Négy ​évszak években 6 csillagozás

Veréb Emese: Négy évszak években Veréb Emese: Négy évszak években

Amikor elkezdtem írni ezeket a sorokat, mindössze négy évszak volt mögöttünk. Évekké formálódtak, mi pedig felnőtt emberekké. Talán olyanokká, akik képtelenek elengedni a múltat, mert görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy ami egyszer volt, az mindig is lesz. Talán olyan emberekké, akik egész életükben várni fognak egymásra, és így ér véget az ő történetük. Bármit is hoz majd az élet, Te formáltál és vittél arra, ahol lennem kell. Nélküled.

>!
106 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158039345

Kedvencelte 1

Most olvassa 6

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 113

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Gorkie P
Veréb Emese: Négy évszak években

„Furcsa, hogy mennyi mindent képes elviselni az emberi szív…Mondják, hogy bármit, és ez így igaz. Azonban ennek ára van. Soha többet nem lehetünk már ugyanazok, mint előtte.”

Meglepődtem, amikor megláttam a könyv tartalmát. Sok hosszabb-rövidebb, gyönyörű, de ugyanakkor fájdalmas gondolatból áll. Élvezhető akár időnként 1-1 oldalt vagy az egész kötetet egyben olvasva.
Nagyon tetszett a stílus, nagyon szép kifejezésekkel élt az Írónő.
Aki már átélte, hogy milyen elveszteni a szerelmét, pláne, ha az első nagy szerelemről van szó, biztosan át fogja érezni a könyvben rejlő érzéseket.
Elő fogom még venni, hogy beleolvassak.

Maga a könyv kinézete is nagyon tetszett. Szép borító, szép tartalom. :)

>!
106 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158039345
4 hozzászólás
>!
bogyeszka91 
Veréb Emese: Négy évszak években

Amikor átvettem a könyvet, nagy meglepetést okozott, mint méretileg, mint tartalmilag. Picike a könyv és jóformán idézetek vannak benne. Aztán elkezdtem olvasni, és az idézetekből egy történet alakult ki. Nem csalódtam. :) Magaménak éreztem, teljesen azonosultam a „történettel”. Rengetek érzés, gondolat, kérdés, gondolatmenet testesült meg az oldalakon, melyeken véleményem szerint javarészt mindenki átélte, jelenleg átéli vagy át fogja élni az élete során.
Ismét 5* az írónőnek :) <3


Népszerű idézetek

>!
Cheril

A mi lapjaink nem egy olyan történetet hordoznak magukban, amit mások olvasni akarnak majd.
Ez nem egy boldog hollywoodi befejezés.
A miénk csak arra fogja emlékeztetni az embereket, hogy sajnos mi sem voltunk kivételek.

>!
bogyeszka91 

Furcsa, hogy mennyi mindent képes elviselni az emberi szív…Mondják, hogy bármit, és ez így igaz. Azonban ennek ára van. Soha többet nem lehetünk már ugyanazok, mint előtte.

69. oldal

>!
Cheril

De mi lesz azokkal a napokkal, amikor már semmi nem marad belőlünk?
Amikor az emlékek már egyre kevésbé fogják visszaadni a lényed…
Azokkal az egyszerű napokkal, amikor már nem kereslek másokban.
Amikor pont annyira leszel távoli, ahogy a múló éveink?
Én már most utálom ezeket a napokat.
A nélküled lévő napokat.

>!
Cheril

Nincsen átmenet fájdalom és fájdalom között.
Mindig ugyanúgy fáj a hiányod.

>!
bogyeszka91 

Hogy szeretem-e még? Nos, ez lehetne az életem nagy kérdése. Olyan nekem Ő, mint egy felülmúlhatatlan emlék. Egy állomás, ahova bármikor visszatérnék. Egy rossz döntés, amit a lelkem mélyén soha nem bántam meg. Egy hiba, amit bármikor elkövetnék újra, mert az egyetlen dolog, amit bánhatnék vele kapcsolatban az az, hogy visszavonhatatlanul belezúgtam. Igen, ez lehet az oka mindennek.
De hogy megbántam-e az éveket? Hogy bánom-e azt, hogy miatta nem vagyok képes mást is ugyanúgy szeretni? Nem bánom én egy percig sem, mert tudom, hogy véletlenek nincsenek. Hogy szeretem-e még? Azt hiszem, hogy igen.

38. oldal

>!
bogyeszka91 

Hányszor törted össze a szívem. Hányszor fogadtam meg, hogy többé nem hordozlak magamban. Hittem, hogy ez mennyire egyszerű. Hittem abban, hogy egy ideig kísérned kell. Hogy hozzám tartozol, de idővel majd apró darabonként ottfelejtelek valahol, míg végül eltűnsz. Nem létezel bennem tovább. A baj mindössze annyi volt, hogy hiába felejtettelek ott valahol. Ezerszer is vissza akartam térni oda. Miattad. Rájöttem, hogy a kiszakított darabjaim nem létezhetnek nélküled, ahogyan én sem. Már nem akarlak ottfelejteni sehol sem. Elfelejteni meg még annyira sem. Csak szeretnélek kevésbé szeretni, ennyi mindössze.

56. oldal

>!
Cheril

Hiába.
Minden elmúlik idővel.
A rossz idő.
Az első csók íze.
A seb a sarkadon.
Az örökké.
Hogy folyton a jó irányt hajkurásszuk.
Hogy meg akarjuk változtatni a világot.
Igen, a kedvenc filmünknek is vége szakad, mert minden elmúlik mellettünk…
Kivéve az első szerelem.

>!
Cheril

Az élet túl rövid hozzád és hozzám képest.
Túl rövid ahhoz, hogy a szakadék peremén rostokoljunk, a saját oldalunkon várva, hogy a másik majd elindul felénk.
Túl rövid ahhoz, hogy haragudjunk azokra, akik nem emlékeztettek bennünket arra, hogy bármikor vége szakadhat.
Az életnek is, és a szerelmünknek is.
Mégis, ami a leginkább fáj az az, hogy tudom, hogy túl rövid ahhoz is, hogy enélkül éljek.
Túl rövid ahhoz, hogy nélküled éljek.


Hasonló könyvek címkék alapján

John Green: Csillagainkban a hiba
John Irving: Árvák hercege
K. A. Tucker: Ten Tiny Breaths – Tíz apró lélegzet
Janković Nóra: Árnyékok illata
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról
Juhász Anikó – Juhász Dóra: Összetört tükör
Margaret Atwood: A vak bérgyilkos
Susanna Jones: A csendmadár
Audrey Niffenegger: A Highgate temető ikrei