A ​lázadó (Divergent 2.) 1324 csillagozás

Veronica Roth: A lázadó Veronica Roth: A lázadó

Egyetlen döntésed hatására megváltozhatsz – vagy akár meg is semmisülhetsz. Minden egyes választásunknak megvannak a maga következményei – Tris Prior is megtapasztalja ezt, amikor nyugtalanság s zavar támad körülötte a társadalom valamennyi csoportjában. Meg kell próbálnia megmenteni a szeretteit – és önmagát –, miközben újra meg újra szembesül a fájdalom, a megbocsátás, az azonosulás, a hűség, a politika, a szerelem és a szeretet kérdéseivel.

Eredeti mű: Veronica Roth: Insurgent

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Ciceró, Budapest, 2015
434 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635399239 · Fordította: Logos
>!
Ciceró, Budapest, 2013
434 oldal · ISBN: 9789635399376 · Fordította: Logos
>!
Ciceró, Budapest, 2013
434 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635397815 · Fordította: Logos

Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Négyes · Beatrice Prior (Tris) · Uriah Pedrad · Christina · Peter Hayes · Caleb Prior · Lynn · Marlene · Marcus Eaton


Kedvencelte 215

Most olvassa 150

Várólistára tette 255

Kívánságlistára tette 340

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

>!
Klodette
Veronica Roth: A lázadó

Nem olyan jó, mint az első rész, de attól még ez is örök kedvencem marad.
Négyes és Tris kapcsolata sokkal jobban elmélyül és ezt annyira szeretem. Olyan jó párost alkotnak együtt. Szerintem tökéletesen kiegészítik egymást.
Evelyn egy dög, nagyon utálom. Komolyan mondom, hogy még Jeanine is szimpatikusabb nála és ez nagy szó. Neki legalább van egy célja, hite és azért cselekszik úgy, ahogy. Ám Evelyn szimplán csak önző. Caleb egy spoiler.
Az új szereplők szerethetőek.
A vége pedig sokkoló és imádnivaló. Ilyen egy igazi függővég. :)

>!
vIVIv
Veronica Roth: A lázadó

B@sszus!!! Ez meg mi volt?? Továbbra is imádat van <3
Fél csillag levonás csak azért, mert az első kötetet nem veri, de ettől függetlenül Veronica tuti azt akarja, hogy szívinfarktusban haljak meg xd :D
Sajnos értelmesebb értékelés most nem várható :D Muszáj olvasnom a folytatást. :)

>!
Orsi999
Veronica Roth: A lázadó

Az előző rész egy kicsit jobban tetszett, de végül is ez is jó volt. Bár egy idő után Tris már idegesített. Petert ebben a részben egy kicsit megkedveltem, de bármi kitelik tőle. Ez a rész is teli volt váratlan fordulatokkal, ami izgalmassá tette a könyvet. A filmet előbb láttam mint, hogy olvastam volna a könyvet, ezért már tudtam, hogy mi lesz a vége.

>!
MHenimoly
Veronica Roth: A lázadó

Én nem vagyok normális! Egyszerűen kb. egy éve halogattam ezt a könyvet úgy, hogy előtte elolvastam A beavatottat. Sajnos láttam a filmet ami tetszett, így nem is az volt a probléma, hanem, hogy azután nem volt kedvem elolvasni. DE rászántam magam, mert már rengeteg sorozatot hagytam abba. Ami biztos, hogy a film és a könyv baromira különbözik. Viszont egyáltalán nem bántam. Régen Négyes fan voltam, de most már csak szeretem. Valószínűleg azért mert eltávolodtak egymástól Trisszel és nem bíztak meg egymásban eléggé. Mondjuk amekkora bajban vannak nem csodálkozom. Trist még mindig csodálom a kitartásáért és a logikus gondolkodásáért. Volt amikor már tényleg felelőtlen volt nem pedig önfeláldozó. Rengetegszer úgy éreztem, hogy egyszerűen nincs megoldás a problémájukra, és csak kisebb célokat valósítanak meg! Ezzel nem lenne semmi gond, ha azután nem érné még több baj őket. De sajnos igen! Nem tudom miért de szeretem Petert! Igaz rengeteg gondot okozott, de valahogy mégis érdekesnek találom! Egyetlen gondom volt, hogy pl: Celeb hollétéről semmit nem tudtam miután útjaik elváltak. Gondolok arra amikor az Őszintéknél voltak. Azt lehetett tudni, hogy odament Celeb de hogy elment vagy ottmaradt vagy ki tudja mit csinált arról nem. Annyira jó volt felfedezni újabb és újabb Elfajzottakat és jobban belelátni a többi csoport életébe. Uhh… és Edwardról is jó volt olvasni, és a csoport nélküliekről is. Minden annyira jól volt felépítve. Kíváncsi vagyok mi van a kerítésen túl….

