A ​viszony 187 csillagozás

Vi Keeland: A viszony

„Elragadó, ​érzelmes és szexi.” Aestas book blog

„Nevettem, sírtam, ez egy felejthetetlen történet.” Harlequin Junkie

„Jaj, a szívem! Ez a könyv HATALMAS meglepetés volt! Többször is hangosan felnevettem, felzokogtam, időnként az ájulás kerülgetett! Ez a könyv az új kedvenc Vi Keeland-regényem!” – AC Book Blog

Nem leszek a szeretőd!

Elbocsátás helytelen magatartásért… Nem akartam elhinni.
Kilenc éven át a belemet is kidolgoztam Amerika egyik legnagyobb cégének, és amikor hazaértem az Arubán töltött vakációról, egy hivatalos levélben kirúgtak. Csak azért, mert csináltunk egy videót a barátaimmal a nyaraláson… egy saját, személyes videót…
Dühömben kinyitottam egy üveg bort, és megírtam a levelemet a csilliárdos vezérigazgatónak arról, hogy mit gondolok a cégéről és annak bevett gyakorlatairól.
Nem gondoltam, hogy válaszol.
Azt meg végképp nem gondoltam, hogy egyszer csak levelezőtársak leszünk a gazdag rohadékkal.
Végül a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
Álomgyár, Budapest, 2020
364 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156067784 · Fordította: Márton Andrea
>!
Álomgyár, Budapest, 2020
364 oldal · ISBN: 9786156067791

Kedvencelte 24

Most olvassa 15

Várólistára tette 105

Kívánságlistára tette 117

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

zuna19>!
Vi Keeland: A viszony

Nincs mindig tél,a vetés kikél

Ez a könyv is nagyon tetszett.
A karakterek iszonyatosan szerethetőek. A mellékszereplők közt is voltak kedvelhetőek. Mint általában itt is vissza lehetett a múltba tekinteni, az írónőnek beragadt ez a szerkesztés forma. Semmi új nem volt benne kb mindig ugyanazt olvasom tőle, de kikapcsolt a sztori és ennyi elég is. Humoros is volt meg megható, romantikus, erotikus, kicsit izgalmas.

A nagynéném egyszer azt mondta, hogy a gyász nagyon hasonlít ahhoz, amikor az ember az óceánban úszik. A jobb napokon képesek vagyunk a víz fölött tartani a fejünket, és érezzük a napfényt az arcunkon. A rossz napokon viszont a víz haragossá válik, és csak nagy nehezen kerüljük el azt, hogy a mélység lehúzzon minket, és megfulladjunk. Csak annyit tudunk tenni, hogy egyre jobb úszókká válunk.

doriis_and_herbooks>!
Vi Keeland: A viszony

Nagyon tetszett!♥ Vi ismét fantasztikusat alkotott. Még azt is kimerem jelenteni, hogy ez lett az egyik kedvenc könyvem tőle. ♥
Szerintem egyébként ez a cím nem méltó ehhez a történethez. Túl sok köze nincs hozzá. off

A történet viszont zseniális volt.♥ Tetszett, hogy az írónő ismét visszatért a múlt és a jelen váltakozásához. Ebben a könyvben Grant múltjába nyerhettünk betekintést. Végig lehetett követni, hogy hogyan jutott el idáig. Nagyon szerettem az ő karakterét. ^^ Az, hogy szinte mindig őszinte, nekem nagyon bejött. Jó, nyilván ez a tulajdonság mindenkinek fontos.. :D Ireland is szimpatikus volt, semmi bajom nem volt vele. Jó volt egy olyan női karakterből olvasni, aki nem nyavalyog állandóan, hanem tesz azért, amit akar. Ireland is ilyen volt. Egy erős, kitartó nő. Bár a neve egy kicsit még mindig furcsa nekem.. Írország.. Most komolyan?! :D Mondjuk, kinek jutna ilyen az eszébe, ha nem Vi-nek.. :D Kettejük kapcsolata elég érdekesen kezdőtött, szinte nevettem is az elején a könyvnek.. :D Emiatt úgy tűnt, mintha bekeugranánk a közepébe a dolgoknak, de ez tévedés. Persze a szikrák itt is kezdettől fogva megvoltak, mégsem siette el a szerző a dolgokat. Ami külön élvezetes volt. A befejezés pedig nagyon aranyosra sikeredett. :)♥

