Pályamunkások 3 csillagozás

Veres Péter: Pályamunkások Veres Péter: Pályamunkások Veres Péter: Pályamunkások

Minden ​írásnak meg kell magyarázni önmagát. És az az igazi jó írás, amelyik ezt valóban meg is teszi. Mégis szükségesnek tartom itt elmondani, hogy ez a kis könyv nem a Szolgaság folytatása, hanem – ha szabad így mondanom – annak egy mellék-hajtása. A szegény napszámosember élete olyan sokoldalú, olyan változatos, hogy annak a leírása nem férne bele egy tízkötetes regénybe se. E sokféle munkából és sokféle megpróbáltatásból leírtam itt egyet, s azt sem egészen. Évezredek óta az irodalom a szerelemből, a háborúból és a természet ábrázolásából, meg a karrier- és vagyonszerzés útjának a megírásából élt. A most épülő szocialista világrend alapja az emberi munka, irodalmában is el kell foglalnia a munkának a maga helyét: Csak így lehet az irodalom a teljes emberi élet ábrázolója és az emberi lélek formálója.
Ezt próbálgattam én itt és szívesen venném, ha az olvasók, a dolgozó emberek megmondanák, hogy ez mennyire sikerült. Nemcsak a magam hasznára kell ez, hanem az irodaloméra… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1951

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kiskönyvtár Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
314 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631514153
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1952
188 oldal
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1951
188 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 24


Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

gesztenye11 >!
Veres Péter: Pályamunkások

Bár számos új fogalommal ismertet meg ez a könyv (hogy csak néhányat említsek: osztálymérnök úr, verőcsapat, krampácsolás, kisegítő előmunkás), az egésznek a szövege, az elbeszélésmódja nagyon hasonlít Móra Tápéi furfangosok című kötetéhez. Hiszen ott is pusztai, alföldi emberek mesélnek (és Móra azokat írja le), és itt is, hiszen egy kubikus csapatnak mesél Balogh János nyolc estén keresztül arról az időről, amikor – kubikus munka nem lévén – pályamunkásként, a vasútnál kereste a kenyérre meg a csizmára valót spoiler.
Mai kifejezéssel élve sztorizott az esti tábortűz körül, de ezek a „sztorik” nagyrészt a szegény nép, a dolgozók életével foglalkoztak, meg az általuk látott mindenféle vasúti urakéval, ahol a Rokonok-ból jól ismert módi volt a divat. Ki-ki behozta a vasútra a pereputtyát, a szegények meg, aki megérdemelte, mert olyan volt, vagy úgy viselkedett, azzal időnként jól kibabráltak! (Időnként, egy-egy vasúti történet olyan volt, hogy akár Badár Sándor is mesélhette volna!)
Megtanulhattunk a történetekből más „úri huncutságokat” is, hogyan használják a „vasúti urak” a pályamunkásokat mezőgazdasági munkákra, fűkaszálásra, kukoricaszedésre, meg hogyan használják a vasútat a saját kukoricájuk, gabonájuk elszállítására – mindezt persze az állam pénzén (hát, bizonyos tekintetben nem változott a világ – vagy Magyarország – közel 100 év alatt sem!)
Aztán persze sok szó esett a szakmáról, a pályamunkások mindennapi életéről, a talpfacserékről, a naposságról, meg hogy lehetett rendet csinálni egy olyan csapatban, ahol voltak öregek, újoncok, „rokonok”, leendő vasutasok.
Megtudjuk még, hogyan lehet (kell) ködben hajtányozni, hogy lehet 24 mázsás vasat pályakocsira rakni kézierővel két vonat között, hogy lehet vasúti híd alá cölöpöket verni. Mit lehet csinálni, ha rosszak a csavarok, rossz a csavarkulcs?
Sok mindent megtudunk a pályamunkás létből, végül azt is, miért hagyták abba a mesélő és barátai. spoiler
Összességében nagyon jó írás, megmutatja az ízes magyar beszéd minden szépségét, meg a pályamunkások minden nyomorúságát az úri világban. Nagy kár, hogy nem adták ki az utóbbi negyven évben!


