Végtelen ​ég alatt (Végtelen ég alatt 1.) 144 csillagozás

Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​bioszféra falain túli világot Halálzónának hívják. Odakint millió arca van a halálnak. Aria soha nem hitte volna, hogy egyszer ilyen közel kerül hozzá.
Aria egészen eddig a külvilágtól elszigetelt, biztonságot jelentő Reverie-ben élt. Elképzelni sem tudta, mi lehet a város határain túl. Amikor azonban édesanyja eltűnik, tudja, hogy meg kell találnia. Még akkor is, ha ehhez át kell hágnia a szabályokat.
A vad Perry a külső világból való, nem ismeri a kupolák nyújtotta biztonságot, s nap mint nap meg kell harcolnia az életben maradásért. Ariához hasonlóan ő is kitaszított, és talán ő az egyetlen, aki segíthet a lánynak… a lány pedig neki.
Az éterviharok által sújtott Halálzónában Aria és Perry csak egymásra számíthatnak. Minden ellenszenvük ellenére együtt kell működniük, ha le akarják győzni a rájuk leselkedő ezernyi veszélyt, és válaszokat akarnak kapni a kérdéseikre.

A Végtelen ég alatt a posztapokaliptikus disztópia és a cyberpunk sci-fi lenyűgöző… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Alexandra, Pécs, 2015
328 oldal · ISBN: 9789633573327 · Fordította: Bujdosó István
>!
Alexandra, Pécs, 2013
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633571538 · Fordította: Bujdosó István

Kedvencelte 16

Várólistára tette 105

Kívánságlistára tette 71

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

"– Hogy tud valaki így megbántani olyasvalakit, akit szeret?
– Tudod, az ember néha azokkal a legkegyetlenebb, akiket szeret."

Na végre!!
Már jó ideje a könyvespolcom lakója, de mert tudom nincs folytatása, nem igazán akartam elolvasni.
De nagy hiba volt, mert nagyon tetszett.
Ez a világkép szokás szerint kegyetlen, de nagyon szépen kidolgozott és annyira szeretném élőben látni azon vidékeket ahol játszódik.
A cselekmény szál pörgős, teljesen letudta kötni a figyelmemet.
A szereplőket is kedveltem.
Végre egy hősnő aki nem nyavalyog annyit, és még esze is van.
Nagyon remélem, hogy jó lesz a következő része, mert neki fogok ugrani angolul is…hátha.

Folytatásért kiáll! :)

2 hozzászólás
>!
AniTiger MP
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

So-so sztori… megint úgy jártam, hogy csinálnom kellett magamnak egy pro-kontra listát, mert képtelen voltam eldönteni, hogy mennyi csillagot is érdemel. Annyira tipikusan tini disztópia, hogy ledobom a hajam tőle, ráadásul ugyanazt a KINTI vad srác találkozik a BENTről jövő csajszival sztorit kaptam, amit már olvastam a Gombnyomásra 1.-ben. (Jobb és izgalmasabb volt a Gombi – ezt muszáj hozzátennem.)

De mégis bírtam Ariat, nem kacsacsőrű Perryt és Roart, sőt ezt az egész érzékszerves, virtuális világos cuccot, ami kicsit egyedibbé tette a regényt. Olyan „egyszer elég volt” -féle könyvecskének érzem.

Azért voltak benne szépek: „Olyan a hangod, mint az éjféli tűz. Melegség árad belőle, és csupa arany. Elhallgatnálak így az idők végezetéig.”

Pro-Kontra, ajánló, stb…: http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/07/underthenev…

2 hozzászólás
>!
Gorkie P
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

Nem lettünk barátok ezzel a könyvvel sajnos.
Az eleje nagyon jól indult. Aztán valahogy képtelen voltam haladni vele. Nem tudott lekötni, csak szenvedtem vele. Meglátszik az olvasási időmön is. :(
A világ érdekes volt, tetszett az alapötlet. A cselekmény már kevésbé. Sem Aria, sem Perry nem tudott megfogni szinte a végéig. Ott már kicsit megbarátkoztam velük.
Volt pár csavar a végén, de ez sem tudta semmissé tenni, hogy alig tudtam haladni a könyv nagy részében.
A borító se lett valami jó, hogy finoman fogalmazzak…
Ez nem az én könyvem volt. :(