Egy szó, mint száz, ha egy könnyed, de mégis tartalmas olvasmányra vágyik az ember, Vi Keeland könyveivel nem nyúlhat mellé. ♥ Ajánlom minden a romantikus műfajt kedvelőnek. :)

3 hozzászólás
Patika23 P>!
Vi Keeland: A viszony

„A legjobb dolgok néha bonyolultak, de csodálatosak, és megéri kockáztatni értük.”

Nem tagadom, nagy rajongója vagyok Vi munkásságának. Már az összes magyarul megjelent művét olvastam.

Ireland híradosként dolgozik a Lexington Vállalatnál, ám egy meggondolatlan cselekedet miatt kirúgják az állásából. Ezután részegen levelet ír a nagyfőnöknek, aki történetesen Grant Lexington.
Kettejük kapcsolata ekkor veszi kezdetét, és a vonzalom is kialakul közöttük. Bírtam az évődéseiket, jókat nevettem egyes részeken.
Tetszett, hogy megismerhettük Grant múltját részletesebben, hogy mitől lett az aki, és mi az oka annak, hogy 7 éve nem volt komoly kapcsolata. Nem gondoltam volna, hogy ennek borzalmas előzményei vannak, és amikor Irelandnak elmesélte, én is megkönnyeztem.
Papust egyszerűen imádtam, nagyon szerethető karakter volt számomra. :)
A végén Grantet gyáva nyúlnak tituláltam, de természetesen megértettem az érveit. Szerencsére azért észhez tér, és a szokásos 'happy end' sem marad el.

Vi rajongóknak mindenképp kötelező olvasmány. :)

Violet_Finch_PMónika P>!
Vi Keeland: A viszony

„Nincs mindig tél,a vetés kikél”

Hihetetlenül le vagyok döbbenve, hogy ez most mennyire tetszett Nekem. Vi Keeland könyveit,amúgyis szeretem, de ez kedvenc lett.
Közre játszhat az, hogy nagyon nem azt kaptam,amit vártam,hanem sokkal többet.
Megtéveszetett a fülszöveg és a borító (mindkettő nagyon fontos, hisz ez alapján választunk legtöbbször könyvet,de ez ne tévesszen meg kedves olvasó.Tényleg jó könyv :) )
Azt hittem, hogy ez egy lightos kis történet lesz,ami kezdődik egy találkozással,jó sok ágy akrobatával folytatódik,majd egy kis dráma és a vége boldog…….de helyette, megkaptam ezt a sztorit,amiben lassan haladtak a szereplők egymás felé (imádlak Grant <3) Kiderült, hogy mindketten sérültek (nem is kicsit), és hiába volt váltott szemszögben megírva a könyv, én váltig állíthatom, hogy ez a történet a Grant története. Megismerhettük a gyerekkora kis részét (15évesen lehet inkább már kamaszkor),ami szép lassan elvezetett a tragédiához,de miközben olvasunk a múltról,fut a jelen is, ahol megismerjük Ireland személyét és szép lassan elindul Grant a gyógyulás útján. :) Ez a szerelem lassan alakult ki és ezért is lopta be magát a szívembe.
Olvassátok,megéri! :) <3