Népszerű idézetek

gesztenye11 >!

Így aztán mentől több volt az ellenőr, annál többfele loptak.

101. oldal

Emmi_Lotta I>!

Ajánlás
Minden írásnak meg kell magyarázni önmagát. És az az igazi jó írás, amelyik ezt valóban meg is teszi. Mégis szükségesnek tartom itt elmondani, hogy ez a kis könyv nem a Szolgaság folytatása, hanem – ha szabad így mondanom – annak egy mellék-hajtása. A szegény napszámosember élete olyan sokoldalú, olyan változatos, hogy annak a leírása nem férne bele egy tízkötetes regénybe se. E sokféle munkából és sokféle megpróbáltatásból leírtam itt egyet, s azt sem egészen. Évezredek óta az irodalom a szerelemből, a háborúból és a természet ábrázolásából, meg a karrier- és vagyonszerzés útjának a megírásából élt. A most épülő szocialista világrend alapja az emberi munka, irodalmában is el kell foglalnia a munkának a maga helyét: Csak így lehet az irodalom a teljes emberi élet ábrázolója és az emberi lélek formálója.
Ezt próbálgattam én itt és szívesen venném, ha az olvasók, a dolgozó emberek megmondanák, hogy ez mennyire sikerült. Nemcsak a magam hasznára kell ez, hanem az irodaloméra is.
Budapest, 1951 telén-tavaszán
Veres Péter

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1951
gesztenye11 >!

Egy négy polgárit végzett fickó már úgy beszélt a munkásemberrel, még ha az előmunkás volt is, mint aki az úri osztályhoz tartozik, pedig még nem tudott többet az életből és a munkából, mint a pincsikutya a vadászatból.

82. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · munka · munkás
gesztenye11 >!

– Na mi lesz már ott? Kifog rajtatok az az egy rongyos sínszál? Ne küldjek még oda vagy tíz embert? Annyian vagytok már, hogy egymásba ér a farkatok … mondta vadszelíden.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pénisz
gesztenye11 >!

Úgy látszik, ez nagyon kell a növekedéshez, mert most már mióta nem növök, én is azt tartom, hogy a legjobb hüvelyes a kolbász, és a legjobb gyümölcs a fasírtpogácsa, mert azt még rágni se kell.

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fasírt · gyümölcs · kolbász · növekedés
gesztenye11 >!

Így tanultuk hát meg a krampácsolást. Ez úgy látszik kívülről, hogy igen egyszerű munka, az ember mindig ugyanazt csinálja: aláveri a talpfáknak a kavicsot, hogy jó keményen álljon minden talpfa.

53-54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kavics · munka
gesztenye11 >!

Mink nem mehetünk neki, mint bolond tehén a fiának, hogy hé, írnok úr, mit akar a lányoktól.

76. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bolond · írnok · lány · tehén
gesztenye11 >!

Egészséges nőcseléd úgy szüli a gyereket, mint a jó föld a kukoricát: egy szemből két cső – fejezte be Balogh János, mert a többiek már megint rászóltak Sós Imrére, hogy ne vigye másfelé a beszédet.

155. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Balogh János kubikus · föld · gyermek · kukorica · nők · szülés
gesztenye11 >!

Lelopod Isten nadrágjáról a csatot, másikat tesz rá, neked meg csak nem lesz nadrágod.

106. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten · nadrág
gesztenye11 >!

– Na várjatok csak, majd erre is rákerül a sor, hisz éppen azt akarom elbeszélni, hogy hogy lehet a rendetlenségből rendet csinálni, ha van valaki, aki szarván fogja a bikát.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: rend · rendetlenség

Hasonló könyvek címkék alapján

Békés Pál: Csikágó
Gárdonyi Géza: Messze van odáig!
Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek
Gárdonyi Géza: Mi erősebb a halálnál?
Markovits Rodion: Sánta farsang
Wass Albert: Hagyaték
N. Tóth Anikó: A szalamandra mosolya
Lengyel József: Igéző
Örkény István: Babik / Egy négykezes regény tanulságos története
Gelléri Andor Endre: Hold ucca