>!
Alexandra, Pécs, 2013
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633571538 · Fordította: Bujdosó István
31 hozzászólás
>!
Wee IP
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

Na, most sűrűn áldom az eget, hogy nincs függővége!
Jó könyv volt, a világ pedig érdekes, nekem nagyon bejött! Nem is értem, miért nem adták ki nálunk a többi részét…

6 hozzászólás
>!
h_orsi P
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

*Nagy levegőt vesz* Akkor lássuk!
Ez a regény volt az év tévedése.

Végig az az érzésem volt, hogy Veronica Rossinak nem volt elég fantáziája. Mintha mindenféle könyvből vágta volna ki a jeleneteket és az érdekes elemeket, hogy utána összerakja az össze nem illő puzzle darabokat.
Végig egy sivatagban kóborolunk! Ahol nincs semmi érdekes csak a sok homok és barlangok végtelenje. Könyörgöm! Miért? Sírni lett volna kedvem.

Tetszett az az e-szem ötlete, a gén manipulációk következménye és az éterről is olvastam volna még. Az írónő azonban csúnyán átejtett. Elhúzta a mézesmadzagot az orrom előtt és ott hagyott a semmi közepén.

Az összes karaktert meg tudtam volna fojtani egy kanál vízben.

Röviden? 2 világból, 2 idegen, akiket egymás mellé sodor a sors. Nagyon egyedi! 2 nyáladzó tinédzser semmi más. Az pedig csak egy vicc, hogy a srácnak azért tetszik meg a csaj, mert menstruál.

http://konyvkoktel.blogspot.hu/2016/07/veronica-rossi-v…

7 hozzászólás
>!
nat
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

A 90-es évekből itt ragadt, kabátot reklámozó modellnek majdnem sikerült eltántorítania a könyvtől, de végül kudarcot vallott, hála az égnek…
Nekem nagyon tetszett ez a könyv. Alig volt időm és erőm olvasni, de tegnap éjszaka egyszerűen képtelen voltam lerakni. A fülszöveg és a borító nem igazán hozza meg a kedvet az olvasáshoz, és ahogy látom, ezt nem csak én gondolom így, mert elég kevesen olvasták a könyvet. Holott az egyik legjobb ifjúsági (?) disztópia amit olvastam. Megértem ugyan, hogy miért „csak” jónak tartják azok is, akik eddig olvasták, de a maga kategóriájában szerintem több öt csillagot érdemelne.
Egyrészt legszívesebben már húsz oldal után elsírtam volna magam a megkönnyebbüléstől, hogy remek a fordítás, és remek az írónő stílusa. Nincsenek oda nem illő mondatok, érthetetlen párbeszédek, gagyi kifejezések. Szóval nem nézik le az olvasót, és normális művet sikerült kiadni. Az események kicsit lassabban indulnak be mint más disztópiáknál, de én ezt nem bántam. Valahogy elfelejti mindenki, hogy egy könyvet fel kell építeni, meg van annak a varázsa, hogy szép lassan jutunk el egy pontig, ahonnan aztán már beindulnak az események.

Angelfall és Csontszüret érzésem volt. Világkidolgozásban a kettő között van, a stílus szerintem hasonló, és kb ugyanolyan, a szokottnál igényesebb fogalmazásmód, kedvelhetőbb szereplők jellemzik a könyvet. Ami még külön tetszett az az egyértelmű erőszak, ami jelen van a könyvben. Itt tényleg embert kell ölni, nem csak megsebesítgetni, meg morális, erkölcsi kérdést csinálni az egészből. Ez egy nagyon kemény, és szerintem érdekes világ(ok).

És kiemelném a romantikus szálat. Az egyik legjobb, amit hasonló könyvekben olvastam. Olyan szépen fejlődik a szereplők kapcsolata, mintha felnőttek lennének. Nincs idegesítő tinipicsogás, a főszereplő lány kedvelhető, az önirónia nem jellemző a főhősnőknél hasonló regényekben, de itt még egy kicsit ez is meg volt. És Perry pedig teljesen jogosan van férfinak fordítva több helyen, nagyon érett karakter, holott csak 18 éves, jóval értelmesebb mint akiket fel szoktak vonultatni a hasonló könyvekben.

