Négylábú ​barátaim 25 csillagozás

Vera Csaplina: Négylábú barátaim Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Az állatkertben járva érdeklődéssel és vágyakozással álltál meg a vadállatok ketrecei előtt: milyen jó volna megbarátkozni velük. Talán irigyelted is az állatgondozót, akinek úgy hízelgett a kölyöktigris, mint valami kiscica. Csaplina könyve ezekről az állatokról szól, ott lehetsz a szerzővel együtt az állatóvodában, a Ragadozók Szigetén, a jegesmedve barlangjában, a majmok ketrecébe is beléphetsz. Elvezet moszkvai lakására is, ahol felnevelte Árvácskát, a kicsi oroszlánt. Árvácska számtalan mulatságos galiba okozója, csakúgy, mint Naja, a vidra, amelynek kalandjairól éppoly kedves történet szól, mint a farkasok vagy a rókák életéről. Ha szereted az állatokat, élvezettel fogod olvasni Csaplina elbeszéléseit.

Eredeti megjelenés éve: 1949

Tagok ajánlása: 3 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 1983
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631129152 · Fordította: Szőllősy Klára · Illusztrálta: Szecskó Péter
>!
Ifjúsági, Budapest
182 oldal · Fordította: Szőllősy Klára · Illusztrálta: Nikolska

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Vaszja Csaplin


Kedvencelte 9

Most olvassa 2

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

tonks>!
Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Gyerekkorom egyik meghatározó olvasmánya volt – ahogy nézem sokakkal egyetemben :) – már nem tudom apukám, vagy anyukám könyve volt-e eredetileg, de az biztos, hogy a történeteknek hála fedeztem fel, hogy az állatok mennyire menők! Gyerekként a plüss állataimnak rendeztem be állatkertet és azóta is játszom a gondolattal, hogy állatkertben dolgozzak, önkéntes legyek. És azóta is közel állnak hozzám az efféle történetek (Gerald Durrell, vagy a tündéri Our Zoo sorozat).
Felnőtt fejjel is elvarázsolt a könyv és végül is 3 rettenthetetlen tyúkocskát nevelek, gyerekkori énem büszke lenne rám :D

Boritek70>!
Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Gyerekkorom egyik kedvenc könyve volt, szerintem a könyvtári lapocskáján mindnen második sorban az én nevem szerepelt, annyiszor vettem ki, és sosem untam meg. Természetesen én is állatkertben akartam dolgozni, hogy mindenféle szokatlan és cuki állatot cipelhessek haza!!!!

1 hozzászólás
Vaklarma P>!
Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Gyerekkorom egyik kedvenc könyve volt a Négylábú barátaim, azon könyvek egyike, amit többször is elolvastam annak idején, 8-10 évesen. Nemrég újból a kezembe akadt, és – most már a lányom kedvéért is – újra nekiálltam. Kissé féltem, hogy sok más kedvencemhez hasonlóan ebből is kinőttem, vagy hogy mára túlságosan szocreál lett, de a helyzet az, hogy még most, felnőttként is nagyon tetszett! Meg a 3,5 éves kislányomnak is, aki egy órán keresztül is képes hallgatni Árvácska és a többiek történetét. Persze van benne egy csomó „elvtárs”, és biztosan nem felelne meg a mai irányelveknek, hogy valaki villamoson szállítson a két szobás társasházi lakásába egy oroszlánt, de nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy mennyi humorral és szeretettel írta Csaplina történeteit az állatokról, hogy lenyűgözőek az illusztrációk, pedig „egyszerű” ceruzarajzok, és hogy ez olyan könyv, ami generációtól és évtizedtől függetlenül ma is hat, és örök kedvenc marad. Durrell rajongóknak kötelező alapdarab!

Lahara IP>!
Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Miután ezt elolvastam, én is állatkerti gondozó akartam lenni, hogy otthon tarthassak hiúzt vagy jegesmedvét.

Alexanderr>!
Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Gyerekkorom kedvenc olvasmánya volt. Igaz, nem tudtam hova tenni benne az orosz életviszonyokat, de ahogy bemutatta az állatokkal való kapcsolatát, az magával ragadott. A gyerekeimnek is olvastam belőle.

W_L I>!
Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Mint a tobbi ertekelonek, nekem is gyerekkori kedvencem volt. Szerintem idotallo konyv, meg a mai allatszereto gyerekek is elveznek, akar uj kiadast is megerdemelhetne!
Szovjet hatter ide vagy oda, ezek a tortenetek joreszt ember es allat idealizalt, szivmelengeto kapcsolatarol szolnak.

