Hívatlan ​vendég 92% 679 csillagozás

„A biztos rossz is jobb, mint a bizonytalan jó. Vagy valami hasonló.”

Szeretem Vi könyveit. Nincsenek nagy elvárásaim, legyen könnyed , humoros és ne legyen annyi dráma.
Most sem csalódtam, sőt. Egyszerű, de nagyszerű lett! ^^

Döbbenetes ez a parfümőrség szál. O.o Hallott már ilyet valaki?! Illatvegyész, hát megáll az ész mik vannak :D Izgalmat csempészett a könyvbe, engem nagyon érdekelt végig ez a speciális nem hétköznapi vonal…
Szeretem ezeket a kis csempészett döbbeneteket a könyveiben. Mert mondhatjuk, hogy klisés már megint egy újabb páros, hiszen a kémia mindig jól dübörög a szereplői között, de itt egy ilyen szál, és BUMM nesze neked … Ebben a tucat kategóriában igenis belecsempész egy kis egyediséget. ^^ ♥
Szerettem, hogy a kockázatokról is szólt a könyv. Mind a vállalkozást illetően, mind a szerelem, érzelmek terén.

Emellett nagyon jóízűeket nevettem!
off

Charlie igazi cukorborsó volt. Zabálnivaló kis tündérke.
Kicsit cukormázas véget kapunk, de annyira illet és jól állt neki, hogy ez most nem von le az értékéből számomra.

Könnyed, humoros, ami szinte sosem okoz csalódást.
Ez most sem volt másképp. Remekül szórakoztam, a szereplők fenomenálisak, a humor a helyén van.
A főszereplők megismerkedése cseppet sem mondható klisésnek, nagyon tetszett. Ezenkívül Stella vállalkozása is csupa érdekességeket rejtett. Tetszett ez a vonal, nem hallottam eddig még a parfümőrökről és a hiperozmiáról sem. A vállalkozás, az egyedi, személyre szabott illat pedig hatalmas ötlet.
Hudson pedig maga a tökély, imádtam, ahogy Charlie-t neveli.
Könnyed kikapcsolódásnak tökéletes.

Ez valami fenomenális volt! Már az eleje igazán frappánsan indít, a nem hétköznapi találkával, és csak egyre jobb lesz, ahogy átmegy afféle modernkori tündérmesébe.
Nagyon tetszett, hogy a romantikus szál mennyire gördülékenyen zajlott, mennyire szépen volt jelen egész idő alatt. Hudsont már-már túl könnyű volt megszeretni. Abszolút minimális seggfejséget tanusított egész idő alatt, azt is csak azután, hogy azt hitte, felültették. Ettől eltekintve viszont egy igazi jófiú, a tökéletes férfi, akiért egy csomó nő szíve dobog. Engem legalábbis teljesen megbabonázott! *-*
Stella pedig maga volt a frissesség, a felüdülés a lapokon. Okos, szép, szórakoztató, kedves, jó a humora, a kitartása, és nem mellesleg iszonyat tehetséges abban, amit csinál. Imádtam, hogy nem hagyta magát sem Hudsonnal, sem pedig a munkával szemben; mindig kiállt magáért. Annyira szép párt alkottak Hudsonnal, hogy tényleg csak olvadozni tudom egész idő alatt. Még Stella különleges hobbija is annyira jól illett a történetbe, és valamiért nem volt fura :D Ez is egyazon könyvek egyike, ami tökéletesen bemutatja, hogy minden okkal történik.
Többet nem is fecsérlem a szót, csak ajánlani tudom!

Én leszek a kevesek egyike, akinek egyáltalán nem lett a szive csücske ez a könyv.
Küzdöttem az olvasásával.

A Vi klisé itt is megjelent. Tökéletes kinézet – gazdag az egyik fél. A férfi “hú de helyes” egy igazi főnyeremény. A Nő? Hát ő küszködik az életével, mint minden eddigi Vi olvasmányban.
Az alapsztori sem tetszett, mert egyáltalán nem volt jól kidolgozva. Az egyedi parfümcég tényleg szép és jó, és észrevehető volt hogy erre koncentrált a kötet alatt Vi, nekem ez mégsem jött át úgy, ahogy azt ő szerette volna.
A szereplőknél hasonló érzéseim vannak.
Vannak, de miért is? Nem alkottak semmi maradandót.

Őszintén, nem gondolnám hogy valaha is előkapnám újraolvasásra ezt a könyvet, mert nekem ez túl kevés volt.