Silverlight>!
Vi Keeland: A viszony

Azt hittem egy szokásos Keeland regény kerül a kezembe. Szeretem a könyveit, de azért sokszor nincs meg bennem az a „hüha” érzés velük. Egy szimpla történetek, amiken jót tudok szórakozni, de számomra nem kifejezetten az újraolvasós olvasmány, kivéve, ha valami ösztönöz rá. Ez a történet azonban meglepett. Nagyon tetszett az egész cselekmény szál. A címe elég félrevezető, számomra nem itt kezdődik egy „viszony”. Nekem a viszony szó jelentése mindenképpen az egyik fél elkötelezettségén, s egy harmadik fél megbántásához társul. Ennek ellenére, sőt pont ezért tetszett az egész. Magával ragadó a történet, rengeteg érzelemmel. Talán eddig még sosem éreztem úgy ennél az írónőnél, hogy ennyire átjönnének az érzelmek a lapokon keresztül. Sajnálatról méltó, hogy egy betegség, mennyire megtudja változtatni azokat, akiket szeretünk, s milyen tragikus cselekményeket tud előidézni. Grant múltja, fájdalma megindító, együttérzést váltott ki. A lány múltjáról és érzéseiről nagyon keveset kaptam, ezt egy picit sajnáltam, hiszen az ő tragikus múltja is megért volna egy kis körítést. Az első oldalaknál némi humor is megcsillan. Aranyos az egész, s nagyon tetszett. Érzelmileg megérintett, de másképp, mint a rémésztő sztorik, amiket mostanság olvastam.

>!
Álomgyár, Budapest, 2020
364 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156067784 · Fordította: Márton Andrea
abbywinter I>!
Vi Keeland: A viszony

Egy újabb kedvenc az írónő könyvei közül. Szerettem. Volt benn minden, ami nekem most kellett. A cím nem igazán adja vissza a történetet, de hát ennyi baj legyen.
Szerettem a szereplőket, főleg a szóváltásokat, és a beszólásokat. :)
Na meg a romis és szexis jeleneteket :)
Szerintem aki az eddigieket szerette az írónőtől, ezt se hagyja ki.

L_B_Mariann>!
Vi Keeland: A viszony

Teljesenbeleszerelmesedtem!!!
Nem, nem Grant-ről beszélek. Habár, nem mintha nem hatott volna a pasi. Maga a történet az amit imádtam! Valamiféle köd szállt le rám, olvasásakor, mert tökéletesnek érzem a könyvet. Egy darab negatívum sem jut az eszembe, pedig biztos van nek. Ám ez egy cseppet sem érdekel, mivel engem teljesen kikapcsolt a történet, és ez a lényeg, nem?
A szereplőket is szerettem. Grant-et, egyértelműen, ugyebár. De Ireland-et is nagyon bírtam. Kettejük csípkelődésén, pedig nagyon jókat szórakoztam.
Az is tetszett, hogy nem estek egymásnak már a második oldalon. Szépen kialakult minden sorban. Pedig a kémia aztán nagyon működött kettőjük között.
Romantikus, erotikus, szórakoztató történet, csiptnyi nehéz témával.
Jajj majd elfelejtettem: a papus! Ő, nagyon cuki volt. Kellett ő is bele a történetbe, igazi nagypapa karakter volt. Egy színfoltja a könyvnek, felejthetetlen.
A borító…:(((

2 hozzászólás
Mert_olvasni_mindig_jó>!
Vi Keeland: A viszony

Fájdalmasan gyönyörű.

Vajon képesek vagyunk-e megbocsátani? Másoknak, vagy akár saját magunknak. Képesek vagyunk-e továbblépni egy szörnyű múltból, az életbe? Mennyire könnyű is az elengedés és a megbocsájtás?

Ahogy a könyv is foglalkozik ezzel az igen súlyos és mindenképpen figyelemfelkeltő kérdéssel, nagyon is nehéz. Nem könnyű megbocsájtani egy valakinek, vagy akár saját magunknak és túllépni tovább haladni, hátrahagyva a múltat és csak a jelenre és a jóra koncentrálni.

