„Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor – ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.”
Ennél a József Attila-idézetnél nehéz lenne pontosabban és szebben megfogalmazni Verena Kast könyvének mondanivalóját. A neves svájci pszichoterapeuta az önálló személyiség születéséről ír, arról a küzdelemről, amely a szülőkről való leváláshoz vezet, és arról a bátorságról, hogy merjünk másoktól különbözni, merjünk újra meg újra elszakadni, és új dolgokba fogni. Hogy merjük a saját életünket élni.
Ez a kötet korábban Apák – lányok, anyák – fiúk címmel jelent meg a sorozatban.