Roni_olvas>!
Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Az egyik első könyvem volt gyerekként, és imádtam minden sorát. Szerettem a kis történeteket, és én is állatkerti gondozó akartam lenni – úgy látszik, ez mindenkire ilyen hatással van!!! :-))
Még mindig megvan a könyv, bár kicsit már toldozott-foldozott a sok olvasástól, de tartogatom a lányaimnak :-)

Mary_Mallory_Elouise>!
Vera Csaplina: Négylábú barátaim

Mikor esti meseként találkoztam ezzel a könyvvel én is állatgondozó szerettem volna lenni. (Főleg, hogy saját oroszlánom lehessen. Mert ugye kutyája, cicája akárkinek lehet…) Nyáron újra a kezembe akadt a Nagy gyerekkori kedvenc. Muszáj volt újraolvasni, hiába gyerekkönyv… (:


Népszerű idézetek

Vaklarma P>!

A dingókutyusok megkaparintották a seprűt, kergetőztek, egymástól elkapkodták, a többiek meg rohantak utánuk. A dingók, az oroszlánkölykök, a medvebocsok majdhogynem eljátszották Krilov A hattyú, a csuka meg a rák című meséjét. Mind egyszerre belekapaszkodtak a seprűbe, húzták mindenfelé, s ha aztán valamelyiknek sikerült a seprűt leszakítania a nyeléről, újra kezdődött a hajsza.

12. oldal, A mi állatkertünk, Pihenő (Móra, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: dingó
Vaklarma P>!

Aznap este, amikor Árvácskával játszott, Vaszja véletlenül a padlóra nézett, és meglátta, hogy telis-tele van szórva fekete sörtékkel. Elcsodálkozott. Jobban szemügyre vette Árvácskát, és megdöbbenéssel észlelte? bajszának minden szála ott van a helyén, és méghozzá hófehér; azok a szőrszálak meg, amelyeket oly gonddal gyűjtött és ajándékozott, feketék voltak!
A magyarázat roppantul egyszerű volt. Árvácska a seprűvel játszott, és abból tépte ki a fekete sörtéket, Vaszja pedig azt hitte, hogy az az oroszlán bajszaszőre, és elajándékozta.
Egyébként a seprű sörtéje is kielégítően hatásosnak bizonyult. Azt mondják, akik kapták, hogy határozottan oroszlánszívűvé váltak!

76. oldal, Árvácska, Az oroszlán bajsza (Móra, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: Árvácska (oroszlán) · Vaszja Csaplin
Vaklarma P>!

Semmit sem lehetett a szobában hagyni. Ha Vaszját telefonhoz hívták, vitte magával az ágyneműjét. A lakók kikacagták: „Mi az, Vaszja, elüldözött a társbérlőd?” De Vaszja nem haragudott a társbérlőjére. Türelmesen, kedvesen bánt a kisoroszlánnal, igyekezett magához édesgetni.

55. oldal, Árvácska, Szent a béke (Móra, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: Árvácska (oroszlán) · Vaszja Csaplin
SapphireSpirit P>!

Kurta: sovány, hosszú lábú róka. Nagy, hegyes füle van, egy icipicit kancsal szeme és örökké mosolygó pofája. A farka pedig nem szabályos, rendes rókafark; a hosszú, lompos fark helyett, amely a róka legfőbb ékessége, csupán kurta csonkot viselt. De még ez is valahogyan huncut, pajkos kifejezést adott egész lényének.
Kurta nagyszerűen tudott alkalmazkodni az élet viszontagságaihoz. És volt még egy érdekes tulajdonsága: rendkívül szabadságszerető rókaként minden ketrecből sikerült megszöknie.

147. oldal

Vaklarma P>!

A gyógyulás jeleit elsőként Peri észlelte. Amikor Árvácskának görcsei voltak, a kutya félt tőle, az asztal alá bújt, közelébe sem merészkedett. Most megint vele aludt, gondosan bolhászta bundáját, pofáját nyalogatta. Egyszer aztán beszaladt hozzánk Vaszja, és újságolta, hogy Árvácska széttépte vasonatúj nadrágját meg a vázlatát, amit az asztalon hagyott! Mind roppantul megörültünk ennek a hírnek, mert ez annyit jelentett, hogy Árvácska egészen meggyógyult.

64. oldal, Árvácska, Árvácska nagybeteg (Móra, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: Árvácska (oroszlán) · Peri (kutya) · Vaszja Csaplin

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Kele
Gerald Durrell: Vadállatok bolondja
Gerald Durrell: Életem értelme
Gerald Durrell: Állatkert a poggyászomban
Dózsa István: Vadállatok között
Jules Verne: A rejtelmes sziget
Angelica Roberts: Fiatal kutyagazdik kézikönyve
Fekete István: Lutra
Gerald Durrell: Korfu-trilógia
Fekete István: Kele / Vuk