Vi Keeland könyvei mellett az olvasók sosem tudnak csak olyan simán elmenni. Többször is hangsúlyoztam már, hogy az írónő mesterein bánik a történeteivel több szempontból is. Először is elhiteti velünk azt a fülszöveggel, hogy ez a könyv is csak egy szimpla romantikus és erotikus történet lesz, ami semmifajta mélységet nem tartogat az olvasóknak. Nos engem mindig sikerül becsapnia. Ez a könyv most engem annyira megrázott, hogy azt hiszem kellett pár perc a végére mire összeszedtem magam és megpróbálom elmondani milyen volt számomra ez a történet. De ez kicsit nehéz, tekintve, hogy talán még mindig a cselekmény hatása alatt vagyok.

Most leszögezem, hogy eddig ez volt az írónő legmegrázóbb és megindítóbb könyve, amit eddig csak olvastam. Lehetetlen mellette szavak nélkül elmenni, ahogy az is lehetet, hogy talán szavakba bírjam önteni mindazt, amit ezzel kapcsolatban érzek.

De azt hiszem kezdjük az elején.

A két főszereplő, ahogy au írónőtől már megszoktam más-más érzéseket váltanak ki belőlem. A női főhős most egy igazán erős személyiségnek sikeredett, igazi bevallásos csaj, akit én az elejétől a végéig nagyon bírtam. Főleg azért, mert nem adta be azonnal a derekát az alfahímnek, hanem ő irányított, a kezében volt a gyeplő méghozzá igen ügyesen és cselesen, ami nagyon tetszett benne. Kifejezetten erős és jó szereplő kerekedett ki belőle, akiről élvezettel olvastam. A férfi főszereplőről már vegyesek az érzéseim. Először is, annyira tipikusan egy baromarc, aki még a legyet is röptében, de ahogy haladtunk előre a történetben, már az eleje után igazán megkedveltem. Megmutatta az igazi oldalát, ráadásul beleláthattunk a múltjába, a gyerekkorába és megtudhattuk, hogy miért is alakulhatott így a személyisége, illetve milyen ember is ő igazából. Egy nagyon jól kibontott karaktert kaptunk igazából, aki kiválóan volt felépítve.
Maga a történet, vagyis igazából a háttér történet, számomra nagyon megrázó és sosem gondoltam volna, hogy ennyire durván magába fog szippantani. Az egésznek volt egy különös atmoszférája, ami az elején csodálatos volt, de a múlt sötét árnyai egyre jobban rátelepedtek. A végére persze happy end lett minden, de a felszín alatt, azért bennem ott maradt az a kis sötétség, ami, ahogy a főszereplők, én is eléggé nehezen engedtem el és léptem tovább.

A fülszöveg és a cím azonban nagyon megtévesztő, de talán itt is a cím a legjobban. Semmi viszonyról szó sincs ugyan a könyvbe, sőt arról sem, hogy a csaj esetleg csak az alkalmi partnere lesz Grant-nek. Szóval ez egy picit azért kiakasztott, de a story teljesen kárpótolt.

Tovább a véleményemet itt olvashatjátok:
https://mertolvasnimindigjo.com/2020/09/20/a-viszony/

Paulina_Sándorné P>!
Vi Keeland: A viszony

Hűha. Nem semmi történet volt. Egyszerre volt humoros, romantikus és szomorú. Grant múltja nem semmi volt, ahogy haladtam az olvasással, kezdtem sejteni, hogy mi történet. Fájdalmas. Ireland egy vicces, humoros nő. Nagyon bírtam őt. Tetszett, ahogy indult a kapcsolatuk, mulatságos volt. Grant nagy utat tett meg, jó volt látni a haladását az úton, spoiler

Trice29 P>!
Vi Keeland: A viszony

Nem vagyok maradéktalanul boldog. Tetszett a történet, a szereplők jól kitaláltak, működött a kémia is. A humor sem hiányzott, de valahogy számomra a végére egy kicsit ellaposodott az egész.