Igen, vannak hibái, de sokkal érdekesebb volt ez a könyv, mint sok felkapott, agyonreklámozott, rosszul megírt társa. Valahogy olyan szerethető volt az egész.
Szerintem olvassátok el, de ne Az éhezők viadalát várjátok, mert semmi köze a kettőnek egymáshoz. (újabb baki a borítón). Tényleg sajnálom, hogy valamiért még azok se nagyon olvasták, akik már jóval előttem kivégzik a hasonló könyveket. :(

7 hozzászólás
>!
ggizi P
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

Óóó!! Hát ez a könyv engem teljesen magával ragadott! Ezzel a két teljesen különböző, mégis hasonlóan veszélyes és bizarr világgal, ahol az egyik oldalon agystimulálnak, a másikon meg a túlélésért harcolnak…
Van egy sajátos hangulata, mert amellett, hogy a rideg és könyörtelen valóságban kell megküzdeni főhőseinknek a mindennapi fennmaradásért, mégis valamennyire kedves légkör lengi körül. (A Garaboncnál éreztem hasonlót)
Perryt imádtam a maga nyers bájával és Aria is a szívemhez nőtt, főleg, ahogy kinőtte magát a könyv végére. Méltó párja lehetne Perrynek, még ha sok minden ellenük is szól. Nagyon szurkolok nekik.
De persze csak a folytatásokban fog kiderülni, hogyan alakul a történet. Már persze csak ha megjelennek, amit nagyon remélek, hiszen vétek lenne egy ilyen sorozatot félbehagyni.

>!
Mazsidrazsi
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

És még mindig nem unom a disztópiákat!

Elképesztett ez a ketté osztott világ, a külsősök élete, a belsősök életkora, és minden egyéb apróság. Arról nem is beszélve, ahogy az egész történet kezdődött.
Aria igazán különleges főszereplő lett a szememben. Harcos, túlélő és mindenre kíváncsi.
Perry pedig van, félelmetes, ugyanakkor nyílt szívű, és egy olyan énje lapul benne eltemetve, amire borzasztó kíváncsi vagyok :D
A kalandok, a képességek, a válaszok keresése mindvégig izgalomban tartott. Ami a végén Aria-ról kiderült, várható volt, de közben nem gondoltam volna.

Kérem a folytatást, mert igazán megszerettem a szereplőket!

>!
buzavirág
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

Sokat vacilláltam, hogy elolvassam-e, hiszen nincs több rész magyar nyelven kiadva. Szinte azonnal magával ragadott a történet, és bár nincs túl nagy függővég, mégis érzek egyfajta ürességet, hogy nincs tovább.
A történet egy virtuális világban élő belsős lány és egy kinti, barbár világban élő, különös érzékszervekkel megáldott fiú találkozásáról szól. A kontraszt hihetetlen nagy, de ahogy lenni szokott megkedvelik egymást. Persze nem csak ennyi a történet, hiszen sokszínű a külvilág, tele izgalmas emberekkel, furcsa szokásokkal, belső viaskodásokkal, hatalmi harcokkal, és még sorolhatnám.
Jól esett olvasni, dísztópia rajongók ne hagyjátok ki!

>!
krlany I+SMP
Veronica Rossi: Végtelen ég alatt

Ez a könyv ez nagyon rossz, sőt, mondhatni szar, és még tudnám fokozni… Hogy hogy fogok én ebből blogbejegyzést gyártani még ma estig, azt nem tudom… Mindenesetre, ha szeretnél klisés young adult-ot olvasni, tucat disztópiát, amit némi Romana-val fűszereznek és jó sok butasággal, és nem zavar a hót béna sminkes-körömlakkos borító, aminek köze sincs a könyvhöz, mert nyilván a vadonban a trendi szerkó/kinézet a menő, akkor tégy vele egy próbát… ne, ne kínozd magad!
jaaa a másfél csillag a Tosca-nak szól, amit ez a csaj tuti, hogy nem tud előadni semmilyen formában, hát még lélegzetelállító módon, mint ahogy megtudtuk a könyvből (nem a hangja miatt, hanem lelkületében kevés hozzá), és Van Gogh Csillagos éjjének (http://i.cdn29.hu/apix_collect/1304/van-gogh-csillagos-…), ami szintén csak valami műveltségfitogtatás, de legalább valami jó is van a könyvben.


Népszerű idézetek

>!
Annabeth

– Hogy tud valaki így megbántani olyasvalakit, akit szeret?
– Tudod, az ember néha azokkal a legkegyetlenebb, akiket szeret.

>!
Cheril

A látók a leggyakoribbak. Jól látnak és jól is néznek ki. De mielőtt még megkérdeznéd, nem, én nem vagyok látó. Csak simán szerencsés vagyok.

165. oldal

>!
Annabeth

Egész éjjel itt maradt, és csak bámulta az étert.Talonra gondolt, Cinderre, Roarra, Livre, és arra, hogy az élet nem áll másból, mint abból, hogy az ember keres valakit, és hogy az embernek hiányzik valaki. Hogy a dolgok soha nem úgy alakulnak ahogy kellene.

>!
AniTiger MP

    – Mert valami egész másra vágyom, ha kettesben vagyok veled. Itt az idő, hogy lelépjünk a szakadékba.

263. oldal, 32. ARIA

>!
AniTiger MP

    – Azért nem beszél sokat, mert inkább a szaglásának hisz. A szavakat nem tartja sokra. Többször említette már, hogy elképesztő, hogy az emberek milyen gyakran hazudnak. Akkor meg minek hallgassa a hamis szavakat, ha egyetlen lélegzetvétellel ki tudja deríteni az igazságot?
    – Azért, mert az ember nem csak az érzelmeiből áll. Az embereknek vannak gondolataik is, és indítékaik, hogy mit miért csinálnak.

166. oldal, 19. ARIA

>!
Ancsúr P

Ha nem létezik félelem, akkor hogy létezhet biztonság? Vagy bátorság?

>!
Cheril

– Olyan a hangod, mint az éjféli tűz. Melegség árad belőle, és csupa arany. Elhallgatnálak így az idők végezetéig.
(…)
– Olyan az illatod, mint az ibolyának kora tavasszal – suttogta.
Aztán ő is nevetett magán, mert bár amit mondott, igaz volt, mégis úgy hangzott, mintha tökéletesen megbolondult volna.

>!
andie88_Sentellion

– Fogd, aztán söprés, Cinder!
– Ne! Semmi gond! – mondta Aria. Cinder talán nem éppen jól nevelt gyerek, de hová mehetne ebben a hideg éjszakában? Itt kint a vadonban, egyedül? – Felőlem nyugodtan maradhat.
Cinder felvette a kenyeret és beleharapott.
– Azt akarja, hogy maradjak, Roar.
Aria látta a fiú állkapcsát is, ahogy fel-le mozgott rágás közben.
– Engem Ariának hívnak.
– Még a nevét is megmondta – folytatta Cinder. – Bír engem.
– Már nem sokáig – morogta Roar.
Cinder Ariára sandított, miközben nyitott szájjal rágta a kenyerét. Aria elfordult. Most már szándékosan viselkedett neveletlenül.
– Igazad van – mondta a fiú. – Szerintem máris megváltozott a véleménye.
– Fogd be a szád, Cinder!
– De úgy hogy egyek?
– Na jó, most már aztán elég! – ült fel Roar.

>!
Ancsúr P

– Első szabály –(…) – A késnek éle is van, ami vág. Számíts rá, hogy megtörténhet. És ne ijedj meg, ha megtörténik. Második szabály: soha ne ejtsd ki a kezedből a fegyvert!


Hasonló könyvek címkék alapján

Lissa Price: A testbérlők – Leszámolás
Richelle Mead: Vérvonalak
Veronica Roth: Árnyak és jelek
Alaya Dawn Johnson: Nyárherceg
Francesca Haig: A tűz ébredése
Thea Beckman: Pokoli éden
Philip Reeve: Ragadozó városok
Brandon Sanderson: Acélszív
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Tahereh Mafi: Ne félts