Kicsikről ​nagyoknak 1. 101 csillagozás

A kisgyerekkor
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1. Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1. Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1. Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

A neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor küszöbéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, hogyan tehetjük ezt az időszakot olyanná, hogy a gyermekünk érzelmileg és értelmileg minél kiegyensúlyozottabban fejlődhessen. Tanácsai hozzásegítenek ahhoz, hogy a kisgyerekkor ne csak a gyermeket, de a szülőt is életre szóló élményekkel gazdagítsa.

„Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkozni.”

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hétköznapi pszichológia Park

>!
Kulcslyuk, Budapest, 2020
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155932465
>!
Park, Budapest, 2013
148 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633550588 · Illusztrálta: Barka Ferenc
>!
Park, Budapest, 2012
152 oldal · ISBN: 9789635309252 · Illusztrálta: Barka Ferenc

8 további kiadás


Kedvencelte 6

Most olvassa 9

Várólistára tette 50

Kívánságlistára tette 64

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Kriszta I>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

Elfogult vagyok, mert nagyon szeretem Vekerdyt. Árad a szavaiból a gyerekek iránti szeretet, ugyanakkor nem csak a gyerekek érdekeit tartja szem előtt, hanem a szülőkét is (igenis jár a szülőnek a magánélet, egy kis magány és a pihenés). Ha babaápolási tanácsokat, meg hasonlókat vár valaki, ne Vekerdyt olvassa. De ha arra kíváncsi, hogy hogyan közelítsen a gyermeke lelkéhez, ha meg akarja ismerni a kicsi „működését”, belső mozgatórugóit, hogy milyen szülői magatartás károsítja és melyik tesz jót neki, akkor olvassa csak bátran.
A könyvben nagyon sok rossz szülői megnyilvánulást hoz fel példaképpen, melyekkel a praxisa során találkozott. Ahhoz képest, hogy amint az 1996-os kiadás bevezetőjében írja, már több mint húsz éve íródott a könyv (szóval durván 40 éve), egyáltalán nem elavult dolgokról szól. Annyi hibája viszont mindenképpen van, hogy helyenként össze vannak csak dobálva a gondolatok pár mondatban, mintha nagyon tartani kellett volna a 150 oldalas terjedelmet, de még ezt is meg azt is el akarta volna mondani.
Lényeg a lényeg, szinte minden mondanivalójával egyetértek, és ha valamit mégsem úgy csinálok, ahogy azt ő tanácsolja, az valószínűleg azért van, mert én is csak gyarló ember vagyok, jó pár hibával.
Minden esetre véssétek jól az eszetekbe:
„Játék és mese. – Két olyan varázseszköz, amellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk kisgyerekeinknek, s amellyel a legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőttkorra.”

ÁrnyékVirág P>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

Vekerdy írásait hajdanában még a Nők Lapjában is mindig elolvastam, pedig akkor közelebb álltam én magam a gyerekkorhoz, mint ahhoz, hogy én neveljek egy apró embert. Ami nem tetszett, az a rendezetensége, úgy tűnik, mintha az amúgy helyes és megszívlelendő, de ismert gondolatait rázta volna még egy könyvbe. De végül is vannak dolgok, amiket sajnos nem lehet elégszer elmondani – például az, hogy hagyjuk már a gyerekeket egy kicsit gyereknek lenni.

2 hozzászólás
inagypal>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

Vekerdy Tamást már kamaszként is szívesen olvastam a Nők Lapjában, amikor még csak terveztem, hogy szülővé válok majd egyszer, jó sokára off. Szeretem a szerzőben, hogy minden írásán átsüt a gyerekek szeretete, megértése és tisztelete (!), de ugyanakkor igyekszik a szülőket is empatikusan megközelíteni. Vannak dolgai, amikkel nem értek annyira egyet (a Waldorf-pedagógia istenítése), meg a való életben nehezen megvalósítható elméletei (anyuka csak adja otthon a tűzhely melegét, apuka meg majd megkeresi a tüzifára valót, miközben két keresetből is nehéz ma megélni), de ezzel együtt alapjaiban egyet tudok érteni az írottakkal és ajánlom a könyveit olvasásra szülőknek és nagyszülőknek egyaránt.

HoneyBunny>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

A kritikai részt kihagynám, már úgyis sokan írtak a könyv hibáiról. Nekem jól esett kézbe venni most, mert megnyugtatott, hogy mégsem olyan gáz, hogy nehezen megy a szigorkodás, és, hogy egyenesen imádom, amikor koszos a gyerek.
Egyébként, ezek a cihológusok nem gondoltak még arra, hogy írnak egy „nagyokról kicsiknek” könyvet? Megírhatnák benne, hogy anya nem azért kiabál, mert azt hiszi süket vagy, hanem, mert mérges, és nem rád mérges, hanem a politikus bácsira, meg a migrénre satöbbsatöbb…

Sztike74>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

Szeretem Vekerdy stílusát, gondolatmenetét. Nagyon jó volt olvasni ezt a könyvet, s nem azért, mert annyira sok újdonságot mondott volna. Sokkal inkább azért, mert olyan szeretet árad belőle a gyerekek felé, ami még a lapokon át is érezhető. Ugyanakkor a szülő is megnyugodhat: nem kell tökéletesnek lenni és neki is jár a feltöltődés. Engem megnyugtatott, kár, hogy nem került előbb az utamba!

„Játék és mese. – Két olyan varázseszköz, amellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk kisgyerekeinknek, s amellyel a legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőttkorra.”

Reelka>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

Sajnalom, hogy nem kerult a kezembe hamarabb.

Könyvek_szava>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

Szerintem, aki igazán szereti a gyermekét, az valamilyen szinten tisztában van ezekkel a tényekkel, amik benne szerepelnek a könyvben. Nyílván felnyitja a szemünket Vekerdy Tamás a témával kapcsolatban. Egy kicsit nyomatékosítsa bennünk a késztetést, amivel igazán boldog gyermekkort varázsolhatunk gyerekeinknek, és ebből kiindulva a későbbiek során is könnyebben veheti az akadályokat. Jó könyv, sok tanulsággal, de a többségével akár tisztában lehetünk.

Ratoncita P>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

A könyv egészét áthatja egy bölcs, meleg, gyerek-
és szülőbarát hangulat, ahogy a szerzőtől már megszokhattuk. Ezen túlmenően praktikus tanácsokat is ad illetve megvilágítja egyes nemkívánatos gyermeki viselkedés potenciális hátterét, hogy ezt megértve esélyünk legyen megoldást találni.

anni_olvas>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

Vekerdy gyermekközpontú gondolatvilága nagyon szimpatikus nekem, ebben a könyvében sem csalódtam ilyen szempontból. Viszont elég hiányosnak érzem, olyasmi, mintha az éppen beugró gondolatait pakolta volna egymás után, de nem látok benne különösebb rendszerezést, és persze egyáltalán nem átfogó. Sok kicsikkel kapcsolatos témát csak érint, másokat teljesen kihagy. Ettől függetlenül nem rossz.

Szabó_Katalin_Zsuzsanna>!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.

Szuper könyv. Több mindent és részletesen is olvastam volna 1-1 témáról. Konkrét tanácsokat is akàr helyzetekre.


Népszerű idézetek

RandomSky>!

…azt hiszem, nincs is gyereknevelés. Csak együttélés van, együtt élünk gyerekeinkkel, és nem azzal nevelünk, amit mondunk vagy követelünk, sokszor még csak nem is azzal, amit teszünk – hanem azzal, amilyenek vagyunk legtitkosabb vágyaink, a bennünk bujkáló és keveredő jó és rossz indulatok szerint.
Ezt fogják fel, erre érzékenyek a gyerekek.
Törődjünk hát magunkkal – így törődünk legjobban gyerekeinkkel is.

117. oldal

esőember>!

A szülők gyakran aggódva számolják: ez vagy az a rokon gyerek, a szomszédék kisfia járt már, beszélt már, mikor ennyi idős volt.
Pedig itt néhány hónapnyi késés semmit se számít.
De néhány napi siettetés! – egy életre szóló cselekvéssor kezdetét ronthatja meg.

19. oldal

Aemitta>!

Azt a mesét kívánja és szereti a gyermek, ami a benne gomolygó indulatok világát fejezi ki a maga nyelvén.

Gólyanéni>!

A gyermekkor függő és felelőtlen.
A felnőttkor független és felelős.

diosmonty>!

Ugye nem muszáj a kisgyereknek napközben tisztának lenni? Vagy netalántán még a ruhájára is vigyázni? A kisgyerek napközben piszkos. Este aztán megfürösztik.

76. oldal

T_Lara>!

…a felnőtt tudja, hogy amivel a gyerekét ijeszti, az nem igaz; a gyerek pedig átéli, hogy igaz.

44. oldal

esőember>!

A gyerekek – öntudatlanul – két dolgot követelnek, kívánnak meg tőlünk (akkor érzik magukat biztonságban): hogy legyen valamiféle tiszta és világos képünk, véleményünk a világról, és arról, hogy hogyan is kell az embernek élni, helytállni, viselkedni;
és hogy őszinték legyünk , hogy merjük bevallani, hogy mi magunk sem tudunk – időnként – saját követelményeinknek megfelelni.

116. oldal

Sztike74>!

Csak attól tanulunk, akit szeretünk.
(Goethe)

112. oldal

T_Lara>!

… hadd mondjunk csak annyit itt, hogy a kisgyermek nem jó vagy rossz, aljas vagy nemes indulatokra, érzelmekre való képességet hoz magával.
Nem.
Érzelmekre való képességeket hoz magával, mint még meghatározatlan irányú erőt. Hogy ez az erő milyen irányba fordul vagy elsorvad-e, ez a környezettől függ.
Úgy kell elképzelnünk, hogy a szeretet és a gyűlölet nem kétfajta érzelem, hanem ugyanannak az érzelmi erőnek két ellentett sarkpontja, a bot két vége vagy a minta színe és fonákja.
Az elvetemült fiatalkorú bűnözőt ugyanazok az érzelmi erőforrások fűtik, mint a lelkendező kamaszt, csak mivel szeretnie nem volt kit, örülnie nem volt minek, indulata gyűlöletbe és elkeseredésbe fordult.

102. oldal

Sztike74>!

A régiek úgy tartották: aki jól mozog, tisztán beszél. És aki tisztán beszél, az erősen gondolkodik.

38. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ranschburg Jenő: Szülők lettünk
Ranschburg Jenő: Szülők lesznek
Ranschburg Jenő: Szülők könyve
Ranschburg Jenő: Mi rontottuk el?
Csernus Imre: Ki nevel a végén?
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Belvárosi srác
Varró Dániel: Aki szépen butáskodik
Stájn Emma: Kőbölcső
Ranschburg Jenő: Szülők kis könyve
Farkas Kriszta: Málna mesék