Népszerű idézetek

zuna19>!

– Megismerkedtem egy nővel.
Papus bólintott.
– Azzal a csinossal? Charlize-zal?
Felnevettem.
– Igen, vele.
– Jó választás. Olyan nőnek tűnik, aki nem tűri el a baromságaidat. – Papus játékosan megfenyegetett. – Ez a boldog házasság titka. Olyan nőt vegyél el, aki egy kicsit megijeszt, akiről azt gondolod, hogy mi a francot keres egy ilyen seggfej mellett, mint én? Aztán az életed további részét töltsd azzal, hogy megpróbálsz megadni neki mindent, amit szerinted megérdemel.

zuna19>!

A nagynéném egyszer azt mondta, hogy a gyász nagyon hasonlít ahhoz, amikor az ember az óceánban úszik. A jobb napokon képesek vagyunk a víz fölött tartani a fejünket, és érezzük a napfényt az arcunkon. A rossz napokon viszont a víz haragossá válik, és csak nagy nehezen kerüljük el azt, hogy a mélység lehúzzon minket, és megfulladjunk. Csak annyit tudunk tenni, hogy egyre jobb úszókká válunk.

zuna19>!

– Azért is telefonálok, hogy felkérjem magát, legyen egy új bizottság tagja, amelynek én vagyok az elnöke.
– Igazán? És mi ez a bizottság?
Megköszörülte a torkát.
– Ööö… a nők munkahelyi körülményeinek javításáért küzdünk.
– Maga az elnöke egy női munkahelyekkel foglalkozó kezdeményezésnek?
– Igen. Ez miért ennyire meglepő?
– Ööö… mert maga nem nő.
– Ez meglehetősen szexista hozzáállás. Azt akarja mondani, hogy egy férfi nem dolgozhat azon, hogy jobb munkakörülményeket teremtsen a nők számára?

Detty77 >!

Nincsen mindig tél, a vetés kikél.

171. oldal

zuna19>!

– Aki megeszi a kenyérhéjat, az bármire képes lehet!

zuna19>!

– Miért nem a partnerével jött, Ireland? – Lepillantott rám, ahogy a táncparketten siklottunk.
– Azt hiszem, egyetlen megfelelő jelölt sincs a láthatáron.
– Pedig Los Angelesben csak akad egyetlen valamirevaló agglegény!
– Biztos folyamatosan elkerülöm az illetőt.

Detty77 >!

Megírod nekem, ha beleszeretsz valakibe, és mesélsz nekem róla, mert akkor tudni fogom, hogy boldog vagy, és többé nem írok neked.

zuna19>!

– Van biztosítása? – Fogalmam sem volt, miért kérdeztem meg. Talán fel akarom tűrni méretre szabott ingem ujját, hogy én magam cseréljem ki a kereket, ha nincs biztosítása?
– Nincs. De tudok kereket cserélni. Csináltam már máskor is. – Felnevetett. – Egyszer randiztam egy pasival, akinek durrdefektje volt, amikor épp hazavitt. Soha életében nem cserélt még kereket, úgyhogy én cseréltem ki neki.
Elmosolyodtam.
– Tutira nem volt második randi.

Detty77 >!

Ez a boldog házasság titka. Olyan nőt vegyél el, aki egy kicsit megijeszt, akiről azt gondolod, hogy mi a francot keres egy ilyen seggfej mellett, mint én? Aztán az életed további részét töltsd azzal, hogy megpróbálsz megadni neki mindent, amit szerinted megérdemel.

257. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Penelope Bloom: His Banana – Bekapnám
Jennifer Probst: Elhibázott házasság
Emma Chase: Egy ágyban a herceggel
Meggin Cabot: A fiú a házból
Emma Chase: Behálózva
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő