Az ​őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon 1 csillagozás

Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon

A ​magyar föld őskőkori és átmeneti kőkori leleteit tárgyaló munkámat témája szerint is elsősorban régészeknek írhattam. Azok a régészek, akiket a paleolitikum csak kevéssé érdekel, az I. részt használhatják általános mondanivalói miatt. Akit érdekelnek Magyarország őskőkori eseményei, a II. részben találja meg az eseménytörténeti vázlatot, amelyet igyekeztem – amennyire csak lehetett – egységes szemléleti keretbe foglalni. Végül, ha valaki dolgozni akar a könyvből, a Függelék adatai állnak rendelkezésére, ahol a tényeket nem fedik el koncepciók és elméletek. Mivel régészek és régészjelöltek kezébe kerül munkánk, akik ismerik a szakirodalmat és tudnak bánni a bibliográfiai kartonokkal, megengedtük magunknak azt a szabadosságot, hogy az általános régészeti-módszertani és szemléleti kérdésekről elsősorban saját gondolatainkat mondjuk el s ne azt, amit az Ebert Reallexikon óta a legtöbb kézikönyv ismétel. A nem régész, akinek kezébe kerül a kötet, bizonyára sokallni fogja benne a… (tovább)

>!
Akadémiai, Budapest, 1965
386 oldal · keménytáblás

Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon

Vértes és régész társai munkássága nyomán a mai ember már számon tarthatja a maga egykori, felfedezett bölcsőjét. Számon tartja, és egy kicsit büszke is lehet félmillió éves családfájára, arra, hogy a vértesszőlősi ősember, a Homo paleohungaricus már nemcsak elejtette, hanem a maga kezdetleges módján eszközökkel darabolta fel az állatot, hogy ismerte és zsíros csontdarabokkal őrizte, táplálta is a tüzet… A Homo paleohungaricus, félmillió esztendővel ezelőtt Vértesszőlősön élt ősünk, az előember, akinek kiásott tarkócsontja perdöntő bizonyítéka az egykori emberi településnek. S bár azóta méterek rakódtak az egykori talajszintekre tudjuk, hogy múltunk nyomai itt a lábunk alatt is léteznek, csak megfelelő szakértelemmel kell hozzájuk közelítenünk. Vértes átfogó munkája a magyarországi emlékekről bizonyítja, hogy hazánk területén folyamatosan, egyre fejlettebb közösségekbe, kultúrákba tömörülten éltek régi-régi őseink, s életükről megállapításaink általában ilyen időtávban feltételezések. Azonban minél több anyaguk, nyomuk kerül feltárásra, a múltról szóló megállapításokban annál kevésbé tévedhetünk. Ebben segít ez a kitűnő, átfogó szakkönyv.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

A Szeleta-barlang az első magyarországi paleolit ásatáshelyszíne volt, melyet több feltárás, hitelesítés követett.Névadója a Szeleta-kultúrának, egyben pedig az itteni leletek voltak azok, amelyek nemzetközileg is elfogadottá tették a magyarországi paleolitikum létét

Bla IP>!

A zsákmány megszerzésének módja ismeret-len, a vértesszőlősi 3-4 centiméter nagyságú kőeszközök vadászatra teljesen alkalmatlanok, s nincs nyoma semmilyen egyéb olyan tárgynak, amely fegyvernek minősülne. Lehet, hogy a természetes úton elhullott állatok tetemeit sem hagyták kárba veszni. A források környékének szab-dalt, egyenetlen sziklavilágában sok állat szenvedhetett balesetet, könnyű prédát jelentve.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kordos László: A Rudapithecus kutatás
Baráz Csaba (szerk.): A Suba-lyuk barlang
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Főzy István – Szente István: Ősmaradványok
Ecsedy István – Kemenczei Tibor – Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon
Rebecca Wragg Sykes: Rokonság
Tóth Farkas Márton – Szilas Gábor – Anders Alexandra – Kalla Gábor – Kiss Viktória – Kulcsár Gabriella – Mester Zsolt (szerk.): MΩMOΣ XI. Őskoros kutatók összejövetele / MΩMOΣ XI. Meeting of Researchers of Prehistory
Cseh Fruzsina – Kiss Viktória – Szulovszky János (szerk.): A nemes- és színesfémek régészete, története és néprajza a Kárpát-medencében
Pulszky Ferenc: Magyarország archaeologiája I-II.
Heinrich-Tamáska Orsolya – Winger Daniel (szerk.): 7000 év története / 7000 Jahre Geschichte