>!
anikho P
Veronica Roth: A lázadó

Kínlódás. Halál. Vér. Hazugság. Árulás. Rettegés. Remény. Halál.
Röviden ennyi.

Borzasztóan összezavarodtam amint befejeztem a könyvet, sokáig gondolkodnom kellett, hogy most mi is történt valójában. Az utolsó oldalakon csak kapkodtam a fejem miközben azt mondogattam többek között, hogy: mii? ezt nem hiszem el! miért?!
Sajnos nekem az előző rész sokkalta jobban tetszett, talán annak köszönhetően, hogy ez a történet fényévekkel gyötrelmesebb, véresebb és kegyetlenebb volt az előzőhöz képest. A szerelmi szál is alig enyhít valamit a komor hangulaton.

Tris viselkedésével, a néha követhetetlen és ésszerűtlen! gondolatmeneteivel egyáltalán nem voltam kibékülve. Hazudozott, kínlódott, szenvedett, szeretett, és végre csak rájött, hogy élni szeretne! hálisten. Az ő és Négyes kapcsolata most is nagyon életszerű volt, minden kapcsolatban elkerülhetetlenek ezek a kis afférok, amikor megismerjük a másik igazi énjét. Akkor dől el igazán, hogy összetartozunk-e, és a két főszereplőnk bizony igen. Ámbár az én kis szívem elbírt volna még egy kis romantikát! Megjegyzem Négyes stílusát nagyon szeretem, Tris-nek pontosan egy ilyen személyiségre van szüksége, aki helyre teszi, hogy ha kell.

A történet maximálisan pörög, az embernek lélegzetet is nehéz vennie. Nincs megállás, nincs üres járat, mindig történik valami szörnyű. Fent említettem néhány szót.. úgy éreztem ezek fejezik ki igazán a könyv „üzenetét”? hogy úgy mondjam, vagy a tartalmát ha az jobban tetszik. Rengeteg a halál eset, igen.., sajnos a jó oldalról is, csak úgy mint az első könyvben. De amúgy az olvasó sohasem lehet biztos benne, hogy ki a jó és ki nem.

Az írónő remekül ért a feszültség fenntartásához, végig izgultam az egészet. Érezhető, hogy ez egy átvezető rész, az egész cselekmény ezt sugallta, az igazi bumm a befejező kötetben lesz.

Negatííív : simán közölhettek volna velünk, szegény olvasókkal és szegény Tris-ékkel több információt a könyv végén! Ha már úgyis ez lett a vége, akkor már kinek lett volna baj ha egy kicsivel többet tudtunk volna meg?

olvass tovább itt: http://anikhomolyol.blogspot.hu/2014/05/a.html

3 hozzászólás
>!
Viktória_Erdei 
Veronica Roth: A lázadó

Akarva akaratlanul összehasonlítottam a könyvet és a filmet.
Könyv nagyon izgalmas az elejétől a végéig, de ha a filmre gondolok, mintha más könyvből csinálták volna meg. Voltak izgalmas jelenetek ami nem volt benne a filmben amit talán betehettek volna, tudom nem lehet mindent a mozivászonra tenni. Tris elég sokat hazudott, nem értem miért. Egyszerűbb lett volna, ha elmondja az igazat. Négyes még mindig imádnivaló. spoiler

>!
Nikymeria P
Veronica Roth: A lázadó

Kapkodtam a fejem elég rendesen. Volt izgalom bőven. Azt hittem nagy zuhanás veszi kezdetét a történetben, de számomra nem így történt.
Szerettem ezt a részt is, bár Tris viselkedése itt-ott elég „érdekes” volt.
Nem hiszem, hogy tudnék bármi mást is írni. Az értékelések nehezen mennek mostanában. :D

>!
Ciceró, Budapest, 2015
434 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635399239 · Fordította: Logos
>!
csillagka P
Veronica Roth: A lázadó

Gondban vagyok, még mindig tetszik a közeg, a különböző csoportok nagyon jó ötlet, van benne valami egyedi, nagyon jó elmerengeni hová is tartoznál, mely tulajdonságok dominálják az életedet. Na ezt sikerült rendesen szétrombolni, minden csoport alját mutatta be a könyv, mindenkire ráborult a letargia és a kilátástalanság, önző vezetők, cselekvésképtelen tagok kitermelik a saját diktátoraikat. Felmerül a kérdés érdemes e olyan társadalomért küzdeni amely ennyire sebezhető? spoiler
This megpróbálja, nekem túlzásba vitt rohangálás közben, bátran szembeszáll a lehetetlennel, meglátjuk sikerül e neki, ez már a következő rész tartalma, persze azok szerencséseknek akik véletlenül nem a harmadik részt olvassák a második helyett.spoiler

1 hozzászólás
>!
Mazsidrazsi P
Veronica Roth: A lázadó

Jaaj, nem tudok értelmes értékelést írni erről a könyvről :D ♥
Igen, van benne egy adag csalódás, mert túl sok benne a hazugság és a rinya. És igen, a második részek sose olyan jók. Én mégis ismét belemerültem, mert kíváncsi voltam a mögöttes dolgokra. És persze Négyes minden egyes megszólalásakor ici-pici pillangók repkedtek a gyomromtól a szívemig ♥ Úgy éreztem magam olvasás közben, mintha egy vonaton ülnék, ami állandóan száguld egy elérhetetlen cél felé.
Igen, sajnos Tris megváltozott, túl sokat hazudott, és marcangolta önmagát. Mégis, meg tudom érteni, mert szenvedett a tette miatt, és hogy a szülei hiába haltak meg. Hatalmas súlyt cipelt, de mégis egyetértek Tobias-al, hogy a saját élete nem volt fontos. Csak akkor vált fontossá, mikor a halál kezdte a markába kaparintani… Tris egy nagyon erős személyiség, és nem csak amiatt, hogy Elfajzott. Olvasás közben féltem, hogy elveszíti önmagát a gondok súlya alatt. Talán így is lett volna, ha nincs mellette Négyes. Tetszett, hogy képes volt sírni, és megbocsájtást kérni.
Négyes… Érted megszakad a szívem. Annyira összetett vagy, és annyi minden rejtőzik még benned, hogy szerintem megfogalmazni se lennék képes. Imádtam, ahogy Tris-el bántál néha, kellett neki, hogy veszekedj vele, de mikor már olyan feszültség vibrált köztetek, szívesen elküldtelek volna titeket szexelni egyet. vagy velem :DD . Ahogy próbáltad önmaga felé terelni, segítettél neki, és tudtam, hogy a végén teljesen megbízol benne. Mert Ti egyek vagytok.
Az események pedig tényleg pörögtek, a kirakós darabkái lassan összejönnek. A sok harc, és a halál, ami állandóan jelen volt, adott egy kissé nyomott hangulatot a könyvnek. Gyűlöltem, hogy megint megtévesztettek arról, ki áll a jó oldalon, és ki nem, kiben lehet megbízni, és ki játszik egy szerepet.
Ami pedig a végét illeti, kedves írónő….Ha nem imádnálak, talán a könyv és a fal bánná a dolgot :D
Követelem a folytatáááást!!!!

4 hozzászólás
>!
ozsolt
Veronica Roth: A lázadó

Az első rész elolvasása után nagyon vártam a folytatást. Szerencsés helyzetben voltam, mert már mindhárom kötet ott figyelt a polcomon és szinte azonnal folytathattam a kalandot.
Itt már nem volt idő a pangásra, nincs idő holmi bevezetőkre, felgyorsulnak az események. Sokat gondolkoztam miért érzem úgy a könyv befejeztével, hogy az első rész jobb volt. De nem igazán tudtam megválaszolni magamnak. Talán azért mert ebben a részben több a vér, vagy mert annyira eseménydús volt hogy a végén belefáradtam? Lényeg a lényeg, hogy ezt a részt hihetetlen gyorsan elolvastam. De lehet csak azért érzem így, mert egy egy rész elolvasása után még egy ideig feldolgoztam a történéseket, és így egybefolytak a dolgok. És végül úgy lettem vele, hogy ez a könyv jobban tetszett mint az előző. Lehet ezt fokozni?
http://aveloh.blogspot.hu/2017/03/veronica-roth-lazado.html


Népszerű idézetek

>!
Greylupus

– Nálad van fegyver? – kérdezi Peter Tobiastól.
– Nincs – feleli Tobias. – Úgy gondoltam, hogy az orrlyukaimból fogom kilőni a golyókat, úgyhogy az emeleten hagytam.

323. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Négyes
>!
Greylupus

Tobias megérinti az arcomat, és bár egy zsúfolt helyiségben vagyunk, a körülöttünk lévők nevetgélnek és beszélgetnek, lassan megcsókol.
– Nahát, Tobias! – mondja a tőlem balra lévő férfi. – Téged nem Szerencsétlennek neveltek? Azt hittem, hogy a tifélétek… legfeljebb egymás kezét cirógatja, vagy valami ilyesmi.
– És hogy magyarázod meg a sok Önfeláldozó-gyermek létezését? – kérdi Tobias, a szemöldökét felvonva.
– A puszta akaraterő hívta életre őket – szól közbe az asszony, aki a szék karfáján ül. – Ezt sem tudtad, Tobias?
– Nem, nem tudtam róla. – Tobias vigyorog. – Elnézést kérek a tudatlanságomért.

338. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Négyes
12 hozzászólás
>!
Greylupus

– Aludj! – mondja. – Majd én elűzöm a rossz álmokat, ha eljönnek hozzád.
– Mivel? – kérdezem.
– A puszta kezemmel, természetesen.

47. oldal, 5. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Beatrice Prior (Tris) · Négyes
>!
Greylupus

Rájöttem, hogy az emberek többrétegű titkok. Azt hiszed, hogy ismered és érted őket, csakhogy az indítékaik mindig rejtve maradnak: a szívük mélyén őrzik őket. Megismerhetetlenek számunkra – egyszerűen csak néha úgy döntünk, hogy megbízunk bennük.

419. oldal, 46. fejezet

>!
MFKata P

A Tobias Eaton hatásos név.

117. oldal, 12. fejezet (Ciceró, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Négyes
22 hozzászólás
>!
lizzyke21

Caleb a homlokát ráncolva néz.
– Egyébként hány éves is vagy?
– Tizennyolc.
– És nem gondolod, hogy túl idős vagy az én kishúgomhoz?
Tobias felnevet.
– Ő se nem a tiéd, se nem kicsi.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Caleb Prior · Négyes
1 hozzászólás
>!
Vicky3 P

Olvastam egyszer valahol, hogy a sírásra nincsen tudományos magyarázat. A könnyek csak is a szem nedvesítésére szolgálnak. Nincs tulajdonképpeni oka, hogy a könnymirigyek egy érzelem utasítását követve túltermelődjenek. Szerintem azért sírunk, hogy felszabadítsuk a bennünk lakozó állatot – anélkül, hogy elveszítenénk emberi mivoltunkat. Mert igenis él bennem egy vadállat amely vicsorog, és morog, és a szabadságra törekszik – Tobias felé és mindenek előtt az élet felé. És hiába is próbálom képtelen vagyok megölni ezt a lényt.
Úgyhogy ehelyett belezokogok a tenyerembe.

282. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Beatrice Prior (Tris) · Négyes
2 hozzászólás
>!
lizzyke21

– Nem vagyok fontos – mondom. – Mindenki jól meglenne nélkülem.
– Kit érdekel mindenki? Mi lenne velem?

258. oldal, 27. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Beatrice Prior (Tris) · Négyes
2 hozzászólás
>!
Greylupus

A szomorúság nem olyan súlyos, mint a bűntudat, de sokkal többet vesz ki az emberből.

312. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűntudat · szomorúság
>!
mandarina

-Megesik – mondja Tobias, karját a vállamra csúsztatva –, hogy az ember egyszerűen boldog akar lenni, még akkor is, ha az érzés nem valódi.

62. oldal


A sorozat következő kötete

Divergent sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: Csontváros
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
Lisa Jane Smith: Ébredés
Rick Yancey: Az ötödik hullám
Kresley Cole: Poison Princess – Méreghercegnő
Alex Flinn: Beastly – A szörnyszívű
Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása
Ann Aguirre: Menedék
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Tahereh Mafi: Ne érints