Ajánlás
„…Az emlékezet – tudjuk – nem egészen megbízható vezető. Összezavarja a vágyakat a valósággal. De ez nem olyan nagy baj, mint a kicsinyes betűmoly ^^ hiszi. Mert ha valami mint tény nem igaz, akkor mint vágyálom igaz. A népi emlékezet akkor is valóság, ha nem csak tényeket, hanem vágyálmokat is őriz…”
"…Ilyen volt a pásztorok sorsa, de az életük, a munkájuk, a szolgálatuk sem volt különb. Igaz, hogy a parasztember, a mezei munkás, amikor a hosszú napokon át tartó kaszálás közben, úgy délfelé vagy estefelé a kaszája már nem akar fogni, sokszor rámutatott a csendesen legelésző nyájak mellet heverésző, botra támaszkodó, vagy talán éppen furulyázó és faragcsáló pásztorokra, hogy : „hej csak a pásztorembernek van jó dóga”. ^^
„ Nagy dolog is itten a betegség és keményebb emberek nem engednek neki, amíg csak fel nem buknak.”
„ De még nagyobb tudomány jól főzni. Azt hihetnénk, nem mesterség azt a kis levest felforralni, tésztát, krumplit beledobni. Nem így van. Nagy mesterség, mert van néhány százezer paraszt az országban, aki tud lebbencset főzni, de nincs olyan kettő, aki azonos ízű ételt szeretne és főzne.”
Hamvas Béla erre 'gondolhatta' a kert szemete. A falusi, paraszti élet krónikája … miden rétegre kiterjedve. Mi volt az orvosság a kirepedezett kézre, hogyan miképpen épült föl egy napjuk, egy évük. És hogyan került ki a magyar föld, a magyar gazdák kezéből. És ebben a nyomorúságokkal, szenvedésekkel teli világban is tudtak örülni, táncolni … és valami sajátos erkölcsi törvény uralta a pusztát. Az aratás ünnep volt, tiszta fehér ruhában fogtak neki …