Vi ismét egy lehengerlő történetet írt! Imádtam minden egyes lapját. Humoros, gyors mégis szívfacsaró.
Vi újabban megmutatta, hogy mennyire ért az íráshoz és milyen szépen tudja egymásba fűzni a szereplőink életét.
Az egész történet egy egészen vicces szituációból forrja ki magát és annyira tetszett hogy egyeszerűen muszáj voltam egy ültembe kiolvasni. Kellett egy ilyen “Vi Keeland” fajta bomba a szívemnek! <3
Mindig is szerettem az írásmódját, és azt hogy mennyire humoros irányba tud vinni egy-egy szereplői beszélgetést.
Stella kifejezetten érdekes “főhős” volt.
Mind a szakmáját mind a személyiségét tekintve. Humoros, lendületes, kitartó, okos és idővel magabiztosabb lett. Elképesztő karakterfejlődésen ment keresztül és imádtam hogy ezt mind Hudsonnak köszönheti. Furcsa történetük van de az övék és ezt senki nem veheti el.
Hudson egy végtelenül figyelmes, védelmező, akartos “seggfej”. ;D Szerintem mindenkit levett a lábáról aki olvasta a könyvet. Túlságosan cuki volt Charlieval és ezeknél a részeknél a szívem mindig túlcsordult szeretettel. Megtöltött a könyv boldogsággal és pezsgéssel. Az a vonzódás ami Hudson és Stella között van megmagyarázhatatlan és mindent elsöprő. Mikor jön egy vihar és elvesz valamit de mégis ad. Hisz a növények felfrissülnek mégis elveszi az időt amit a mesés napsütésbe tölthettél volna.
Olivia egy végtelenül cukker csajszi volt aki próbált mindenben segíteni Stellanak.
Fisher pedig a tipikus őrült ám mégis iszonyatosan jó barát. Imádtam a beszédstílusát és azt hogy amikor megjelent a könyvbe mindig megmosolyogtam egy-egy megszólalásàn!

A vége pedig <3 egyszerűen minden és semmi egyben. Boldog vagyok ám szomorú.
Boldog mert mesés lett a befejezés mégis elszomorít a tudat, hogy vége a történetnek és itt kell hagynom Stellat és Hudsont :(

– Édesem, attól a pillanattól kezdve, hogy rád néztem, nekem esélyem sem volt!

Szerettem! Izgalmasan indult, végig szórakoztató és bizsergető volt. Még mindig bírom ezt a „a pasinak van egy gyereke” felállást, illetve ez az illatvegyész szál és tök érdekesnek bizonyult.

Persze a szokásos sémát hozta az írónő, hasonló főszereplőpárossal, mint a korábbi könyveiben is, de hát tőle ezt szeretjük. Én legalábbis azért olvasom, mert tudom, hogy egyszerre nyújtja ugyanazt, mint a többi könyve, de mégis ad valami újat.

Nem, nem és nem jött be. :( Valamiért olyan elcsépelt, vontatott volt – bár ha azt nézzük, magamhoz képest gyorsan kiolvastam. :D Mert olvastatta magát, de akkor is. Nekem már olyan uncsi, hogy a pénztelen nő és a nagyon gazdag pasi összejön és akkora szerelem lesz belőle. És még mennyi ilyen könyvem van… De lássuk a következőt. ;)

„ Ó, tényleg? Jobb ez az illat, mint a virágtartóké az irodaházunk előtt?
Stella felsóhajtott.
– Meglátta, mi?
– Igen, megláttam.”

Véégre köszönöm :)
Na pontosan ezért adok Vi Keelandnak esélyt annyi csalódás után.
Nagyon egyben volt ez a történet!
Alapból maga a találkozás koncepciója is nagyon tetszett izgalmas volt, eredeti, más mint a megszokott. (itt főleg a tengerparti nyaralósokból volt már elegem)
Nagyon tetszett a parfümőrség, és maga a munka részletei, az, ahogyan egy csapat össze dolgozik az egész teljesen korrekt volt.
Végre végre annyira valósághű lett már csak attól, hogy voltak benne olyan karakterek akik anyagi problémákkal küszködtek. Stella nagyon sokáig gyűjtögetett és küzdött azért, hogy valóra váltsa az álmát, és még így sem akartak hitelt adni neki. Tetszett, hogy ezt a nehéz részt is végigélhettük a karakterrel és nem csak a legjobb részét.
Stella maga egy olyan karakter volt, akitől leesett az állam. Emelett pedig még egész jó karakterfejlődése is volt. Nem volt elszállva magától, gyönyörű volt, okos, és egyben furcsa is a kis különc dolgaival. spoiler közel éreztem magamhoz őt nagyon. Illetve imádtam, hogy a sikerélményei után egyre bátrabb és önbizalommal telibb lett, nagyon szurkoltam neki.
A legjobb barátját is kedveltem. off Mindig támogatta őt, jó tanácsokat adott, olyan tipikus igaz barát volt.
Hudson pedig öhm hogy is mondjam tökéletes könyves álompasi??!
Humoros, őszinte, sexy, figyelmes… Nagyon tetszett, hogy jó apa, és a gyümölcsökre írt üzeneteit is szerettem. :)
Nekem még a csavar is tetszett a történetben. Számítottam rá, de tetszett a megoldása is végül.
Szóval ez a könyv nálam bekerült a top Vi könyvek közé. Aki szeretne egy kis kikapcsolódást egy szuper romantikussal válassza őt. :)

