Tisza István a huszadik század elejének legismertebb és leginkább vitatott magyar politikusa volt. Az Ausztria és Magyarország között létrejött 1867-es kiegyezés rendíthetetlen támogatásával, az ipari fejlődés és az urbanizáció lelkes propagálásával, a politikai és társadalmi reformoktól való merev elzárkózásával, a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekkel szembeni viszonylag engedékeny politikájával sok, politikailag öntudatos egyén és csoport ellenkezését váltotta ki. Ugyanakkor pártvezérként és miniszterelnökként nemcsak a magyar belpolitikár, hanem Ausztria és Magyarország viszonyára, valamint a Monarchia külpolitikájára is számottevő befolyást gyakorolt.
Épp ezért e Tisza István politikai életrajzát összefoglaló mű több célt is kitűz maga elé. Mindenekelőtt az újkori magyar történelem egy mellőzött, de fontos személyiségét kívánja bemutatni; emellett Tisza pályafutásán keresztül törekszik a dualizmuskori magyar politika és társadalom fő kérdéseinek feltárására; s… (tovább)
Tisza István 1 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2001
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Millenniumi Magyar Történelem Osiris
Enciklopédia 1
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 5
Népszerű idézetek
[…] A liberalizmus „parádés gúnya, […] mint a francia bírák talárja, amit az ülésekre felhúznak, de a tárgyalási terem küszöbén túl levetik. Liberalizmus csak a konferenciákon van, azontúl senki sem veszi azt komolyan.” (Deák Ferenc)
53-54. oldal, II. fejezet - Quieta non movere (Századvég, 1994)
Másnap, 1918. október 17-én hangzottak el a parlamentben Tisza híressé vált szavai: „Én nem akarok semmiféle szemfényvesztő játékot űzni a szavakkal. Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük.” […] Edmund Glaise-Horstenau szerint: „Oly nagy volt Tisza hírneve még a nem-magyar egységek körében is, hogy szavai mint méreg áradtak szét az erekben.”
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Imre Gábor: A pokol tornácán ·
Összehasonlítás - Az Osztrák-Magyar Monarchia 2. – A századfordulótól az összeomlásig ·
Összehasonlítás - Egry Gábor – Kaba Eszter (szerk.): 1916 – a fordulat éve? ·
Összehasonlítás - Bruno Brehm: A kétfejű sas lehull ·
Összehasonlítás - Fónagy Zoltán (szerk.): A véreskezű kamasztól Ferenc Jóskáig ·
Összehasonlítás - Boris Kálnoky: Őseim földje ·
Összehasonlítás - Kende Zsigmond: A Galilei Kör megalakulása ·
Összehasonlítás - Kovács Gergely: Boldog Károly ·
Összehasonlítás - Speidl Zoltán: Végállomás: Madeira ·
Összehasonlítás