Tisza ​István 1 csillagozás

Vermes Gábor: Tisza István Vermes Gábor: Tisza István

Tisza ​István a huszadik század elejének legismertebb és leginkább vitatott magyar politikusa volt. Az Ausztria és Magyarország között létrejött 1867-es kiegyezés rendíthetetlen támogatásával, az ipari fejlődés és az urbanizáció lelkes propagálásával, a politikai és társadalmi reformoktól való merev elzárkózásával, a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekkel szembeni viszonylag engedékeny politikájával sok, politikailag öntudatos egyén és csoport ellenkezését váltotta ki. Ugyanakkor pártvezérként és miniszterelnökként nemcsak a magyar belpolitikár, hanem Ausztria és Magyarország viszonyára, valamint a Monarchia külpolitikájára is számottevő befolyást gyakorolt.
Épp ezért e Tisza István politikai életrajzát összefoglaló mű több célt is kitűz maga elé. Mindenekelőtt az újkori magyar történelem egy mellőzött, de fontos személyiségét kívánja bemutatni; emellett Tisza pályafutásán keresztül törekszik a dualizmuskori magyar politika és társadalom fő kérdéseinek feltárására; s… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2001

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Millenniumi Magyar Történelem Osiris

>!
Osiris, Budapest, 2001
578 oldal · ISBN: 9633891523
>!
Századvég, Budapest, 1994
584 oldal · ISBN: 9633790085 · Fordította: Deák Ágnes

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 5


Népszerű idézetek

hajkoattila91>!

[…] A liberalizmus „parádés gúnya, […] mint a francia bírák talárja, amit az ülésekre felhúznak, de a tárgyalási terem küszöbén túl levetik. Liberalizmus csak a konferenciákon van, azontúl senki sem veszi azt komolyan.” (Deák Ferenc)

53-54. oldal, II. fejezet - Quieta non movere (Századvég, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: liberalizmus
NB14>!

Másnap, 1918. október 17-én hangzottak el a parlamentben Tisza híressé vált szavai: „Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük.” […] Edmund Glaise-Horstenau szerint: „Oly nagy volt Tisza hírneve még a nem-magyar egységek körében is, hogy szavai mint méreg áradtak szét az erekben.”


Hasonló könyvek címkék alapján

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Imre Gábor: A pokol tornácán
Az Osztrák-Magyar Monarchia 2. – A századfordulótól az összeomlásig
Egry Gábor – Kaba Eszter (szerk.): 1916 – a fordulat éve?
Bruno Brehm: A kétfejű sas lehull
Fónagy Zoltán (szerk.): A véreskezű kamasztól Ferenc Jóskáig
Boris Kálnoky: Őseim földje
Kende Zsigmond: A Galilei Kör megalakulása
Kovács Gergely: Boldog Károly
Speidl Zoltán: Végállomás: Madeira