Nekem ez most jól esett!
Elég hamar beszippantott, a kezdeti emlékezetes találkozástól egészen a végéig, nem szívesen raktam le a könyvet. Annyira egyszerű történet, mégis vitt magával, és szerintem együltő helyemben ki tudtam volna olvasni.
Minden apró újdonságért hálás vagyok a könyvnek, több dolog is üdítő változatosságként hatott.
Biztos, hogy soha az életben nem találkoztam még könyvben parfümőrrel, ezért ez számomra elég érdekes volt.
A szereplők is egyediek, főképp Stella. A furcsa dolgai, különcsége ellenére, vagy pont emiatt, szerintem nagyon szerethető karakter, az akaraterejét is becsültem. Tetszett a hobbija és ez a szimatolgatás xD Hudson kedves, figyelmes, őszinte, szóval a jófiús tábort erősíti, imádtam őt! spoiler
A szereplők között megvolt a kémia, a feszültség a levegőben, de elég sokáig kerülgetik egymást, ráadásul meglepve tapasztaltam, hogy nem ömlengenek egyfolytában a másik külseje miatt. (pirospont :D)
Hamar sejtettem, mi lesz majd a csavar, de kíváncsi voltam, hogyan is érünk el oda. A megoldással nem tudom, mennyire vagyok elégedett, érthető, de azért spoiler
Oliviat és Fishert is nagyon megkedveltem, mindkettejük igazán szimpatikus, annak viszont örültem volna, ha Charlie valamivel többet szerepel, mert nagyon aranyos volt.
Talán egy kis izgalmat bele lehetett volna csempészni még a könyvbe, a vége pedig kicsit mézes-mázos lett, de ettől eltekintve tetszett.
Könnyed, romantikus, bonyodalmaktól mentes, humoros pillanatokkal, kicsit amolyan „túl szép, hogy igaz legyen”, de édes, igazán szerethető történet. Tökéletes egy kis kikapcsolódásra!

Vi Keeland ezen könyve nagyon-nagyon tetszett! Rettenetesen olvastatta magát, végre, VÉGRE egy olyan jó könyv, ami kikapcsol, amit élvezek, amit jókedvvel olvasok, ami felcsigáz és magával ránt a világába. Olvasás közben ismét elfogott az az érzés, hogy igen, ezért szeretek annyira olvasni!! És ez mindent megér! ❤

Az írónőtől már rengeteget olvastam, és meg kell hogy mondjam, ennyi történet után is tud újat mutatni. Már megszoktam tőle, hogy az alap tematika az nagyjából ugyanaz, de minden története egyedi a maga módján. És ezért már nincs is amiért boncolgatni azt, hogy már megint ugyanaz a séma. Igen, ugyanaz, mert ő ilyen, ilyen történeteket szeret írni. Nem kell egymás után hármat olvasni tőle és akkor teljesen rendben van. Nálam Vi mindig egy esély a menekülésre egy rosszabb olvasási élmény után.
Hudson és Stella nagyon szerethető karakterek voltak. Szerencsére egyiknél sem éreztem azt, hogy idegesítene, vagy túl lenne gondolva, esetleg sekélyes volna. Nagyon tetszett, hogy az írónő a férfi főszereplőnket nem vitte el abba az irányba, hogy szívem mélyén akarlak, és már beléd is szerettem de én nem érdemellek meg téged ezért erőltetem, hogy nem akarok tőled semmit, szemét és köcsögláda vagyok veled, hogy aztán a végén egy hatalmas nagy erőltetett szakítás után rájöjjek, hogy te vagy életem szerelme. Huhh, nagyon hálás voltam, hogy a realitás talaján maradtunk ilyen szempontból. Hudson nyíltan vállalta végig, hogy kell neki Stella és nem hantázott, nem mártírkodott! Köszönöm <3
Irtó jóleső érzéssel töltött el az is, hogy nem lovagoltuk meg a kötelező a könyv vége fele szakítsunk, egy tök értelmetlen baromságon, hogy aztán újra kibékülhessünk és boldogan éljünk, amíg meg nem halunk.Jó, volt a végén egy kis izgalom, de nem közhely hanem teljesen életszerű reakciók, szerencsére.

Stella foglalkozása nekem rettentően tetszett! Végre nem titkárnő, vagy menedzser vagy mittumomén még milyen felkapott állások vannak New Yorkban :D Persze a szálak így is össze értek, de most úgy éreztem nem zavar ez az irodaházasdi. Stella hobbija is egy nagyon különleges dolog volt. Úgy érzem, Vi is fejlődik, új dolgokat vezet be a könyveibe, aminek nagyon örülök, mert kijelenthetem, hogy egyik kedvenc írónőmmé avanzsáltam. Azért nagy a kísértés, hogy tőle olvassak ismét, de nem szeretném elrontani egy csömörrel ezt a hatalmas pozitív élményt! ❤

U.i.: spoiler