nekik is etetni kellett a családjukat, ezért vállalták, hogy szimatolnak honfitársaik után. Az ellenséggel lepaktálni pedig annyit jelent, hogy pár napig nem kínozza őket sem görcsölő, üres gyomruk, sem a gyerekek állandó nyüszítése, mert éhesek. Az éhség Theszaloníkit veszélyes hellyé tette.

258. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Thesszaloniki
Színek>!

Ebben a sötét, áporodott levegőjű házban talált utat magának egy tűzből kipattanó szikra. Ezen a délutánon. Ezerszer megesett már az ilyesmi. Hasonló, apró parazsakat gyakran köpött ki magából a tűzhelyben pattogó fa, amelyek lehullottak a padlóra, ahol egyetlen pillanatra felragyogtak, majd kihunytak. Ez a parázs azonban egy jól irányzott nyílvessző biztonságával hullott egyenesen a padlódeszkák közötti résbe, s röppályáján mintha a saját sebessége tovább szította volna melegét.
Egyenesen az öszvér tomporára esett, ahonnan az rögtön lesöpörte farka bojtjával. Ha az állat folyamatosan legyező farka bal felé pöckölte volna a parazsat, akkor a vizelettől iszamos padlón ért volna földet. Helyette azonban jobbra szállt, és a szalmára repült. Nem maradt meg a tetején, beljebb csúszott pár réteggel, majdnem odáig, ahol egy tyúk kotlott tojásain, így ezzel létrehozta a tökéletes körülményt ahhoz, hogy a még parázsló szikra tüzét életben tartsa.

46. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tűzvész

Hasonló könyvek címkék alapján

Kristin Hannah: Fülemüle
Jeffrey Archer: Majd az idő eldönti
S. A. Locryn: Gyufaláng
Bauer Barbara: A fekete rózsa
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Louise Fein: A Birodalom lánya
Karen Swan: Ha egy spanyol megígéri
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár